A vesz�lyeztetett fajok t�bbs�g�t nem ismerj�k el�gg�. Sz�mos faj, a t�bbs�g valamilyen m�rt�kig az ember miatt ker�lt a kihal�s sz�l�re. A tud�sok eddig t�bb mint 1,5 milli� fajt azonos�tottak, csak a rovarok n�pes csal�dja mintegy 30 milli� fajt sz�ml�l. A tengerek m�ly�t, a dzsungeket �s sz�mos m�s �l�helyet m�g nem t�rk�pezt�k fel. Szomor� lenne, ha azel�tt elveszten�nk ezeket az �l�helyeket a benn�k �l� fajokkal egy�tt, miel�tt megismern�nk, vagy egy�ltal�n felfedezn�nk �ket.

V�ltoz� vil�gunkban minden �llat az �letben marad�s�rt k�zd. Az ember egyre t�bb helyet, vizet, �lelmet, t�rgyat, t�bbe energiahordoz�t �s t�bb utat k�v�n. Ezek az ig�nyek apasztj�k a f�ldi er�forr�sokat, bele�rtve a vadvil�got is. Az ember t�nkreteszi �s megv�ltoztatja a term�szetes �l�helyeket, az �llatok kiszorulnak azokr�l a ter�letekr�l, melyek n�lk�l�zhetetlenek az �letben marad�sukhoz. Sok �llat k�pes arra, hogy a megv�ltozott k�r�lm�nyek k�z�tt �ljen. A farmok p�ld�ul �jfajta t�pl�l�kot szolg�ltatnak a vadon �l� �llatoknak, sok m�s �llat pedig kiv�l�an alkalmazkodott a v�rosi �lethez.

Az ember szerencs�re m�g nem tette annyira t�nkre az �l�helyeket, hogy teljesen alkalmatlanok legyenek az �llatok sz�m�ra. A v�ltoz�sok n�ha csak nehezebb� teszik az �let�ket. A foly�kon �lp�l� g�tak p�ld�ul megakad�lyozz�k, hogy a halak a f�l�tte vagy alatta l�v� szakaszra �sszanak. A szarvasmarh�k legeltet�se j�cs�n megritk�tja a vadon �l� fajok sz�m�ra elengedhetetlen cserje �s f�f�l�ket.

Bizonyos �l�helyek elt�n�se nagyon aggaszt�. A nedves ter�letek, l�pok, mocsarak az eg�sz vil�gon gyors �temben zsugorodnak, mivel lecsapolj�k viz�ket, vagy felt�ltik �ket f�lddel. Ennek k�vetkezt�ben a talaj el�g sz�raz lesz ahhoz, hogy gazd�lkodjanak rajta, �gy viszont sok v�zi �llat �s mad�r veszti el �letter�t.

A tr�pusi es�erd�k �s dzsungelek a k�rnyezetpuszt�t�s jelk�pei. A fakitermel�s f�ld�nfut�v� tesz sz�mos �llatfajt, a le�getett, parlagon hagyott f�ldeknek pedig n�ha t�bb sz�z �vre van sz�ks�g�k ahhoz, hogy kiheverj�k a puszt�t�st.

A gondatlanul kibocs�tott hullad�k, szennyv�z �s vegyi anyagok a talajt, a foly�kat �s tengereket, a gy�rak �s aut�k f�stg�zai pedig a leveg�t szennyezik. A t�l sok szennyez� anyag felhalmoz�dik az �l� szervezetekben �s k�rosod�st, mut�ci�t �s hal�lt okoz.

Az �llatok a vad�szokt�l k�zvetlen�l is elpusztulnak. Az �rtelmetlen sportvad�szat �s az orrvad�szat sok fajt tasz�tott a v�r�s list�ra. Egyes �llatokat a bund�juk�rt, sz�rm�j�k�rt, h�juk�rt, t�lk�k�rt, szarvuk�rt puszt�tj�k. Az ember nem tud csak annyit elvenni, amennyi sz�ks�ges. A papag�jok �s tekn�s�k kedvelt hobbi�llatok. Befog�suk �s fogs�gban tart�suk cs�kkenti a vadon �l� �llom�nyt. Sok �llat m�g azel�tt elpusztul, miel�tt a rendeltet�si hely�re ker�lne. M�g ma is fognak be majmokat �s egy�b �llatokat tudom�nyos �s orvosi c�lokra.

