A gekkókról általában
A gekkófélék a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó állatcsoport. A különbség gyík és gekkó között a 2 állatcsoport fizikai tulajdonságai alapján szembetűnő. A gekkók a gyíkok csoportjában foglalnak helyet, de eltérő külsővel rendelkeznek. A gekkók feje és szeme nagy, pupillájuk széles, testüket sokszor érdes pikkelyek borítják, lábujjaik kiszélesedők, sok faj tapadókorongot visel a lábán, melynek segítségével képes falon vagy üvegen is felkapaszkodni. A gekkók sok faja éjszaka aktív és a gyíkokkal ellentétben a legtöbb faj, főleg párzáskor képes hívóhangokat hallatni. A gekkók legtöbb faja a meleg, trópusi éghajlaton fordul elő. A gyíkok esetében a nemek legtöbbször színek alapján is könnyen megkülönböztethetők, mivel a hímek sokkal színesebbek. A gekkóknál azonban ez nem egyértelmű, náluk sokszor nincs színbéli eltérés az ivarok között. A hím gekkók rendszerint nagyobbak, és a hátsó lábuk között található nagyobb méretű combpórusok és a hemipéniszt rejtő "herék" alapján megkülönböztethetők.
A leggyakoribb terráriumi gekkó a leopárdgekkó
5 alcsalád tartozik a gekkók csoportjába:
valódi gekkók (Gekkoninae)
kettősujjú gekkók (Diplodactylinae)
macskagekkók (Aeloroscalabotinae)
szemhéjas gekkók (Eublepharinae)
csodagekkók (Teratoscincinae)
A sarkvidékeket kivéve az összes kontinensen megtalálhatók. Rendkívül alkalmazkodó állatok, sok faj az ember tőszomszédságában vert tanyát és hasznot húz a városi életből. Egyes fajok az elrejtőzés érdekében vagy udvarláskor változtatni tudják a színüket. A legtöbb gekkó végtagjain széles, bőrlebenyes ujjak vannak, amelyek alsó felületét nagyon finom sörtékből álló tapadólemezkék borítják. A talaj legapróbb egyenetlenségeibe is beleakaszkodnak, így a gekkó akár függőleges ablaküvegen is tud szaladni. A legtöbb le tudja dobni a farkát, ha veszélyben van vagy ha elkapják; helyén új, rövidebb farok nő. Az éjjel aktív gekkók pupillái nagyok, napközben keskeny réssé szűkülnek. A szemhéjas gekkókon kívül a többi gekkónak nincs szemhéja, hanem szemüket nyelvükkel tisztítják.
Vitorlásgekkó a nyelvével törli a szemét
A gekkófélék magányosan élnek és függőleges felületeken is képes mászni. A gekkók tápláléka fajtól és mérettől függően rovarok, madártojások, gyíkok, gyömölcsök és növények nedvei, magvak lehetnek.
A párzási időszak területenként nagyon változó. A gekkófélék rendszerint 2 tojást raknak. A tojásokból való kifejlődés 6-10 hétig tart, egyes fajoknál akár fél év is lehet. Egyes fajok elevenszülők. A tenyész szezonban a nőstények 5-8 alkalommal, havi rendszerességgel raknak 2-2 tojást, melyeket vagy odvas fák kérgének rejtekébe, vagy a föld alá rejtenek. A kikelő utódok azonnal önállóan vadásznak. Az ivarérést követően a nőstények nagy kalcium raktárat képeznek nyakukon az esetleges tojásrakáshoz szükséges kalcium biztosítás érdekében.
Malajziai macskagekkó (Aeluroscalabotes felinus)
Ha otthon, terráriuban szeretnénk gekkót tartani, figyelembe kell venni, hogy csak párban vagy 1 hímből és több nőstényből álló kolóniában szabad őket tartani, mert a domináns hím addig üldözi a gyengébb hímeket, míg azok el nem pusztulnak. Két hímet akkor se tartsunk együtt, ha nőstény nincs a közelben.
