Itt bemutatok n�h�ny �rdekes �s szokatlan sz�nv�ltozat� �llatot. Ezek k�z�l n�h�ny el�fordul a term�szetben is, m�g m�sok emberi k�zrem�k�d�ssel j�ttek l�tre �s a vadonban nem l�teznek.

El�sz�r hadd mutassam be a legismertebb mut�ci�t, az albinizmust. Val�j�ban ez nem is sz�nv�ltozat, hiszen gyakorlatilag minden sz�n hi�ny�t jelenti. Az �llat velesz�letett sz�npigment k�pz�si zavarral rendelkezik, ennek k�vetkezt�ben cs�kkent, vagy hi�nyozik a  a test�b�l a melanin nev� sz�npigment. Az alb�n� �l�l�nyek b�re �s sz�rzete feh�r �s f�ny�rz�keny, szem�k pedig pirosas. Ez az �r�kletes rendelleness�g mindenf�le �llatn�l el�fordul, bele�rtve az embert is, r�ad�sul minden rasszban megjelenhet.  A tudom�ny m�g nem tudta megfejteni a melanin r�szleges vagy teljes hi�ny�nak ok�t. Ezen egyedek ut�dai nem mindenkor �r�klik e g�nhib�t, de a k�vetkez� ut�dok eset�ben nagyobb lehet az �r�kl�d�s gyakoris�ga.

Madarak k�zt el�fordult: fecske, feketerig�, f�c�n, kakukk, kolibri, papag�jok, p�va, szajk�, ver�b. Itt megfigyelhet� a teljesen, vagy r�szlegesen feh�r sz�n� toll.

 

A t�bbi �llat eset�ben pedig a sz�rzet illetve a b�r teljesen, vagy r�szlegesen feh�r.
V�zi �llatok eset�ben: b�lna, c�pa, delfin, f�ka, h�d, pingvin, r�ja, r�k �s k�l�nf�le halak.

   

 
 

H�ll�kn�l: gekk�, karmosb�ka, k�gy�k �s krokodil.

   

Puhatest�ekn�l: meztelen csiga.
R�gcs�l�kn�l: eg�r, patk�ny, csincsilla, tengerimalac, h�rcs�g, ny�l, nutria.
 

A rovarvil�gban: im�dkoz� s�ska, f�lbem�sz�, l�gy, p�k.
Sz�razf�ldi eml�s�k eset�ben a legsz�lesebb k�rben: bivaly, elef�nt, j�vorszarvas, kenguru, koala, kutya, tigirs, l�ma, l�, macska, medve, mos�medve, pr�rikutya, s�n, szam�r, szarvas, �z, tarajos s�l, vad�szg�r�ny, vakond, zebra, zsir�f, p�vi�n, gy�r�sfark� maki.
 

     

   

   

 

A pigmenthi�ny k�vetkezm�nyek�nt az alb�n�kn�l b�rbetegs�gek alakulhatnak ki, valamint immunrendszer meggyeng�l�se �s l�t�si rendelleness�gek is rontj�k a t�l�l�si es�lyeket.
A n�v�nyev�k rejt�zk�d�s�t a feh�r sz�n h�tr�ltatja, felt�n�bbek lesz �s hamarabb esnek �ldozatul a ragadoz�knak. A vadonban teh�t az albinizmus nagyon ritka, mivel a ragadoz�k egyszer�en levad�ssz�k az ilyen sz�n� �llatokat, �gy a sz�nhiba nem tud t�bb gener�ci�n �t tov�bb�r�kl�dni.
A ragadoz�k sincsenek el�ny�sebb helyzetben. Szint�n a felt�n� sz�n miatt lehetetlenn� v�lik a zs�km�ny megszerz�se.
Nagyobb az es�ly�k a hosszabb �letre �llatkertekben vagy rezerv�tumokban, ahol emberi seg�ts�gre van sz�ks�g�k. B�r nem mindig jelent garanci�t ez sem. Pl. Barcelona �llatkertj�ben a H�pehely nev� gorill�t, mely a vil�gon egyed�l�ll� volt, 37 �vesen b�rr�k miatt kellett elaltatni 2003-ban. Addig 22 ut�dja j�tt vil�gra, de egyik�k sem lett alb�n�. �m a k�vetkez� gener�ci�ban m�r es�lye lesz ilyen egyednek.