Nagy probl�ma az is, ha egy fajt olyan ter�leten engednek szabadon, vagy mag�t�l ker�l oda �s szaporodik el, ahov� nem val� �s ahol kor�bban nem �ltek. Az emberek utaz�saik sor�n kuty�kat, macsk�kat �s patk�nyokat is magukkal visznek, sokszor �nk�ntelen�l. N�h�ny egyed ezek k�z�l elsz�kik �s szaporod�snak indul, �ri�si k�rt okozva az �shonos popul�ci�kban. Erre tipikus, t�bbsz�r�s p�lda Ausztr�lia �s �j-Z�land. Ausztr�li�ba �gy ker�lt a macska, a patk�ny, a ny�l, a kutya (melynek visszavadult lesz�rmazottai a ding�k), �s p�ld�ul az �ri�svarany. Ha t�l sokat fogyaszt, vagy t�sl�gosan j�l zs�km�nyolja a bennsz�l�tt �llaatokat, feborulhat a term�szetes egyens�ly. Az elszigetelt szigetek �llatai k�z�l t�bbnek nincs term�szetes ellens�ge. �j-Z�landon p�ld�ul amikor megjelentek a betolakod� patk�nyok, a f�ld�n k�lt�, rep�lni nem tud� kivik nagyon megfogyatkoztak. D�l-Ausztr�li�ba sz�nd�kosan telep�tett�k be az �ri�svarangyokat azt rem�lve, hogy megritk�tja a cukorn�d�ltetv�nyek rovark�rtev�it. A varangyok azonban telhetetlenek �s nem v�logat�sak, a kiseml�s�ket is megt�madj�k, k�zt�k sok hasznos �s ritka fajt. Mivel a varangyok m�rgez�ek, a vel�k t�pl�lkoz� ott �l� ragadoz�kat is vesz�lyeztetik. A "gy�gym�d" teh�t t�bb k�rt okozott, mint maga a "betegs�g".

A szigetek �l�vil�ga k�l�n�sen �rz�keny. Madagaszk�ron p�ld�ul olyan �llatok �lnek, melyen sehol m�shol a vil�gon nem tal�lhat�k meg. Egyes fajok csak bizonyos tavakban, vagy egyetlen erd�ben fordulnak el�. A szigetek nehezen el�rhet�k, rendszerint kevesebb faj �l rajtuk, mint a kontinenseken. Az szigetlak� �llatoknak kev�s a term�szetes ellens�g�k, �gy nem tudj�k megv�deni magukat az �j ragadoz�k �s betolakod�k �rkez�sekor.

A kihal�s az evol�ci� term�szetes velej�r�ja, a F�ld t�rt�nete sor�n sz�mos alkalommal megt�rt�nt m�r. A term�szetben mindennapos dolog, hogy az �llatok egyedsz�ma n� vagy cs�kken. Olykor egy-egy faj egyedei elt�nnek, vagyis a faj kihal, �m ez lass� folyamat, sok nemzed�k alatt k�vetkezik be. Az ember t�sl�gosan felgyors�totta ezt a folyamatot term�szetrombol� tev�kenys�g�vel.

Bizonyos fajok rendk�v�l �rz�kenyek a v�ltoz�sokra. A nagytest� �llatok nagy kiterjed�s� �l�helyet ig�nyelnek �s nem t�l n�pes az egyedsz�muk. Erre j� p�lda az orrszarv�. Lassan szaporodik, csak egyetlen borjat hoz vil�gra �s az orvvad�szok r�vid id� alatt t�bb ezer egyedet l�nek ki a t�lke miatt. Valaha a F�ld�n tal�lhat� 5 orrszarv� faj elterjedt volt Afrika �s �zsia- szerte, napjainkra azonban kisebb foltok kiv�tel�vel szinte mindenhonnan elt�ntek.

A vesz�lyeztetett fajokkal a Nemzetk�zi Term�szetv�delmi Uni� (IUCN) foglalkozik. A szervezet hozz�vet�legesen meg tudja �llap�tani hogy mennyivel cs�kkent egy-egy faj n�pess�ge az ut�bbi �vekben, milyen vesz�lyek fenyegetik, �s tettek-e m�r l�p�seket a meg�v�suk �rdek�ben. Az uni� V�r�s K�nyv�ben a fokozottan vesz�lyeztetett fajok list�ja szerepel.

