Vörös köpködőkobra (Naja pallida):

Kis termetű kobra, átlagosan 1m körüli. Afrika északkeleti részének füves, félsivatagos és bozótos vidékeit lakja. A legészakibb, egyiptomi egyedek barnák. A többi kobrától különleges színével tér el. Nyakán fekete nyakörvszerű mintázat található, ami jól láthatóvá válik, amikor széttárja a csuklyáját. A kobrák a csuklyát csak veszély esetén feszítik ki. A fej legszélesebb része a szem mögött van és az orr csúcs felé gyorsan elkeskenyedik, ezért az állat jól lát előre. A méregmirigy a szem alatt és a felső ajak mentén foglal helyet. A test sima, fényes pikkelyekkel borított. A zsákmányt tekintve nem válogatós, rágcsálókat, madarakat, gyíkokat és más kígyókat is elejt. Tojásrakó, körülbelül 10-20 tojást rak.

Fenyegetett helyzetben úgy védekezik, hogy felemeli testének elülső részét, kifeszíti csuklyáját és erős sugárban az ellenség szemébe köpi mérgét 1-2 méter távolságból. Ha a méreg a szembe kerül, fájdalmat és gyulladást okoz, kezelés nélkül vaksággal is végződhet a kobrával való találkozás. Az állat, ha nagyon ingerült, egymás után többször is "spriccelhet".  Ép bőrfelületre jutva a méregnek nincs semmilyen hatása, akkor kell tartani tőle, ha egy seben át a véráramba jut. Az ember ennek a fajnak a marását általában gyorsan kiheveri, de ez nem azt jelenti, hogy nem kell tartani a köpködőkobráktól.

Mérgében kevés a neurotoxin, inkább szövetroncsoló összetevők dominálnak. A marás után intenzav fájdalom jelentkezik ödémával. Kobramarás esetén gyakori a vérvizelés, a nyirokcsomók megduzzadása, az íz és szagérzék romlása. A halált a keringés összeomlása okozza.