Hüllőbetegségek

Atkásodás: az egyik leggyakoribb probléma a terraristák körében. Az akták apró vérszívó élősködők, melyek a kígyók pikkelyei alá furakodnak be. Maga az atka szabad szemmel is látható, barnás vagy fekete. Az atkák a talajba is beássák magukat, ezért ha atkákkal állunk szemben, mielőbb távolítsul el az egész aljzatot, és alaposan, ecettel vagy alkohollal takarítsuk ki a terráriumot. Az atkák a kígyó szeme és a kloakája környékére fészkelik be magukat leggyakrabban. A szem felduzzad, a kígyónak "szemüvege" lesz. Az atkák jelenlététnek első jele, hogy az élősködők a kígyó ivótáljában a víz felszínén úsznak. A Frontline, az Ivermectine, vagy az Insecticid2000 nagyon hatásos, állatpatikában vagy hüllő szakkereskedésben vény nélkül kapható szerek. Óvatosan használjuk őket, az állatot minimális mennyiségű szerrel kenjük be, és a fejet hagyjuk ki! Atkák és férgek megjelenése esetén az egész terráriumot takarítsuk ki, cseréljük ki a talajt, süssük ki a nem olvadó tárgyakat, fertőtlenítsük a terrárium falát és magát az állatot is kezeljük atkaölővel. 2-3 kezelés elegendő szokott lenni még súlyosabb fertőzés esetén is. Fontos, hogy a kezelés alatt álló állatok 1 vagy 2 napig ne kapjanak inni, mert a szer a vízbe kerülve árthat a hüllőknek!

Férgesség: kígyóknál viszonylag gyakori probléma. A fertőzés tünetei általában: táplálék visszautasítási és kihányása, fogyás, rendellenes állagú, bűzös széklet. Mikroszkóp alatt székletből kimutathatók a parányi egysejtű fonalférgek. Féreghajtóval, injekcióval vagy tablettával kezelhető. A kígyók előszeretettel ürítenek a vizestáljukba. Amint ezt észrevesszük, távolítsuk el az ürüléket és alaposan mossuk ki a tálat, majd mi magunk is mossunk kezet. Ha egy kígyó az ürülékkel fertőzött vízből iszik, akkor elkaphatja a férgességet a másik kígyótól. 

Egysejtű véglények okozta csillós parazitafertőzés: Hasonlít a fonálféreg fertőzésre, ám ezt a betegséget amőbák (entaboeba invadens), csillós egysejtűek okozzák. A tünetek: nehéz vagy darabos vedlés, drasztikus fogyás, koplalás, rendszeres visszahányás, bűzös, később véres és híg széklet. Tenyészetekben, nagy számú állat tartása esetén gyakori betegség, szinte minden tenyésztő ismeri ezt a problémát. Kígyóknál a leggyakoribb, de a gyíkok is megfertőződhetnek, náluk nagyon gyors lefolyású és csak a gyík hirtelen elhullása jelzi a betegséget. A fertőzés lefolyása eltérő lehet egyes egyedeknél, van olyan kígyó, amely csak hordozó és nem lesz beteg, míg a másik kígyó egyáltalán nem eszik és olyan is előfordul, hogy a kígyó rendesen eszik, mégis egyre jobban lefogy. Tünet lehet az is, ha az állat gyakran és nagy mennyiségű vizet iszik. A fertőzés következtében a kígyók bélnyálkahártyája begyullad, de a többi belső szervet, például a májat és a gyomrot is megtámadhatja és károsíthatja. Az állat teste felpuffad a kloaka és a belek tájékán. A súlyosan fertőzött kígyó elnyúlva fekszik a fájdalomtól, sokszor kifordítja a testét úgy, hogy a hasa van felfelé. Néha vonaglásba torkollik a betegség, de az már a végstádium előjele.