Sajnos nagyon neh�z megf�kezni azokat a hat�sokat, amelyek a vadvil�got vesz�lyeztetik, �m m�gis sok ember szeretne tenni az �llatok j�v�j��rt. A vadv�delem egyik teend�je, hogy olyan t�rv�nyek sz�lessenek, amelyek cs�kkentik, vagy megtiltj�k az �llatok elpuszt�t�s�t �s vad�szat�t. A CITES a vesz�lyeztetett fajok nemzetk�zi kereskedelm�t szab�lyozza. Sok faj szerepel az els� kateg�ri�ban, ami azt jelenti, hogy egyetlen orsz�g sem enged�lyezheti a vel�k val� kereskedelmet. Ez az �l� �s kit�m�tt egyedekre, s�t b�rmilyen �llati �rucikkre, h�sra, b�rre, t�l�kre, vagy h�jra is vonatkozik.

A tilt� rendeletek azonban nem mindig hat�konyak. Teljes m�rt�kben nem is lehet megsz�ntetni az illeg�lis orvvad�szatot �s  az �llati term�kekkel val� kereskedelmet.

Ha egy faj nagy vesz�lyben van a szabadban, n�h�ny egyed�t befogj�k �s megpr�b�lj�k fogs�gban tov�bbteny�szteni, majd az ut�dokat szabadon engedni. Ezzel a m�dszerrel m�r t�bb fajta �llatot mentettek meg a v�gleges kihal�st�l. Az arab ny�rsasantilopot tetszet�s szarv�rt kiirtott�k term�szetes �l�hely�r�l a vad�szok. Om�nban sikeresen engedtek szabadon fogs�gban sz�letett egyedeket, hogy meg�vj�k a v�gleges elt�n�st�l. A Przewalski-vadl� is hasonl� sorsra jutott, a szabadb�l teljesen kipusztult, az eg�sz faj arra a n�h�ny �llatkertben �l� p�ld�nyra volt utalva, melyeket visszavad�tottak. A vadlovak esete igazi sikert�rt�net, ugyanis t�k�letesen beilleszkedtek �s szaporodni kezdtek. M�ra m�r stabil popul�ci�ik vannak. 

Az �ri�spanda a vesz�lyeztetett fajok emblematikus jelk�pe. A k�nai Wolong pandarezerv�tumban egyre sikeresebb a pandateny�szt�s, �vr�l �vre t�bb b�bi marad �letben, s�t ma m�r az ikersz�l�sek sem ritk�k. P�r �ve m�g a mesters�ges megterm�keny�t�sben l�tt�k a pand�k j�v�j�t, mostanra azonban a term�szetes �ton val� fogantat�s sem ritka. Kezdik teh�t �thidalni az akad�lyokat.

 

Vannak azonban olyan �llatfajok, amelyeknek m�r t�l k�s� a seg�ts�g, m�ra m�r nem l�teznek. �me n�h�ny j�l ismert kihalt faj.

 

Mauritiusi dodo:

Ez a galambalkat�ak rendj�be tartoz� mad�r Mauritius sziget�n �lt. A dod�k viszonylag nagym�ret�, r�pk�ptelen galambf�l�k voltak: a magass�guk kb. 1 m�ter, a t�meg�k pedig 20-25 kg k�r�l lehetett. Nagy fej�k, er�teljes cs�r�k, cs�kev�nyes sz�rnyaik �s vaskos l�baik. A dod�k �letm�dj�r�l viszonylag keveset tudunk, mivel csontmaradv�nyok �s hiteles feljegyz�sek alig maradtak fenn r�luk. Annyi biztos, hogy Mauritius sziget�nek �serdeiben talajlak� �letm�dot folytattak, ahol k�l�nf�le n�v�nyi term�sekkel, illetve kisebb gerinctelen �llatokkal t�pl�lkoztak. Egy, ritk�n k�t toj�st k�lt�ttek ki a f�ld�n elk�sz�tett f�szkeikben. Annak ellen�re, hogy h�suk zs�ros �s r�g�s, szinte �lvezhetetlen volt, a szigeteket felkeres� utaz�k n�ha vad�sztak r�juk. Az emberrel szemben bizalmas madarak nem futottak el a partra sz�ll� haj�sok el�l. Sz�rv�nyos h�rad�sok szerint a f�szerkereskedõ haj�k matr�zai sokszor furk�sbottal �ld�st�k le �ket, hogy �lelemhez jussanak. Kihal�sukat a f�l�nks�g teljes hi�nya �s legf�k�ppen a telepesek �ltal behurcolt �s k�s�bb elvadult h�zi�llatok (kutya, macska, diszn�, patk�ny, mak�k�k) okozt�k, melyek felfalt�l a toj�sokat. Hozz�j�rulhatott kihal�sukhoz �l�hely�k, az �serd�k t�nkret�tele: a f�kat kiv�gt�k, �s az erd�k ter�let�n �ltetv�nyes gazd�lkod�sba kezdtek. A k�l�n�s form�j� �llat felkeltette a korabeli eur�paiak �rdekl�d�s�t, ez�rt sok p�ld�nyt Nyugat-Eur�p�ba sz�ll�tottak, ahol f�leg v�s�ri l�tv�nyoss�gk�nt mutogatt�k �ket, illetve m�zeumokba ker�ltek. 1690-re teljesen kipusztultak.

