Az akvarist�k k�z�tt, az �llatkeresked�seken, az interneten �s sz�mos m�s helyen t�ves inform�ci�k keringenek az akvarisztik�r�l �s az akv�riumi halak tart�s�r�l. Most ezek k�z�l a t�vhitek k�z�l mutatok be n�h�nyat, a legismertebbeket.

A halak m�rete

Nagyon gyakori t�vhit, hogy a halak addig n�nek, amekkora hely a rendelkez�s�kre �ll. Ez butas�g! Val�j�ban a halak �let�k v�g�ig n�nek, ez�rt �n szem�ly szerint nem szeretem, ha k�l�nf�le k�nyvekben �s internetes oldalakon megszabj�k a halak v�gleges testhossz�t. Persze vannak v�gleges m�retek, de nem lehet teljes m�ret�kben kijelenteni, hogy az adott faj x centim�terre n� meg. Term�szetesen ez nem azt jelenti, hogy egy guppi pontym�ret�re fog megn�ni, ha t�bb ezer literes medenc�ben tartjuk. A rendelkez�sre �ll� hely befoly�solja a halak n�veked�s�nek �tem�t, teh�t ugyanabb�l az alomb�l sz�rmaz� halak k�l�nf�lek�pp fognak fejl�dni, ha n�h�nyat mondjuk egy 30 literes medenc�ben tartunk, n�h�nyat pedig egy 150 literes akv�riumban. Az ugyanolyan kor� halak k�z�tt hatalmas elt�r�st fogunk tapasztalni ebben az esetben, nyilv�nval�an a nagyobb akv�riumban tartott halak jav�ra. A 30 literesben teng�d�k tal�n soha nem fogj�k el�rni a kifejlett m�ret�ket, megrekednek a fejl�d�sben �s r�videbb ideig is �lnek. Ez�rt pr�b�ljunk meg min�l nagyobb akv�riumot biztos�tani a tartand� halfaj sz�m�ra a fajt�jukt�l �s m�ret�kt�l f�ggetlen�l!

 

Az �l� eles�ggel betegs�geket vihet�nk be az akv�riumba

Ez a t�vhit sem igaz 100%-san. Persze az �l� eles�gekkel mindig vigy�zni kell, de ha megfelel� �vint�zked�seket tesz�nk, tiszt�n tartjuk az eles�get, �s r�vid id�n bel�l feletetj�k, akkor kicsi a val�sz�n�s�ge b�rmilyen betegs�g, vagy fert�z�s megjelen�s�nek. Azt persze figyelembe kell venn�nk, hogy nem minden faj sz�m�ra megfelel� mindegyik eles�g, p�ld�ul s�g�rek eset�n ker�lj�k a tubifexszel val� etet�st! A tubifex a legolcs�bb �s legk�nnyebben beszerezhet� �l� haleledel. A tubifex tulajdonk�ppen a Tubifex tubifex nev� cs�v�j� f�reg k�znapi neve, amel iszapos �s gyakran szennyezett vizekben fordul el a term�szetben. A d�szhalak nagyon kedvelik, �m hizlal �s csak m�rt�kkel szabad adni. Rendszeresen j�l �t kell mosni, hogy val�ban biztons�gos legyen. A tubifexen k�v�l manaps�g m�r rengeteg f�le megb�zhat� eles�g k�z�l v�laszthatunk. Kisebb m�ret� ragadoz� halaknak megfelel� a vizibolha, a sz�nyogl�rva, az Artemia, a cyclops, a daphina, a grind�l, az infusoria stb. Nagytest� ragadoz�knak �s s�g�reknek ott vannak a rovarok, a legyek, a kukacok, csig�k, r�kok �s f�rgek. Az �l� eles�gek k�z�l sz�mos fajt�t otthon is k�nnyen kikeltethet�nk �s szapor�thatunk �s ez�ltal teljesen biztons�gos, fert�z�smentes �lelemhez juthatunk.

 

Gyakori v�zcsere

A halak �s r�kok nem kedvelik a t�l "friss" vizet, ink�bb a biol�giailag "be�llt", �s esetenk�nt nem sz�ntiszta vizet kedvelik. A t�l gyakori v�zcsere ugyan�gy probl�ma lehet, mint a t�l ritka v�zcsere. Betegs�gek eset�n sem szabad r�gt�n leengedni az akv�rium teljes v�zk�szlet�t, mivel a friss v�z �s a benne tal�lhat� anyagok �s neh�zf�mek m�g jobban megbeteg�thetik a m�r am�gy is legyeng�lt halainkat. Ink�bb a megl�v� vizet kezelj�k betegs�g eset�n �s eg�szs�ges �llom�ny mellett is csak hetente 20-30% vizet cser�lj�nk le! A v�zcsere hig�tja a a szerves anyagokat, a nitr�tot a v�zb�l. Egyes fajokn�l nagyon fontos a v�z kem�nys�ge �s pH-ja, ez�rt mindenk�pp vegy�k figyelembe, hogy az �ltalunk tartott fajok milyen v�zparam�tereket ig�nyelnek �s viselnek el. A betegs�gek nagy r�sze, k�l�n�sen a kezd� akvarist�kn�l a nem megfelel� v�zmin�s�gre vezethet� vissza.