Sajnos gyakori és nagyon súlyos betegség, az állatok akár hónapokon át fertőzhetnek, az összes meglévő terráriumi állatunkat megtámadhatja a kór, ezért minden állatot le kell kezelni! Dimetridazolt tartalmazó készítményekkel könnyen kezelhető, átalában 1-2 kezelés elegendő szokott lenni. Az állatorvos egy szondán keresztül közvetlenül a gyomorba juttathatja a gyógyszert. Rendkívül hatásos az emberek számára használatos, vényköteles Klion tabletta is. Súlyos esetben szükség van a tabletta mellett antibiotikum beadására is. Egy fél Klion tablettát fél dl vízben feloldunk, és pipettával megitatjuk a kígyóval. Pár hónapos kígyónak elég 2 csepp, felnőttnek több. Közvetlenül is beadhatjuk a kígyó szájába, illetve a tablettát előbb betesszük egy döglött kisegér szájába és azt adjuk a kígyónak. Ha az állat nem eszik, akkor megtömjük vele. Az állatorvos gyakran vitamininjekciót is ad. A beteg állatokat tegyük karanténba, emeljük fel a terrárium hőmérsékletét 30 fokra. Ügyeljünk a higiéniára, mert a beteg példány terráriumából megfogott tárgyakkal könnyen átvihetjük a betegséget az egészséges állatainkra. Mindent alaposan tisztítsunk ki, és sokszor mossunk kezet. A kezelés sikeressége nagyban függ attól, hogy az állat melyik szervét támadta meg a betegség. Ha a tüdőben kezdtek elszaporodni az amőbák, az állat menthetetlen, viszont ha a gyomorban vagy a belekben telepszik meg a fertőzés, onnan a legkönnyebb kiírtani.


Ezt a snow hím siklót sajnos nem sikerült megmenteni. A képen nem annyira látni, de a bőre ráncosodott és teljesen rászáradt a testére, a kígyó nem evett, egyre jobban fogyott, végül el kellett altatni.


Egyik amel nőstény kígyóm is elkapta a csillós betegséget, de sikerült kigyógyítani. A képen épp vedlés alatt van, a bőre "ráégett" a testére, 3 hét elforgása alatt 3x vedlett és szó szerint pikkelyenként kellett lehámozni róla a bőrt. Ő nem fogyott le, csak hányt és hasmenése volt. Az orvos csinált széklet és vérvizsgálatot, a kígyó kapott vitamininejkciót és féreghajtó pasztát gyomorszondán át. A teljes felépülés hetekbe tartott.

  
Ezt a normál hímet eladtam, de pár hónap múlva különféle okokra hivatkozva visszaadta az illető és ilyen állapotban került vissza hozzám. Jól evett az elején, de csontsovány volt, a képen is evés után látható. Kiállt a gerince, végül koplalni kezdett és véres lett a széklete. Ő is elpusztult.
Saját képek

Megfázás: szintén gyakori probléma, nem megfelelő hőmérséklet következménye. Ha hosszú időn át hűvös környezetben tartjuk a kígyót, vagy ha hideg időben szállítjuk, az állat könnyen megfázhat. A beteg kígyó sípoló, vagy kattogó hangot ad, gyakran tátog és az állat orrából váladék szivároghat. A hőmérséklet emelésével gyógyíthatjuk a megfázást, éjjelre is hagyjuk bekapcsolva a melegítőlámpát. Halálos is lehet, ezért a korai kezelés elengedhetetlen. 


A meghűlt kígyók gyakran tátognak és szörcsögnek.
Saját kép (képen egy Everglades patkánysikló)
 

Táplálék visszaöklendezése: ezt nem mindig betegségség okozza, de néhányszor előfordul minden terraristánál. A kígyók több okból is visszahányhatják az ételt. Ezek legtöbbször az alábbi okokra vezethetők vissza: 
- túl sok vagy túl nagy élelmet adtunk a kígyónak.
- sérült a kígyó gyomor nyálkahártyája.
- túl alacsony a hőmérséklet és a táplálék "berohadt", vagyis a nem megfelelő hőmérséklet miatt a táplálékban jelenlévő enzimek elkezdték azt lebontani, eközben toxinok szabadultak fel.
- néha a kígyók ősszel és tavasszal is hányhatnak, mivel megérzik a nappalok hosszának változásait, a légnyomás csökkenését, vagy növekedését. A tél beálltával a vadonban csökken az állatok étvágya és aktivitása, ezért előforulhat, hogy fogságban is visszautasítják, vagy visszaöklendezik a táplálékot.
- a vemhes kígyók röviddel a szülés vagy tojásrakás előtt is befejezik a táplálkozást, vagy ha mégis ettek, néha kihányják.
- vedlés előtt a legtöbb kígyó nem hajlandó enni, de egy-egy falánkabb egyed ilyenkor is eszik. Ilyenkor nem mindig marad meg bennük az étel. Amikor látjuk, hogy kedvencünk színe kezd elhalványulni, ne etessünk, és vedlés után kb. 2 nappal adjunk először ismét enni az állatnak.
- okozhatja bélfertőzés, férgesség, gyomor nyálkahártyájának sérülése. Ha egymás után 3x vagy többször visszahány a kígyónk, forduljunk orvoshoz, mert valószínűleg betegség áll a háttérben!