  

 

Nagy alka:

A legnagyobb alkafaj volt, magass�ga mintegy 75 cm, t�mege 5 kg k�r�l lehetett. Tollazata �s cs�re fekete-feh�r, l�bai fekete sz�n�ek voltak. Kiv�l�an �szott, a v�z alatt sz�rnyaival evezett, f�k�nt tengeri halakkal t�pl�lkozott. A sz�razf�ld�n neh�zkesen mozgott. �vente egyetlen, nagym�ret� (110–140 x 70–84 mm) toj�st rakott, ezt a kop�r f�ld�n k�lt�tte ki, a fi�k�k j�niusban keltek. Skandin�vi�ban �s �szakkelet-Amerik�ban a k�s�i k�korszakban m�r vad�szt�k, Labradorban az i. e. 5. sz�zadt�l vannak erre utal� nyomok. A h�s��rt, toj�sai�rt �s a pehelytollai�rt zajl� intenz�v vad�szata a 8. sz�zadt�l kimutathat�. Mikor v�g�l a kihal�s k�zel�be sodr�dott, m�r a mad�rgy�jtem�nyek megbecs�lt �s �rt�kes ritkas�gak�nt is vad�szt�k. A Brit-Szigeteken a sk�ciai St Kilda sziget melletti szirteken �lt�k meg az utols� p�ld�nyt 1840-ben, �ll�t�lag az�rt, mert boszork�nynak n�zt�k.Az utols� popul�ci� Izland partjai mellett, a Geirfuglasker nev� vulkanikus szirten k�lt�tt, amely az ember sz�m�ra megk�zel�thetetlen volt. Azonban 1830-ban a szirt a tengerbe s�llyedt, ekkor a madarak a k�zeli Eldey szigetre k�lt�ztek. Az utols� k�lt�p�rt 1844. j�lius 3-�n l�tt�k, de k�borl� p�ld�nyok �ll�t�lag m�g 1852-ben is el�fordultak (BirdLife International 2004).A vil�g m�zeumai ma kb. 75 toj�st, 24 teljes csontv�zat, �s 81 kit�m�tt p�ld�nyt �riznek a fajb�l.

 

 

Moa:

A mo�kat Richard Owen fedezte fel az eur�pai tudom�ny sz�m�ra 1839-ben. Az�ta is csak t�red�kes csontjaik alapj�n ismerj�k �ket: k�z�l�k a „legkisebbek” alig 1 m�ter magasak �s 18 kg t�meg�ek voltak, a legnagyobbak magass�ga pedig el�rte a 3 m�tert, t�meg�k pedig a 230 kg-ot.

Egyes p�ld�nyoknak a gyomortartalma is fennmaradt: ebb�l tudjuk, hogy f�leg rovarokkal, puhatest�ekkel, kisebb k�t�lt�ekkel, illetve magvakkal, bogy�kkal, gy�m�lcs�kkel �s levelekkel t�pl�lkoztak. M�s madarakhoz (�s a h�ll�kh�z) hasonl�an kisebb k�veket is nyeltek, hogy seg�ts�k a t�pl�l�kuk em�szt�s�t. �ltal�ban egy, ritk�bban k�t toj�st k�lt�ttek ki, amelyek h�jai szerte �j-Z�landon fellelhet�ek. Egyes kutat�k felt�telezik, hogy az egyes fajok jellegzetes hangokat adhattak ki: �gy h�vogathatt�k egym�st �j-Z�land t�bbnyire nehezen j�rhat� ter�letein.