 

Mivel ritk�k, az alb�n�k ir�nt mindig nagy a �rdekl�d�s.  2004-ben Sr� Lanka ter�let�n Ruhunu Nemzeti Parkban figyeltek fel alb�n� elef�ntra. Kor�t tekintve 11 �v k�r�li lehetett.
2007-ben az ipolyszak�llosi hat�rban t�ntek fel alb�n� �zek.
Ugyanebben az �vben egy francia �llatkertben egyszerre 4 kis alb�n� oroszl�n gazdag�totta az �llom�nyt. A vil�gon �sszesen 30 alb�n� oroszl�nt tartanak nyilv�n.
N�metorsz�gban, a sz�szorsz�gi erd�ben is vannak feh�r �zek. Az ottani babona, m�tosz szerint, aki ilyen �llat �let�re t�r, azt vagy csal�dtagj�t 1 �ven bel�l az �tok meg�li. A kev�sb� babon�sak vesz�lyt�nyez�nek tekintik az alb�n�kat, f�lnek az elszaporod�sukt�l.
Ak�rmi az igazs�g, t�ny, hogy az alb�n� �zek megment�s�re kisebb n�pi mozgalom van kibontakoz�ban.
Haz�nkban is akad ilyen szenz�ci�. T�bb �llatkertben sz�letett m�r alb�n� kenguru.

 

Egy�b sz�nmut�ci�k �s k�l�nleges sz�nv�ltozatok
 

Feh�r oroszl�nok

Az albinizmust sokszor �sszet�vesztik egy m�sik, feh�r sz�nt eredm�nyez� mut�ci�val: a leucizmussal. A test itt is feh�r, �m a legszembet�n�bb k�l�nbs�g, hogy az �llat szeme nem piros, hanem fekete vagy k�k. A leucisztikus �llat test�ben cs�kkentett mennyis�gben van melanin, erre utal a szemsz�n, vagy az esetleges s�t�t foltok, cs�kok. A term�szetben gyakrabban fordul el�, mint az albinizmus. Az egyik legh�resebb leucisztikus �llat a feh�r oroszl�n, vagy a s�t�t cs�kokkal rendelkez� feh�r tigris. A feh�r oroszl�n sz�n�t egy recessz�v g�n okozza, D�l-Afrik�ban a vadonban is megtal�lhat� kis l�tsz�mban, �m rezerv�tumokban �s �llatkertekben is l�tezik.  

     

 

A tigris sz�nv�ltozatai

A tigrisnek sz�mos �rdekes vari�ci�ja ismert. A feh�r tigris a beng�li tigris egy v�ltozata, erdetileg a vadonban fedezt�k fel, manaps�g azonban szinte kiz�r�lag fogs�gban teny�sztik. A feh�r tigrisek �ltal�ban nagyobb test�ek a norm�l sz�n� tigrisekn�l. A feh�r sz�nt n�luk egy homozig�ta recessz�v all�l okozza a genomjukon. Tigrisb�l is l�tezik teljesen feh�r, cs�koz�s n�lk�li leucisztikus p�ld�ny is. A tigrisnek akad egy nagyon ritka s�rg�s sz�n� v�ltozata, melyet golden (arany) sz�n n�ven ismernek. A vil�gon kb. 10-15 ilyen sz�n� egyed �l �s kiz�r�lag fogs�gban tal�lkohatunk vel�k. Vannak olyan tigrisek, melyek norm�l sz�n�ek, �m hordoz�i ennek a ritka mut�ci�nak. A norm�ln�l vil�gosabb sz�nt is egy recessz�v g�n mut�ci� okozza. Az arany tigris bund�ja a cs�kjaival egy�tt narancss�rg�s, m�g a hason �s a pof�n tiszta feh�r sz�n is jelen van. 

Ismer�nk besz�mol�kat rendk�v�l �rdekes, "k�k" tigrisekr�l is, �m ez nem teljesen bizony�tott. Elvileg lehets�ges, hiszen h�zimacsk�k eset�ben val�ban l�tezik k�k sz�n: pl. az orosz k�k, a karthauzi vagy a brit r�vidsz�r� eset�ben. M�r az 1910-es �vekt�l kezdve szemtan�k �ll�tj�k, hogy a vadonban s�t�t �rnyalat�, k�kes bund�j�, sz�rke cs�kos p�ld�nyokat l�ttak D�l-K�na erdeiben. Egyre t�bb ilyen �szlel�s ker�l napvil�gra, m�r Burm�ban is Indi�ban is l�tni v�ltek k�k tigriseket. Az 1960-as �vekben Oklahom�ban fogs�gban sz�letett egy k�k tigris, melyet k�s�bb kit�mtek (l�sd a 4. k�pen). Az �llat fekete cs�kos, �m val�ban k�kes sz�n�. Ez az egyetlen k�zzel foghat� bizony�t�k a k�k tigris l�tez�s�nek. �llatkertekben sz�lettek m�r fekete tigrisek is, melyeknek test�n nagy mennyis�g� s�t�tbarna, vagy fekete sz�r volt tal�lhat�. A jelens�get az okozza, hogy az �llat fekete cs�kjai annyira vastagok �s k�zel vannak egym�shoz, hogy egyszer�en egybeolvadnak, �gy megn�velve a fekete ter�letek ar�ny�t a testen. A fekete sz�n megjelenhet norm�l s�rga �s leucisztikus tigris eset�ben is. B�rmennyire is sz�pek ezek a sz�nv�ltozatok, ne felejts�k el, hogy ezek mind rendelleness�gek, mut�ci�k �s sajnos velesz�letett eg�szs�g�gyi probl�m�kat hordozhatnak. Az esetek nagy r�sz�ben l�t�si �s hall�si probl�m�k (kancsals�g �s s�kets�g) immungyenges�g, �ri�sn�v�s, vagy egy�b deformit�sok jelentkeznek a szokatlan sz�n� tigriseken.