Tályogok, fekélyek, égések: gyakran sérülés következménye. Forduljunk mielőbb állatorvoshoz. Tályogok gyakran harapás után alakulnak ki, az egér megharapja a kígyót, majd a bőr alatt elfertőződik és gennyes, puha duzzanat alakul ki. Ilyenkor orvoshoz kell vinni a kígyót, aki felnyitja a tályogot, kitisztítja és ha kell, össze is varrja.


Súlyos, melegítőlap okozta égési sérülés királypitonon


Tályog kaliforniai királysikló fején. Belül 11db ciszta volt, az orvos kitisztította és összevarrta a sebet, az állat ma már egészséges.
Saját kép

Hurutos-gennyes tüdőgyulladás: Sajnos elég gyakran fordul elő mindenféle hüllőnél. Leggyakrabban az esőerdei fajokat érinti és főleg a gyíkokat. A betegség lehet fertőző vagy nem fertőző. A nem fertőző változat általában hirtelen hőmérséklet változás eredménye. Különösen télen jelentkezhet, amikor az állat hideg levegőt lélegez be például szállítás közben. A fertőző változat esetében mindenképp valamilyen kórokozó áll a háttérben. Kígyókban gyakran társul paramyxovírus-fertőzéssel, ami az ellenálló képesség csökkenésével jár, szárazföldi teknősöknél gyakori a herpeszvírusos és iridovírusos fertőzés. A gennyes tüdőgyulladás tünetei: étvágytalanség, levertség, légzési zavarok, tátogás, esetleg jelenkezhet habos állagú gennyes köpet is. Az enrofloxacin hatóanyag tartalmú készítmények hatásosak.

Sérülések: Az élő állattal való etetés sajnos komoly veszélyt jelenthet a kígyókra. Az egér, patkány, hörcsög keményen tud küzdeni az életéért, és ha a kígyó nem megfelelően kapja el áldozatát, a ragadozó húzhatja a rövidebbet. Ha a kígyó rövid időn belül nem támadja meg a rágcsálót, vegyük ki a táplálékállatot, mert ha éjszakára a kígyóval hagyjuk, előfordulhat, hogy az egér vagy patkány megrágcsálja a kígyót. Javaslom a fagysztott egérrel való etetést, a legtöbb hüllő elfogadja a döglött élelmet. 
Előfordulhat szemgyulladás, amely legtöbbször bakteriális eredetű vagy harapás okozta sérülésből származik.


Patkány okozta harapások királypitonon 

Vitaminhiány: A kígyókra nem igazán jellemző a vitaminhiány, mivel táplálékukból fedezik a vitamin és ásványianyag szükségletüket. Mivel egyben, szőröstül-bőröstül nyelik le táplálékukat, az elfogyasztott egér vagy patkány belső szerveiből elegendő mennyiségű vitamint, a csontokból pedig kálciumot és egyéb szükséges anyagokat vonnak ki. A kígyók nem igénylik az UV-fényes napoztatást sem, ellentétben a gyíkokkal és kaméleonokkal. Természetesen hetente néhány percnyi napozás nem árt, de nem létfontosságú. A legyengült, beteg, tojásrakás után nem megfelelően regenerálódó kígyókat az állatorvos vitamininjekciókkal szokta kezelni. A kígyók és hüllők vitaminigénye teljesen eltér az emlősökétől, ezért nagy körültekintéssel kell vitamint adagolni állatunknak. A nem megfelelően adagolt vitaminmennyiség akár az állat halálához is vezethet. A vitamin túladagolás gyíkoknál szintén probléma, az állat végtagjai felduzzadnak, és akár halált is eredményezhet. A vitamint igénylő hüllőknek (pl. gyíkok) ne adjunk naponta vitamint, elég hetente 1-3 alkalommal az eleséget behinteni vitaminporral. A vitaminhiány teknősök esetében gyakori és a páncél megpuhulását okozza.

