�szaki hal�lk�gy� (Acanthophis praelongus):

A m�rgessikl�f�l�k csal�dj�ba tartozik. �l�helye Ausztr�lia �szakkeleti r�sze, valamint �j-Guinea. Megjelen�se �s viselked�se a viperaf�l�khez hasonl�t, pedig nem rokonuk. Ausztr�li�ban ugyanis nem �lnem viper�k. Ott a hal�lk�gy�k t�ltik be a viper�k �kol�giai szerep�t. Gyorsan hat�, er�s m�rg�k van. Ausztr�lia egyik legvesz�lyesebb k�gy�ja.

A k�gy� mestere a rejt�zk�d�snek, amiben sz�rk�s sz�ne �s vaskos teste is seg�ti. Feje h�romsz�g alak�, arcorra meredeken lejt. A fejtet� pikkelyei kisebbek, mint a t�bbi m�rgessikl��, de nem olyan apr�k, mint a val�di viper�k�. Kistes�, csup�n 50-60 cm.  Elevensz�l�, 20 ut�dja is sz�lethet. Gy�kokat �s r�gcs�l�kat fogyaszt. Vad�szatkor �gy helyezkedik, hogy a feje k�zel�be teszi a keskeny farokv�g�t. Amikor felt�ni kegy lehets�ges zs�km�ny, test�t�l el�t� sz�n� fark�t cs�b�t�an elkezdi r�zni. Ker�li az �sszet�z�st, csak v�gs� esetben t�mad emberre.

Ausztr�lia k�z�ps� r�sz�nek elhagyatott sivatagos vid�kein �l a sivatagi hal�lk�gy� (Acanthophis pyrrhus). V�r�ses sz�n�vel beleolvad �l�hely�nek v�r�s talaj�ba. �letm�dja kev�sb� ismert, de val�sz�n�leg a t�bbi hal�lk�gy��hoz hasonl�.