 

      

 

Kir�lygep�rdok

Egy m�sik �rdekes eset a kir�lygep�rdok esete. A kir�lygep�rt egy k�l�nleges, cs�kos bund�j� gep�rd, amely a vadonban l�tezik �s emberi behat�s n�lk�l fejl�d�tt ki. El�sz�r 1926-ban tal�ltak ilyen �llatokat D�l-Rod�zi�ban, a mai Zimbabwe ter�let�n. 1927-ben Reginald Innes Pocock term�szettud�s �n�ll� fajk�nt �rta le a kir�lygep�rdot, �m ma m�r tudjuk, hogy genetikailag egy sz�nmut�ns standard gep�rdr�l van sz�. 1974-ig azonban senki nem f�nyk�pezett le �l� kir�lygep�rdot a vadonban. A kir�lygep�rd jegyei a pof�n, a nyakon, a h�ton �s a farkon a legszembet�n�bb. A nyakon n�ha, k�l�n�sen a h�mek kisebb "s�r�nyt", d�sabb sz�rzetet viselnek. A h�ton m�rv�nyrajzolat� hosszanti fekete cs�kok futnak eg�szen a farokt�ig. A farok a norm�l gep�rd�n�l s�t�tebb. Genetikai kutat�sokkal meg�llap�tott�k, hogy egy recessz�ven �r�kl�d� g�n okozza ezt a sz�nv�ltoz�st is. Nagyon ritka, mert a legt�bb egyed csak hordoz�, csak akkor sz�letik kir�lygep�rd, ha mindk�t sz�l� ilyen sz�n�, vagy hordoz�. A gep�rnak l�teznek melanisztikus, illetve alb�n� v�ltozatai is. M�r az 1600-as �vekb�l maradtak fenn �r�sok alb�n� gep�rdokra utalva. Salim Nuruddin Jahangir mughal uralkod�, aki nagy vad�sz h�r�ben �llt, 1608-ban kapott egy alb�n� gep�rdot Indi�ban.  

    

 

A zebra sz�nv�ltozatai �s melanisztikus �llatok

A tigris mellett a zebr�nak is l�teznek szokatlan v�ltozatai. Ilyen p�ld�ul a nagyon ritka fekete zebra. A fekete p�rduchoz hasonl�an a fekete zebr�k test�n sok a fekete sz�npigment, a cs�kjai �sszeolvadnak, vagy olyan hat�st keltenek, mintha az �llat fekete alapon feh�r cs�kos lenne. A s�t�t pigmentek t�lzott jelenl�t�t melanizmusnak nevezz�k. Olyan zebr�kat is lef�nyk�petek m�r, melyeken szab�lytalanok voltak a cs�kok, illetve a gerinct�l egyre t�volodva egyre kevesebb sz�nanyag volt jelen az �llaton, pl. a l�b minta n�lk�li feh�r volt. A zebr�n�l is ismer�nk alb�n� egyedeket. 2004 m�rcius�ban egy alb�n� csik� sz�letett egy nairobii nemzeti parkban Keny�ban.   
 

    

                                                      

A melanizmus legh�resebb esete a fekete p�rduc, ami val�j�ban nem teljesen egysz�n� fekete, mivel a testen jelen vannak a foltok.  Az �llatvil�gban ismer�nk fekete m�kust, r�k�t, zebr�t, f�k�t, farkast, pingvint, delfint, h�ll�ket �s m�g sok egy�b �llatot is.
 

     

           

 

Arany krokodilok

Az arany krokodil f�leg k�t faj, a bord�s krokodil �s a szi�mi krokodil keresztez�s�vel j�n l�tre. Ausztr�l �llatkertekben �l n�h�ny arany sz�n� hibrid p�ld�ny.  �m a vadonban megfigyeltek m�r fajtatiszta n�lusi krokodilokat is, melyek a norm�lt�l elt�r�en s�rg�s sz�n�k volt.

     

 

Forr�sok:

ww.wikipedia.com

http://www.messybeast.com/genetics/hybrid-cats.htm

http://www.messybeast.com/genetics/hybrid-cats.htm

 

Vissza a bloghoz