 

A halakat, egyed�l, vagy p�rban is lehet tartani

A halak nagy t�bbs�ge kifejezetten t�rsas. P�r nagytest�, mag�nyosan �l� mogorva ragadoz� fajt kiv�ve, melyek k�rt tehetnek fajt�rsaikban is, az �sszes fajt �rdemes kis csapatban tartani. A lazacok �s pontylazacok mindegyike rajhal a vadonban, hatalmas csoportokba ver�dve �lnek, a nagy sz�mmal v�dekeznek a ragadoz�k ellen. Ha az ilyen fajokat egyed�l, vagy kettes�vel tartjuk, ritk�n fogjuk �ket l�tni, mivel nem �rzik magukat biztons�gban �s el fognak b�jni. A legkisebb emberi mozdulatra a n�v�nyek �s k�vek rejtek�be fognak h�z�dni �s �let�k rendk�v�l stresszes lesz. �gy sz�moljunk, hogy akkora akv�riumot szerezz�nk be, amelyben legal�bb egy kis csapat (min. 5-8 egyed) k�nyelmese elf�rjen. Ink�bb v�lasszunk egy-fajos akv�riumot, de ha az a faj t�rsas, ne takar�koskodjunk a t�rsakkal. A rajhalak csapatban mutatnak a legjobban, amikor egy sz�pen berendezett akv�riumban egym�st k�vetve v�gigvonulnak az �veg ment�n leny�g�z� l�tv�nyt ny�jtva. Az elevensz�l� fajokn�l is �rdemes 2-3 egyedet beszerezni, mert n�mely faj, pl. a mollik, csipkel�d�ss� v�lnak, ha unatkoznak, vagy t�l kevesen vannak. Ezekn�l a fajokn�l a n�st�nyek ar�nya legyen a magasabb.

 

 

Az aranyhalat tr�pusi halakkal is tarthatjuk

Ez az egyik legnagyobb t�vhit, nagyon gyakori hiba! Sokan �sszerakj�k az aranyhalakat a tr�pusi, vagy brakkv�zi fajokkal, elevensz�l�kkel �s pontlyazacokkal. Az aranyhal teljesen m�s ig�nyekkel rendelkezik, mint a legt�bb hal! A legnagyobb k�l�nbs�g, hogy az aranyhal hidegviz� faj, vagyis nem lehet �sszetenni a tr�pusi, 27-30 fokos medenc�kben �l� fajt�kkal. Sokan nagyon kis medenc�be szor�tj�k be a szerencs�tlen aranyhalakat, holott �ri�sira meg tudnak n�ni. Val�j�ban az aranyhal tavakba val� faj a koik �s egy�b tavi halak mell�. F�t�st nem ig�nyel a medenc�j�k, r�vid id� alatt meg tudnak n�ni, az akv�riumot hamar �sszepiszkolj�k, mivel nagyon sok �r�l�ket termelnek. Aranyhalat min. 100-200 literes medenc�ben k�ne tartani fajt�rsak �s m�s hidegv�z� halak t�rsas�g�ban megfelel�en sz�rt akv�riumban!

 