�j-Z�land szigeteinek – az elszigetelts�g�k miatt – egyed�l�ll� volt a faun�ja: az eml�s�ket csak n�h�ny denev�rfaj k�pviselte, nagym�ret� h�ll�k sem �ltek a szigeteken: �gy a sz�razf�ldi gerincesek nagy r�sz�t a madarak adt�k. Mintegy t�z r�pk�ptelen moa-faj �lt a k�t szigeten, a t�lnyom� r�sz�k erd�kben: gyakorlatilag �k foglalt�k el azokat az „�kol�giai f�lk�ket” (niche), amelyeket m�s f�ldr�szeken az erdei eml�s�k (p�ld�ul �zek) t�ltenek ki. Ennek a faun�nak a cs�csragadoz�ja egy �ri�si sasszer� ragadoz�mad�r, a Haast-f�le sas volt, amely a leveg�b�l vad�szott a mo�kra. Kihal�suk a maorik betelep�l�se ut�n kezd�d�tt, a XVIII.sz�zad elej�re tehet� a teljes kipusztul�suk. Nagyon val�sz�n�, hogy a bennsz�l�ttek intenz�ven vad�szt�k: a r�g�szek sz�mos helyet tal�ltak �j-Z�landon, amelyek tan�s�ga szerint a maorik val�s�gos m�sz�rl�sokat vittek v�gbe a mo�k k�z�tt. Apr�bb zs�km�ny�llataikat pedig a behurcolt patk�nyok irtott�k ki. Mikor az els� eur�pai haj�sok kik�t�ttek a szigeteken (James Cook, 1769), m�r nem tal�lkoztak �l� p�ld�nyokkal. Ennek ellen�re n�ha felr�ppen a h�r, hogy egyesek napjainkban is l�tni v�lnek egy-egy p�ld�nyt, azonban l�tez�s�ket n�h�ny bizonytalan felv�telen k�v�l semmi sem bizony�tja.

 

 

 Steller-tengeriteh�n:

A fajr�l az els� - �s egyetlen - r�szletes le�r�s egy haj�t�r�st szenvedett orvos �s term�szetb�v�r, Georg Wilhelm Steller toll�b�l sz�rmazott, aki megfigyel�seit 1741-ben k�z�lte. A h�rad�s nyom�n a helysz�nre �rkez� haj�k leg�nys�ge h�s��rt �s zs�rj��rt g�tl�stalanul �ld�ste a tengeri teheneket. Steller le�r�sa ut�n mind�ssze 27 �vvel az utols� p�ld�nyt is megszigonyozt�k, ezzel mind�r�kre elt�ntetve a fajt a F�ldr�l. Hossza meghaladta a 7 m�tert, s�lya az 5-6 tonn�t. A tengeriteh�n a Parancsnok-szigetek k�r�li sek�ly, hideg vizek lak�ja volt. Csontjait megtal�lt�k a Csendes-�ce�n �szaki r�sz�nek partvid�k�n, ahol gyakori lehetett, d�len Jap�nig �s Kaliforni�ig h�z�dott elterjed�s�nek hat�ra. Az utols� popul�ci� kiirt�s�nak gyorsas�g�t alapul v�ve, val�sz�n�nek tartj�k, hogy az eredeti elterjed�si ter�let�r�l a bennsz�l�tt vad�szok irtott�k ki. Az is felmer�lt, hogy a tengeri vidr�k sz�m�nak megcsappan�sa is k�zvetett m�don szerepet j�tszott a faj egyes ter�letekr�l t�rt�nt elt�n�s�ben. A tengeri vidr�kra szint�n a bennsz�l�ttek vad�sztak, �s ahol megfogyatkoztak, ott nagyon elszaporodtak a tengeris�n�k, amelyek a tengeriteh�n t�pl�l�k�t hozz�f�rhetetlenn� tett�k. Val�j�ban a bennsz�l�ttek csak kis ter�leteken irtott�k ki a vidr�kat, a tengeriteh�n k�nny� zs�km�ny volt a sz�mukra, �s val�sz�n�leg a vidr�k vad�szata n�lk�l is teljesen kipuszt�tott�k volna a fajt mindazon ter�letekr�l ahol hozz�f�rtek. Ez�rt lehetett az, hogy amikor Steller felfedezte a fajt m�r csak lakatlan szigeteken volt megtal�lhat�, �s a kihal�s sz�l�re sodr�dott.