Kloaka vagy pénisz előreesés: ha a kígyó kloakája ki van tágulva, és ha kilóg belőle egy "húsdarab", akkor ezzel a problémával állunk szemben. Hím kígyók esetén néha előforul, hogy párzás után a pénisz visszahúzó izmok nem működnek, illetve hogy a szerv testen belül megdagad. Ha nem tudja visszahúzni, az állat nemi szerve szennyeződhet és sérülhet, ezért ajánlatos állatorvoshoz fordulni. A kloaka előreesést betadinos vagy kamillás kenőccsel lehet kezelni, de feltétlenül mutassuk meg az orvosnak! Tojásrakási nehézséggel küzködő nőstény esetében is előfordulhat a kloaka kitüremkedése, az erőlködéstől akár meg is repedhet. Ebben az esetben is orvost kell felkeresnünk.


Hemipénisz gyulladás bikasiklónál

Tojásvisszatartás (tojásretentio): a nőstény kígyók nem megfelelő tojásrakóhely vagy betegség miatt néha nem rakják le terhüket, hanem magukban tartják. Ez komoly egészségügyi problémákat vonhat maga után. Biztosítsunk minnél előbb egy tőzeggel megrakott cipősdobozt vagy egyéb tojásrakó edényt és ezalatt semmiképp se kíváncsiskodjunk, ne zaklassuk az állatot, mert a nyugalom hiánya és a stressz is tojásvisszatartást eredményezhet. Ha napokon belül nem kezdi el lerakni a tojásokat, vigyük orvoshoz, aki oxitocin injekcióval és izomlazítókkal beindítja a tojásrakást. Tapasztalatom szerint a tojásvisszatartás nagyméretű és idősebb kígyóknál gyakoribb, illetve a minden évben párosodott tenyészállatoknál. Első alkalommal tojó kígyónál nálam eddig nem jelentkezett ez a probléma, viszont a 130-150cm nagy nőstényeim valamelyikénél minden évben van tojásvisszatartás. Ez valószínűleg annak a következménye, hogy az állatban túl sok tojás fejlődik, illetve néhány tojás rendellenes alakú, méretű és néha széltében helyezkednek el. A kloaka végén elhelyezkedő tojásokat óvatos mozdulatokkal megpróbálhatjuk kimasszírozni, de a fentebb elhelyezkedőkkel ezt ne próbájuk meg, mert ha kilyukad a tojás és kígyó belsejébe folyik ki a tartalma, életveszélyes helyzetet is előidézhetünk és mindenképp műtétre lesz szükség. A tojásvisszatartás miatt megműtött kígyókat az orvosok általában ivartalanítják is, eltávolítják a petefészket, így a kígyó többé nem szaporodhat.


Tojásvisszatartásban szenvedő gabonasikló
Saját kép

Deformitások: néha előfordul, hogy a kis kígyók még a tojásban vagy kikeléskor valamilyen okból sérülnek (pl. túl meleg kelési hőmérséklet, vagy a tojás megnyomódása, kis mértékű elforgatása) és kicsit torzan, ferde gerinccel, púppal a hátukon, csonka farokkal vagy egyéb hibákkal jönnek a világra. Az embrionális fejlődés során a nem megfelelő keltetési hőmérséklet eredményezhet torzulást. Ha sérülés, és nem genetikai eredetű az elváltozás, a kisállat jó eséllyel felnőhet és teljes értékű életet élhet, még szaporodhat is, bár ez nem javasolt. Sajnos a tenyésztők a sérült egyedeket el szokták pusztítani, mivel nem eladhatók. Kígyók esetében előfordulhat a sziámi ikresség, vagyis az állatnak 2 feje van, illetve két állat a test valamelyik pontján összenőttek. Az ilyen állatok általában életben maradnak, egészséges életet élhetnek, ha kétfejűek, gyakran mindkét fejjel táplálkoznak.


Púpos anery gabonasikló. Az elváltozás nem genetikai, hanem baleset eredménye (a tenyésztő a nevelődoboz tetejével becsípte a kígyó hátát)
Saját kép



Ennek a gabonasiklónak csak a fél teste van meg, így kelt ki a tojásból. 2 nap után elpusztult.



A leucisztikus patkánysikló tojásaiból ismeretlen okból magas arányban kelnek ki dülledt szemű példányok. Tenyésztők körében ez nem kívánatos, bár külföldön "bug eye" néven néhol árusítják. 



Bélsárpangás: ha a kígyó napokig nem ürít, ez meglátszik rajta, a teste felfúvódik és megvastagszik. 1-2 órás melegvizes fürdetés segíthet, vízbe helyezve a kígyók általában ürítenek. A kloakájába parafinolajat fecskendezhetünk, de ha ez sem válik be, irány az állatorvos. 


