A r�gi korok emberei sokszor �llat alakban tisztelt�k isteneiket. A legismertebb ilyen kult�r�k k�z�tt tal�lhat� az �kori Egyiptom.

Az �si egyiptomi �llatkultusz eredete vitatott. Az ember �s �llat forma k�z�tt tal�lunk k�ztes form�kat, �llatfej�, embertest� isteneket is, melyek �vezredeken kereszt�l rendk�v�l kedveltek voltak Egyiptom-szerte. Az els� ismert form�kat a II. dinasztia kor�b�l ismerj�k. A legismertebb �llatfej� istenek k�z�tt van R�, H�rusz, Szahmet, Anubisz, Sz�th, Szobek, de m�s istens�get is �br�zoltak ilyen m�don.

 

A k�zn�p sz�m�ra az �llatfej� �s alak� istenek azonosak lehettek mag�val az �llattal, m�g a m�veltebbek az �llat tulajdons�gainak l�nyegre gondoltak, �l� mivoltukb�l r�szben vagy teljesen elvonatkoztatt�k �ket. Az isten�br�zol�sok tanulm�nyoz�sa alapj�n nagyon neh�z megk�zel�teni az �llattiszteletet, sokkal konkr�tabban lehet megvizsg�lni a szentnek v�lt �llatok temetkez�si szok�sait. Az els� ritu�lis �llattemet�sek a Bad�ri-kult�r�b�l ker�ltek el�. K�t szarvasmarha s�ron k�v�l kecske, juh, kutya �s sak�ls�rt is felt�rtak itt. A gy�k�nybe �s v�szonba g�ngy�lt �llattetemek az emberekhez hasonl� temetkez�sben r�szes�ltek.

 

Egyes �llatok sz�m�ra az�rt akart�k biztos�tani a t�lvil�gi �letet, hogy egy�tt maradhassanak elhunyt gazd�jukkal. Tal�ltak m�r sz�mos s�rt, melyben emberi csontv�zak mellett kutya, macska, vagy gazella csontv�zakat helyeztek el. Voltak t�meges �llattemet�sek, p�ld�ul tal�ltak t�bb sz�z macskam�mi�t tartalmaz� s�rrendszert is a f�ld alatt, mely ritu�lis jelent�ssel b�rt. A macsk�t, b�r tisztelt�k �s hal�lb�ntet�ssel s�jtott�k azt a k�zembert, aki sz�nd�kosan meg�lt egy macsk�t, m�gis bizony�t�k van arra, hogy id�nk�nt sz�nd�kosan f�l�ldozt�k az �llatokat. A megr�ntgenezett macskam�mi�k szinte mindegyik�nek elt�rt�k a nyak�t. A macska az egyik legjobban becsben tartott �llat volt az �kori Egyiptomban. A leghasznosabb �llatnak tartott�k, mivel vad�szott az �zsi�b�l �rkez� �s az eg�sz orsz�got ellep� patk�nyseregekre. A macska a gabonarakt�rak n�lk�l�zhetetlen „kell�ke” lett. A szent macsk�kat szent�lyekben tartott�k �s kir�lyi pomp�val halmozt�k el. Fennmaradtak olyan hieroglifa feljegyz�sek, melyek arr�l sz�molnak be, hogy t�zv�sz eset�n el�sz�r a macsk�kat mentett�k ki a h�zb�l �s csak azut�n a gyerekeket �s csal�dtagokat. Aki macska ellen k�vetett el valamilyen b�ncselekm�nyt, annak lev�gt�k a kez�t, vagy kiv�gezt�k. A papok szerint a macsk�k R�vel, a napistennel �lltak kapcsolatban. Sz�mtalan jellel magyar�zt�k a macsk�nak, ennek az �jszakai �llatnak �s a Napistennek a sz�vets�g�t. Bastet istenn�t macskafejjel �br�zolt�k. Bastet volt a term�kenys�g �s a f�ld v�d�szentje. A gyermekre v�r� n�k macska amuletteket viseltek. A kim�lt templomi macsk�kat bebalzsamozt�k, tulajdonosuk pedig a gy�sz jel��l leborotv�lta a szem�ld�k�t.  

 

Kr. e. 525-ben a f�ra� csapatai nem mertek harcolni Kambyses perzsa kir�ly katon�i ellen, ink�bb feladt�k v�rosaikat, mert a perzs�k �rd�gi hadvez�re a katon�k sisakj�ra, pajzs�ra �l� macsk�kat k�ttetett.

 

A macska ut�n a m�sik legismertebb �llat az �kori Egyiptomban a szent �pisz-bika. �pisz Ozirisz isten �l� jelk�pe, az egyiptomi vall�s szent bik�ja. A f�ldm�ves �nnepeket az � tisztelet�re rendezt�k meg. Kapcsolatba hozz�k a napistennel is, mivel szarvai k�z�tt egy napkorongot tartott. �ltal�ban fekete foltokkal tark�tott feh�r bika lett �pisz-bika. III. Amenhotep f�ra� kor�t�l kezdve azonos�tott�k az �pisz-bik�t Ozirisz istennel. Ebben az id�szakban �p�lt az els� �pisz-s�r, melyet Szakkara mellett t�rt fel Auguste Mariette francia egyiptol�gus 1851-ben.  A k�l�n helyis�gben tartott �l� �pisz-bika kiv�laszt�sa nagy gonddal t�rt�nt, Ailianosz g�r�g szerz� szerint azt a bikaborj�t ismert�k el �pisznak, amelyik 28 formai krit�riumnak megfelelt (pl. fekete fej, h�romsz�g alak� feh�r folt a homlokon, meghat�rozott form�j� foltok a h�ton, stb). H�s�b�l tilos volt fogyasztani, �s a memphiszi palot�ban papok gondoskodtak r�la. A Ptolemaioszok kor�t�l kezdve egy �j istens�g, az Ozirisz nev�t is visel� szent �pisz bika, g�r�g�s�tett �sszevont nev�n Szer�pisz kultusza h�d�totta meg aF�ldk�zi-tenger t�rs�geit.