 

 

Kvagga:

A kvagga az alf�ldi zebra egy alfaja volt, mely egykor nagy sz�mban el�fordult D�l-Afrika Fokf�ld tartom�ny�ban. Abban k�l�nb�z�tt a t�bbi zebrafajt�l, hogy a megszokott s�vos minta kiz�r�lag a teste els� r�sz�n volt l�that�. A k�z�ps� r�szen a cs�kok els�t�t�ltek, a s�t�t s�vok k�z�tti ter�let kisz�lesedett, a h�ts� l�bak pedig s�t�tbarn�k voltak. A n�v a zebr�ra haszn�lt khoikhoi sz�b�l ered �s hangut�nz� sz�, mellyel a kvagga h�v�s�t ut�nozt�k. A kvagg�t eredetileg egyed�l�ll� fajk�nt, Equus quagga n�ven oszt�lyozt�k, 1788-ban. A k�vetkez� �tven �v sor�n sok m�s zebrafajt is le�rtak a term�szettud�sok �s felfedez�k. Sok id�vel azel�tt, hogy ezt a kuszas�got kibogozt�k volna, a kvagg�t a kihal�sig vad�szt�k. B�r�t leny�zt�k �s h�s�t h�zi�llat-eledelk�nt hasznos�tott�k. Az utols� vadon �l� kvagg�t val�sz�n�leg az 1870-es �vek elej�n l�tt�k le �s az utols� fogs�gban �l� egyed 1883. augusztus 12-�n m�lt ki az Artis Magistra �llatkertben, Amszterdamban. A k�l�nb�z� zebrafajok kuszas�g�b�l ered�en, f�leg a nagy nyilv�noss�g miatt, a kvagga m�g azel�tt kihalt, hogy r�j�ttek volna, hogy ez egy k�l�n�ll� faj. A kvagga volt az els� olyan kihalt �l�l�ny, melynek DNS-�t tanulm�nyozt�k. A Smithsonian Int�zetben v�gzett jelenkori genetikai kutat�sok azonban azt bizony�tj�k, hogy a kvagga val�j�ban nem volt teljes m�rt�kben k�l�n�ll� faj, de k�r�lbel�l 120 000 �s 290 000 �vvel ezel�tt elv�lt a hihetetlen�l v�ltozatos alf�ldi zebr�kt�l. A kvagga �s a l�tez� zebr�k k�z�tti k�zeli rokons�g felfedez�s�t k�vet�en Reinhold Rau elind�totta a Kvagga Projektet D�l-Afrik�ban, melynek c�lja a kvagga �jj��leszt�se az alf�ldi zebra keresztez�s�vel, az �llatok vadonba t�rt�n� visszatelep�t�s�re. 2006 elej�n azt jelentett�k, hogy a projekt harmadik �s negyedik gener�ci�ja sor�n olyan �llatokat hoztak l�tre, melyek szinte ugyanolyan �br�zattal rendelkeznek �s kvagga p�ld�nyoknak tartott�k �ket, hab�r kin�zet�k alapj�n az, hogy a projektnek siker�lt az eredeti kvagga val�di "�jrateremt�se", vitatott. A konzerv�lt �llatokb�l 1984-ben vontak ki sikeresen DNS-t, �m a teny�szt�shez sz�ks�ges DNS helyre�ll�t�s�ra alkalmazott technol�gia m�g nem l�tezik. Az olyan b�r�k mellett, mint amelyet a Londoni Term�szettudom�nyi M�zeumban is �riznek, vil�gszerte 23 ismert kit�m�tt �s konzerv�lt kvagga l�tezik. A 24. egyed K�nigsbergben, N�metorsz�gban pusztult el a m�sodik vil�gh�bor� alatt.

 

 

Ersz�nyesfarkas:

