G�r�gtekn�s vagy m�r tekn�s (Testudo hermanni):
 

�l�hely: Rom�nia, Bulg�ria, Olaszorsz�g, G�r�gorsz�g, Franciaorsz�g, Spanyolorsz�g.

Hossz: 15-25 cm.

Sz�n: alapsz�ne s�rg�s sz�n�, fekete mint�kkal a p�nc�lon.

T�pl�l�k: n�v�nyev�, z�lds�gek, n�v�nyek, szabadban gy�jthet� l�gysz�r�ak. A g�r�gi teknõs�k szinte kiz�r�lag n�v�nyi t�pl�l�kot fogyasztanak. Ezt sz�zal�kos eloszl�sban �gy n�z ki: 80% rostban gazdag n�v�nyi t�panyag, 15% z�lds�gek, 5% gy�m�lcs�k. Ezt a teknõstart�k gyakran hib�san �rtelmezik �s �llataik sz�m�ra heti egy gy�m�lcsnapot iktatnak be. Helyesebb, ha az �llatok minden nap a feni sz�zal�kos eloszl�sban kapj�k a z�ld n�v�nyeket, a z�lds�geket �s a gy�m�lcs�ket is. A teknõs�k ig�nylik a t�pl�l�kkal bevitt vizet, amit veget�ci�s v�znek nevez�nk. A vadon termõ n�v�nyek k�z�l a pitypang az egyik leggyakrabban alkalmazott teknõstakarm�ny. A pitypang tavasszal �s ny�ron is gyûjthetõ. A teknõs�k a leveleit �s a vir�g�t egyar�nt elfogyasztj�k. A pitypang kalcium foszfor ar�nya kedvezõ. Szinte eg�sz �vben gyûjthetõ ty�kh�r. Ny�ri idõszakban az �tifûfajok is megtal�lhat�k �s gyûjthetõk. A termesztett z�lds�gek sz�les v�laszt�ka �ll rendelkez�s�nkre. A teknõs�knek adhat� sal�ta, paradicsom, cukk�ni, s�rgar�pa. A gy�m�kcs�k k�z�tt az alma, k�rte, s�rgabarack, õszibarack a javasolt. A sz�razf�ldi teknõs�k igen sok kalciumot ig�nyelnek a t�pl�l�kukban. A megfelelõ mennyis�g elengedhetetlen a p�nc�l eg�szs�ges fejlõd�s�hez. A kalciumhi�ny a p�nc�l elpuhul�s�hoz �s deform�ci�j�hoz vezethet. A term�szetes �lõhelyen a n�v�nyekben ak�r 4-5:1 is lehet a kalcium-foszfor ar�ny.
 
Terr�rium: sivatag-terr�rium, 120x70x50 cm, UV l�mpa sz�ks�ges. A terr�riumban napk�zben 28-30, �jszaka 18-20 foknak kell lenni. A megfelelõ hõm�rs�klet nagyon fontos, mert alapvetõ felt�tele az �llat em�szt�s�nek �s min�l megfelelõbb, az �llat ann�l mozg�konyabb. Ezt k�nnyed�n el�rhetj�k egy 40-60 W-os izz�val. Ez lehet valamilyen speci�lis terr�riumi izz� (pl.: Exo Terra Sun Glo), vagy egy egyszerû spot izz� is.  A meleg�tõt a  terr�rium egyik oldal�n helyezz�nk el, ez�ltal a m�sik oldalon alacsonyabb lesz a hõm�rs�klet, k�l�nb�z� h�m�rs�klet� ter�letek alakulnak ki, �gy az �llat ki tudja v�lasztani a neki �pp megfelel�t. A teknõs�knek sz�ks�g�k van ezen k�v�l valamilyen speci�lis napf�nyspektrum� terr�riumi f�nycsõre (Exo Tera Repti Glo 5.0, Sera UV Terra Special). Ezek a f�nycs�vek hõt nem adnak le, teh�t fût�sre nem alkalmasak. Viszont haszn�latuk elengedhetetlen, mivel innen jutnak az �llatok  D3 vitaminhoz, ami elengedhetetlen felt�tele a kalcium be�p�l�s�nek a csontokba.

H�m�rs�klet: 23-30 fok.

Szaporod�s: toj�srak�, nem ivad�kgondoz�. Az ivar�rett �llatok tavasszal, �prilis elej�n p�rzanak, �s kora ny�ron rakj�k le majdnem g�mb�ly� toj�saikat a laza avar, t�zeg vagy f�ld k�z�. Egy-egy n�st�ny �vente 8-15 toj�st tojik. A fiatal-mind�ssze 2,6-3,0 cm �tm�r�j�-tekn�s�k augusztus v�g�n, szeptember elej�n kelnek ki a toj�sb�l. A fiatalok �s az ivar�rett p�ld�nyok k�s� �sszel t�li pihen�re vonulnak, pl. kid�lt f�k gy�kerei k�z�, m�skor a sz�l �ltal �sszehordott, vastag avarpaplan, vagy egy elhagyatott szalma vagy sz�narak�s al�.

Kel�s: 28-30 fokon 60-80 nap.

Ut�dok sz�ma: 4-8 db.

CITES: B-mell�klet.

Angol neve: Hermann's tortoise.