A bett�k egyed�l is j�l elvannak g�mbakv�riumban

 A szi�mi harcoshalr�l, ismert nev�n bett�r�l is sz�mos t�vhit kering. P�ld�ul hogy egyed�l, kis helyen, ak�r g�mbakv�riumban is tarthat�. Szerencs�re a g�mbakv�riumok forgalmaz�s�t m�ra m�r betiltott�k, ennek ellen�re sok betta �l nagyon apr� helyeken (1-2liter), melyeket �n nem nevezn�k akv�riumnak. A bett�k is kedvelik a t�rsas�got, de az is igaz, hogy 2 h�met nem lehet egy�tt tartani mert hal�los csat�kat v�vnak. Viszont 1 h�m 2-3 n�st�nnyel nyugodtan tarthat�. A betta labirintkopolty�s hal, ami azt jelenti, hogy speci�lis labirintszerv�vel a l�gk�rb�l is vesz fel oxig�nt. Eme tulajdons�ga miatt a legt�bb bett�t leveg�ztet� n�lk�li akv�riumban tartj�k. A betta nagyon �rz�keny a h�m�rs�kletre, ez�rt ha nagy a k�l�nbs�g a v�z �s a leveg� h�m�rs�klete k�zt, k�nnyen megf�zik. A legjobb ha k�l�n nekik sz�nt akv�riumban tartunk 4-5 bett�t leveg�ztet�vel, f�t�vel �s sz�r�vel ell�tott, s�r� n�v�nyekkel be�ltetett v�zben. A bett�k a vadonban ragadoz�k, fogs�gban nem mindegyik fogadja el a lemezes t�pot. A granul�lt t�pot a legt�bb egyed megeszi, de a kedvenc�k az �l� eles�g. Ez a faj k�nnyen elh�zik, a gyomra nagyj�b�l akkora, mint az �llat szeme, sz�val ne adjunk neki 3-4 sz�l tubifexn�l, vagy sz�nyogl�rv�n�l t�bbet!

 

A talajak�, "takar�t� halakat" nem kell etetni

Sokan csup�n az�rt tartanak harcs�kat az akv�riumukban, mert azt hiszik, hogy az alg�k k�rd�s�t ezzel k�nnyen megoldj�k. A leggyakoribb algaev� fajok a k�z�ns�ges algaev�harcsa (anci), valamint a k�kpajzsos p�nc�losharcsa (h�zmesterhalnak is h�vj�k a k�znyelvben). Az ut�bbi szinte egy�ltal�n nem alkalmas az algaev�sre, mivel mindenev� ugyan, de az akv�rium �veg�re nem �szik fel �s �pp itt alakul ki els�k�nt algatakar�. A p�nc�losharcs�k (Corydoras-fajok) csapathalak, egyed�l tartva ijed�sek �s visszah�z�d�k lesznek. A k�vek k�z�l bajszukkal sz�rik ki az apr� �l�l�nyeket, f�rgeket, n�v�nyfoszl�nyokat. Az anci nev� nagyobb test� harcsa sz�v�korongos sz�j�val m�r jobb jel�lt az algaev�sre, �m kevesen tudj�k, hogy a feln�tt ancik szinte eg�sz napjukat a fen�ken t�ltik egy b�v�helyre, szik�ra, illetve gy�k�rre r�cuppanva �s kifejlett korukban szinte egy�ltal�n nem tapadnak r� az �vegre. Az anci el�g nagyra megn�, 80-100 literes akv�riumba val�. Nagyobb s�lyuk miatt csak kev�s id�t t�ltenek az �vegen. T�vhit, hogy ezeket az �llatokat nem kell etetni. Fen�klak�knak val� granul�lt, les�llyed� eles�get ig�nyelnek, pl. magas algatartalm� spirulina tablett�kat, �vegre ragaszthat� pelleteket, vagy talajra hull� �l� eles�get, melyet a p�nc�losharcs�k im�dnak. A legjobb ha villanyolt�s ut�n kifejezetten a fen�klak� fajoknak adunk egy extra adag eles�get, mert nappal a t�bbi hal r�gt�n eleszi el�l�k a t�pl�l�kot. Ha t�nyleg alga�rt�sra szeretn�nk �l�l�nyt v�s�rolni, v�lasszunk moszatev� m�rn�t (m�sn�ven aymonerit, vagy r�viden aymot), vagy garn�lar�kokat.

 

A guppi a legsz�v�sabb hal, kezd�k els� hala

A guppi �s a t�bbi elevensz�l� bizony el�g hamar meg tud betegedni, l�tezik kifejezetten guppibetegs�g, ami csak erre a fajra vesz�lyes �s az �sszes akv�riumban l�v� elevensz�l� hallal v�gehet. Ha gyermekeknek szeretn�nk halakat v�s�rolni, mindenk�pp pontylazacokat vagy kisebb lazacokat v�lasszunk, az elevensz�l�k csup�n �rdekes szaporod�suk miatt v�ltak kezd� halakk�. Egy csapat (5-8 db) neonhal, fekete neonhal, izz�f�ny� pontylazac, r�zlazac, �kfoltos razb�ra, zebrad�ni�, szum�trai d�szm�rna, �veg prisztella, titteya, citromlazac t�k�letes v�laszt�s els� halnak. Nemcsak sz�v�sak, hanem rendk�v�l mutat�sak csapatban, k�l�n�sen s�t�t h�tt�r el�tt!

 

 

 A cikk teljes tartalma saj�t �r�s!

 

 

 

 

 

 

Vissza a bloghoz