A kis termetű fajok tartásához 40x40x50 cm-es, nagyobb testűek esetében 50x50x60 cm-es terrárium szükséges. Az üvegen mászó fajok magas, míg a talajlakó gekkók hosszú terráriumot igényelnek. Állatunk beszerzése előtt mindig tájékozódjunk, tudjuk meg, mik az adott faj szokásai és igényei, mert ezek fajonként eltérőek lehetnek. Sok élő növényt telepítsünk a terráriumba, sok ággal - erre a bambusz a legmegfelelőbb. Aljzatnak megfelel a kókuszrost. A terrárium elől nyíló legyen! Náhányan úgy oldják meg a gekkók kellemetlen széklet ürítésének problémáját, hogy nem függőleges, hanem kissé döntött terráriumot rendeznek be számukra, így nem tudnak az üvegre üríteni. A terrárium páratartalmát napi többszöri bespricceléssel rendszeresen pótolnunk kell. Az UV fényforrás a tapadókorongos fajok számára nagyon lényeges, hiányában csontfejlődési zavarok is felléphetnek. Az éjszaka aktív fajokat nem szükséges UV fénnyel megvilágítani. Első gekkónak válasszunk valamilyen szemhéjas gekkót vagy sivatagi fajt, mert az esőerdei, tapadókorongos fajok ellátása valamivel nagyobb szakértelmet kíván. A tapadókorongos fajok nagyon vadak, nem szeretik, ha m egfogják őket, rendkívül gyorsan tudnak kereket oldani. Ha kiskoruktól hozzászoktatjuk őket az emberi jelenléthze, akkor megszelídíthetők, de a legtöbb gekkó erősen harap, ha veszélyben érzi magát. Vannak fajok, (pl. toke gekkó), melyek ha egyszer ráharapnak valamire, nehezen engedik azt el, ezért megfogásuk csak kesztyűben ajánlatos.
Frissen kikelt gekkó kölyök
Sok gekkó híres arról, hogy mindenre fel tud mászni és akár az üvegere is rá tud ragadni. A gekkók talpán apró redők találhatók, amelyek nagyon sok apró szőrszálból állnak. Ezek a szőrszálak a végükön többszörösen elágaznak, így végül nagyon vékonyak. Körülbelül 1 milliárd szőrszál végződés található meg az összes lábon. Az egyes szőrszálvégződések rendkívül kicsi méretük miatt kötést alakítana ki a felület molekuláival. A molekulák atomokból állnak. Az atomok a körülöttük álló elektronokból és az atommagból állnak. Az elektronok eloszlása nem mindig egyenletes az atommag körül, ezért előfordulhat, hogy a gömb alakú atom egyik oldala kissé pozitívabb, a másik oldala kissé negatívabb töltésű. Ezt úgy lehet elképzelni, mint apró mágneseket, amelyek vonzzák egymást. Ha egymás mellett egy sorban sok atom alakít ki kötést, összekapcsolódik, akkor az egy zipsózárhoz hasonlítható. Ha nagyon sok atom alakít ki kötést, akkor erős kötés alakul ki. Ez a gekkó "ragasztója". A gekkók mászás közben hozzáérintik a lábukat a felszínhez, majd picit hátrahúzzák, ekkor megtapadnak. Ha el akarnak indulni, akkor előre tolják kissé a lábukat, ekkor megszűnik a tapadás, aztán felemelik lábukat a felszínről és elindulnak.
Az egyik gekkófaj 5 dkg-os egyede az első két lábával megtapadva, akár 2 kg-t is elbír. A gekkó a leggyorsabb falmászó állat. Kb. 130 km/h sebességgel képes felmászni egy függőleges felületen. Talpuk nem marad poros, néhány lépés után talpuk letisztul. Ez annak köszönhető, hogy a porszemek jobban tapadnak a talajhoz, mint a gekkó lábához, mert a porszemek annyira kicsik. Zsír hatására azonban a gekkók elvesztik tapadó képességüket, ezért tapadókorngos gekkót ne fogdossunk sűrűn, mert a kezünkön található zsír lerakódik az állat lábán. Bekrémezett kézzel soha nem fogjunk meg gekkót.
Gekkó láb
|