A bika mellett teh�nistenn�t is tal�lunk az �kori Egyiptomban. Hathor a sz�ps�g, a term�kenys�g, az anyas�g, a vid�ms�g, a r�szegs�g �s a zene istenn�je, teh�n alakban im�dt�k, de ember alak� �br�zol�sa is gyakori. N�ha teh�nf�l� �s szarvakat visel� n�k�nt �br�zolt�k.

H�rusz a s�lyomfejjel rendelkez� embertest� isten, vagy n�ha s�lyomk�nt �br�zolj�k. Kultusza igen hossz� ideig fenn�llt, mialatt alakja sok v�ltoz�son ment kereszt�l, �s sok n�ven v�lt ismertt�. A H�rusz n�vv�ltozat g�r�g eredet�, az egyiptomi Heru/Har n�vb�l ered. A H�rusz szeme szimb�lum az egyiptomiakn�l, a meg�jul�s jelk�pe volt. A H�rusz-szeme nyakl�ncot a m�mi�k azon r�sz�re tett�k, ahol a bels� szerveit kiszedt�k. Az istens�g kultusz�nak eredete hom�lyos �s vitatott. Az egyik elterjedt elk�pzel�s szerint �sszef�gg�sben van Nehen v�ros �si isten�vel, a vad�szs�lyommal. Nehem a korai Egyiptom jelent�s telep�l�se volt, az �jbirodalom kor�ig fontos kultuszhely. A s�lyomisten sz�let�s�r�l m�tosz sz�l: a gyermek H�ruszt, akit csecsem�kor�ban Hathor teh�n t�pl�lt, megmarta egy skorpi�, amikor a N�lus n�das�ban j�tszott. A hazat�r� �zisz elkeseredetten foh�szkodott testv�r�vel, Nebethettel R� istenhez kisfia �lettelen teste mellett. A nap-b�rka meg�llt a f�nyes egekben. R� isten sietve elk�lde Thot istent a f�ldre, s az �biszfej� istens�gnek - minden titkos tud�s�t latba vetve - siker�lt �letre keltenie H�ruszt. A fi� a mocs�rvid�ken, Sz�th el�l bujk�lva s�lyomk�nt n�tt fel viszontags�gok k�zepette. Mikor m�r ifjonti ereje telj�ben j�rt, Ozirisz r�vid id�re visszal�togatott a f�ldre, s felfegyverezte fi�t �s megtan�totta neki a kem�ny harc technik�j�t. H�rusz gyorsan tanult, hisz �gett a v�gyt�l, hogy bossz�t �lljon apja gyilkos�n. E bossz��ll� harcr�l sz�l H�rusz �s Sz�th t�rt�nete.

Az �kori Egyiptomban rengeteg �llatot im�dtak. Volt kesely�, sak�l, oroszl�n, krokodil, kesely� isten �s sz�mos jelk�pet �br�zoltak valamilyen �llat alakkal. Tal�n a legismertebb az Ureus-k�gy�. Az Ureusz-k�gy� t�mad� kobr�t form�z� �egyiptomi jelk�p. Az egyiptomi vall�sban els�sorban istenn�kh�z k�t�dik, �gy az als�-egyiptomi Uadszethez, de m�s istenn�ket is �br�zolnak ebben a form�ban. A kobra fontos kir�lyi szimb�lum, �s v�delmez�k�nt (Uadzset istenn� �br�zol�sak�nt) megtal�lhat� a f�ra�i koron�n, a kesely�istenn�, Nehbet �br�zol�sa mellett. A kusita f�ra�k, els�sorban a XXV. dinasztia uralkod�i koron�ikon gyakran k�t ureuszt viseltek.

Az egyiptomi hitvil�gban kevert-l�nyek is szerepelnek. A hal�l ut�n a holtak lelk�t Anubisz (a holtak �s a mumifik�ci� sak�lfej� istene) az �t�let csarnok�ba vezeti. Ezut�n az elhunyt sz�ve (amely tulajdonosa erk�lcsis�g�nek a tan�ja) m�rlegre ker�l, amelynek m�sik oldal�n egy mad�rtoll van (Maat). Kedvez� eredm�ny eset�n a halottat Ozirisz isten el� viszik. Ha viszont az �t�let az elhunyt ellen sz�l, akkor a sz�v�t felfalja a v�zil� h�ts�j�val, oroszl�n mellkas�val �s krokodil fej�vel rendelkez� alvil�gi sz�rny, az Ammit. Az elhunyt �gy �r�kre az alvil�gban reked.

A s�rokb�l el�ker�ltek m�r p�vi�n, oroszl�n, teh�n/bika, kutya, macska, sak�l, antilop, gazella, kecske, juh, krokodil, k�gy�, �bisz, s�lyom, l�d �s hal m�mi�k is.

Az egyiptomiak a lovat sok�ig nem ismert�k. I. e. 1782 �s 1570 k�z�tt Egyiptomot leig�zt�k a h�kszoszok, akik lovakat fogtak harci szekereik el�. Csak a h�kszoszokkal v�vott csat�k ut�n honosodtak meg a harci lovak Egyiptomban. A l� erej�t kiz�r�lag szekerek el� fogva hasznos�tott�k, nem haszn�lt�k mez�gazdas�gi munk�ra �s nem �ltek a h�t�ra. 

 

 

 

 

Vissza a bloghoz

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s