Szunda-krokodil (Tomistoma schlegelii):

Manaps�g, m�r csak Indon�zia �s Malajzia ter�let�n honos. Thaif�ld d�li r�sz�r�l m�r elt�nt, �s Malajzi�ban is a kipusztul�s fenyegeti az illeg�lis vad�szat �s �l�hely�nek elpuszt�t�sa miatt. Rendk�v�l vesz�lyeztetett faj.

Hasonl�t a gangeszi gavi�lra, de arcorra sokkal fokozatosabban keskenyedik el �s cs�cs�n nem visel h�sos kin�v�st. 4,5 - 5 m�teresre is megn�het. S�t�tbarna alapsz�n�n halv�ny fekete kereszts�vok l�tszanak. Az egyetlen s�rg�sbarna sziv�rv�nyh�rty�j� krokodil.

A szunda-krokodilt, m�sn�ven Malajziai gavi�l,�lgavi�l. �desv�zi krokodil, nagyon v�kony �s hossz�k�s az orra, de nem annyira, mint egy gavi�lnak. A szunda-krokodilok �shonosak Malajzi�ban, Indon�zi�ban, Sarawakban, Szum�tra �s Borne� szigetein, Thaif�ld�n is honos volt, de ott teljesen kiirtott�k. Az 1990-es �vekben monitoring rendszert �p�tettek ki �s a megfigyel�sek alapj�n 39 �l�helyen tal�lhat�ak meg, t�bbek k�zt foly�kban, tavakban, de t�bb p�ld�nyt mocsarak k�zel�ben �rtak le.

A szunda-krokodil, egy termetes nagyt�meg� faj, melynek hossza 3,6-3,9 m �s s�lya 190-210 kg k�z�tt mozog. A helyiek szerint l�tezik 5 m p�ld�ny is, de erre m�g nem tal�ltak bizony�t�kot. Erre a fajra jellemz� a hossz� �s karcs� pofa, mely nem v�konyabb, mint a gavi�lnak, de a t�bbi krokodil pofaszerkezet�hez k�pes sokkal v�konyabb. A s�t�t v�r�sesbarna alapsz�nen s�t�tbarna vagy fekete foltok tal�lhat�ak, emellett s�vok figyelhet�ek meg a h�ton �s a farkon, a hasi oldal sz�rk�s-feh�r. Fiatalok feketefoltosak a pof�k, a test �s farok k�t oldal�n. A pofa sima �s d�sztelen, �s 3-3,5-szerese a sz�less�g�nek a fejkopony�n�l. A fogak hossz�ak �s t�szer�ek kit�ltik az �llkapocs eg�sz�t. B�r�k szemcs�s �s puha. A t�pl�lkoz�si szok�saikat nem nagyon ismert�k, a pofaalakb�l a gavi�lok �trendj�re k�vetkeztettek (halak �s kisebb gerincesek), sajnos t�vesen. A vastagabb pofa m�r nagyobb gerincesek zs�km�nyol�s�t is lehet�v� teszi. A szunda-krokodilok orm�nyos majmokat, mak�kokat, s�t szarvasokat �s gy�m�lcsdenev�reket is zs�km�nyolnak.

A n�st�nyek 13-35 toj�st raknak,a krokodilok k�z�tt nekik van a legnagyobb toj�suk. Nem ismert a p�rz�si id�szak �s a f�szkel�si id� kezdete. Egy dolog biztos a n�st�nyek nem �rzik a f�szket �s a kikel�s ut�n sem vigy�znak r�. �gy fenn�ll a vesz�lye, hogy a ragadoz�k er�sen itk�thatj�k a fiatal �llom�nyt. A toj�sok 90-100 nap alatt kelnek ki.

A szunda krokodil a vesz�lyeztetett �llatok k�z� tartozik, az el�z�ekben le�rtak �s tov�bbi probl�m�k miatt. A fajt az �zsiai emberek vad�ssz�k a b�r�k, a h�suk �s a toj�sok miatt. 1950-ben m�g Szum�tra teljes ter�let�n megtal�lhat� volt. Ma m�r csak Szum�tra keleti r�sz�n fellelhet� e gy�ny�r� faj. A jelent�s popul�ci� cs�kken�st a vad�szat, a fakitermel�s, az erd�t�zek �s a mez�gazdas�g fellend�l�se okozza. Becsl�sek alapj�n 2500 egyed a teljes szunda-krokodil popul�ci�.