Az ersz�nyesfarkasok kuty�ra eml�keztet� �llatok, de nem voltak rokonai a kutyaf�l�knek, mivel az ut�bbiak m�hlep�nyes, az el�bbiek viszont ersz�nyes eml�s�k voltak. A fajt George Harris �rta le 1808-ban, latin neve magyarul kb. annyit tesz, mint „kutyafej� ersz�nyes kutya”. Nev�ket egyr�szt a farkasokhoz hasonl� testalkatuk �s �letm�djuk, m�sr�szt pedig a tigrisekre eml�keztet� cs�koz�suk miatt kapt�k (13-19 s�t�t cs�kot viseltek). R�vidsz�r� bund�juk sz�ne a sz�rk�t�l a s�rg�sbarn�ig v�ltozott. �rdekess�g, hogy az �llkapcsait k�zel 180�-ra tudta kinyitni. F�rge, mozg�kony �llat volt: a h�ts� l�baik hosszabbak, mint a mells�k �s a besz�mol�k szerint 2 m�ter magasra is felugrott. Az ersz�nyesfarkasok kipuszt�t�sukig F�ld�nk legnagyobb testm�ret� ersz�nyes ragadoz�i voltak: a hosszuk 100–200 cm k�z�tt volt, amib�l a farkuk t�bb mint az egyharmad�t tette ki; a marmagass�guk pedig kb. 60 cm. A testt�meg�k 20–25 kg k�z�tt v�ltozott. Az ersz�nyesfarkasok Ausztr�lia �s Tasmania f�s-f�ves t�rs�gein k�zepes �s kisebb m�ret� kengurukra, kisebb ersz�nyesekre �s madarakra vad�sztak �ltal�ban egyed�l, a nagyobb test� �llatokra viszont kisebb csoportokban. Testalkatuk alapj�n zs�km�nyaikat feltehet�en nem �ld�z�ssel, hanem lopakod�ssal �s lesb�l t�mad�ssal cserk�szt�k be. Fogs�gban nem voltak v�logat�sak: majdnem minden nekik adott t�pl�l�kot elfogyasztottak. A n�st�nyek ny�ron (december �s m�rcius k�z�tt) hoztak vil�gra 2–4 fejletlen k�lyk�t, akik k�r�lbel�l 3 h�napig anyjuk ersz�ny�ben �ltek. Veszt�ket az eur�pai emberek bev�ndorl�sa okozta, akik birk�kat kezdtek el teny�szteni. A hatalmas birkany�jak k�nny� pr�d�t jelentettek az ersz�nyesfarkasok sz�m�ra, b�r a birkany�jakon v�mot vettek a telepesek elvadult kuty�i is. Ennek ellen�re a telepesek minden elpusztult birk��rt az ersz�nyesfarkasokat tett�k felel�ss�. Ez oda vezetett, hogy 1838-t�l hivat�sos vad�szokat fogadtak fel kil�v�s�kre �s 1886-t�l az ausztr�l korm�ny v�rd�jat fizettet minden egyes kil�tt p�ld�ny�rt. Utols� ismert vadon �l� p�ld�ny�t 1930-ban l�tt�k ki, utols� fogs�gban tartott p�ld�nyuk pedig, egy Benjamin n�vre hallgat� h�m 1936. szeptember 7-�n m�lt ki a hobarti �llatkertben. A sors furcsa fintora, hogy 1936-ban nyilv�n�tott�k v�dett� a fajt. Ekkor hirtelen megn�tt az �rdekl�d�s ir�ntuk. L�tez�s�k egy�rtelm� bizony�t�k�t azonban m�ig sem siker�lt fellelni, annak ellen�re, hogy hatalmas �sszegeket aj�nlottak fel a c�lra. 1986-ban hivatalosan is kihaltnak nyilv�n�tott�k. Mivel t�bb m�zeumban �riznek alkoholban tart�s�tott p�ld�nyokat, ez�rt id�k�zben felmer�lt, hogy a faj kl�noz�ssal felt�maszthat�. A projekt 1999-ben kezd�d�tt �s a Sydney-i Ausztr�l M�zeum kutat�i v�gzik, akik bizakod�ak a sikert illet�en: m�r siker�lt DNS-molekul�kat kivonniuk, de m�g meg kell tal�lni az �sszes g�nt �s „�sszerakni” �ket. A teljes DNS-t egy tasm�n �rd�g petesejtj�be �ltetn�k be. Az ersz�nyesfarkasok t�rt�net�re nagyon tal�l� Gerald Durrell angol term�szettud�s egy mondata: „Az ember eleget tud ahhoz, hogy elpuszt�tson egy fajt, de m�g nem j�tt r�, hogyan lehetne �jrateremteni, amit elpuszt�tott”.

 

 

 

 

Forr�s:

Az alap sz�veg saj�t �r�s, a kihalt fajok forr�sa: www.wikipedia.hu

http://index.hu/tudomany/2013/05/07/utoljara_lathato/

 http://index.hu/tudomany/2013/05/07/utoljara_lathato/

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vissza a bloghoz