Tojásvisszatartásból eredő rodhadt gabonasikló tojások

Koplalás: ez sajnos ismeretlen okokból magas arányban előfordul az újszülött gabonasiklók esetében. Sokszor a fészekaljnak csak a fele hajlandó megenni első egerét. Érdekes módon ez főleg a gabonasiklóknál fordul elő, a többi siklófajnál viszonylag ritka, bár királysiklók és patkánysiklóknál is megfigyelt jelenség. Az éhségsztrájkoló kígyót minnél kisebb dobozban éjszakára tegyük össze egy élő naposegérrel. Segíthet az is, ha megvágjuk az egeret, a vér szagára beindulhat a táplálkozási ösztön. Általában 1-2 napon belül elkezdenek enni, de vannak makacsabb koplalók is. Ha a kígyó 3-4 hétig nem eszik, akkor fontolóra kell venni a kényszertáplálását. A tömést csak hozzáértő ember alkalmazza, óvatosan kell végezni. A halak nem részei a legtöbb sikló természetes eleségének, de mivel könnyen letolhatók a siklók torkán, először adhatunk guppit vagy hasonló méretű halakat. A nem evő siklónak első alkalommal adhatunk csirkehús darabokat, vagy egérdarabokat. A tenyésztők többsége a nem evő siklókkal nem foglalkozik, egyszerűen fagyasztással elpusztítják, vagy feletetik kígyóevő hüllőkkel őket. Sok hazai tenyésztő hangoztatja, hogy amelyik sikló nem eszik 1 hónap után, az nem életképes. Én ezzel nem feltétlenül értek egyet, számos ellenpélát tudnék mondani az ismeretségi körömben. Ha nincs külső sérülése, és látszólag belső elváltozás sem, a keltetés is megfelelő volt, akkor az állatnak egészségesnek kell lennie. A koplalás oka a mai napig a tudósok előtt is ismeretlen. Néhány sikló 3-4 tömés után meggondolja magát és táplálkozni kezd, de ismerek olyan tenyésztőt is, akinek fél évig kellett tömnie a siklóját, de végül a nagyobb szőrösödő egérre rászokott a sikló és ma már problémamentes az állat. Sokszor csak türelem és kitartás kell. A kényszertáplált állatok lassabban fejlődnek, mint jól evő társaik. 

A téli telelésből felébresztett hím kígyók gyakran 1-3 hónapig is visszautasíthatják az élelmet, mivel a párzási láz teljesen lefoglalja őket. Ez akkor is előfordulhat, ha a kígyót egydül tartjuk, és egyáltalán nincs is nőstényünk. A hímek általában legfeljebb 2 hónap után maguktól elkezdenek enni.  

Vedlés előtt és alatt a legtöbb kígyó nem hajlandó enni. A vemhes nőstények néhány hét után befejezik a táplálkozást, mivel a fejlődő tojások teljesen kitöltik az állat testét, nem sok helyet hagyva a gyomornak sem. Ezután levedlenek, majd lerakják tojásaikat. Utána rendszerint maguktól enni kezdenek. Néha előfordul jól táplált nőstényeknél, hogy a párzások után, az egész vemhesség alatt beszüntetik az evést. Nem kell aggódni, tojásrakás után újra enni kezdenek. Ha a tojásrakás után 2-3 hétig nem esznek, akkor ajánlatos állatorvoshoz fordulni, mert felmerül néhány tojás bennmaradása és valószínűleg emiatt nem esznek.

A felnőtt nőstények tojásrakás előtt 1-2 hétig koplalhatnak, a hímek meg a párzási időszakban, illetve ősszel a telelés előtt. Ha 1 hónapig nem esznek és drasztikusan fogyni kezdenek, akkor valamilyen belső betegség okozza, ezért mielőbb vigyük orvoshoz a kígyót! Az orvos végigtapogatja a kígyót, hogy nem-e érez belső elváltozást, de ha nincs semmi rendellenes, laborvizsgálatokra és egyéb viszgálatokra (vérvétel, bélsárellenőrzés, belső szervek állapotának felmérése, féreghajtás, esetleg vitaminijkeció beadása és súlyos esetben tömés) van szükség. Mindenképp bizonyosodjunk meg róla, hogy megbízható helyről szrezzük be az eleségegereket, mert a táplálékkal is bevihetünk egyes betegségeket. A legjobb, ha kifejezetten kígyók számára vásárolunk egeret egértenyésztőtől. Az állatkereskedésekben összezsúfolt egerek néha betegségeket terjeszthetnek.
 
A kígyók sajnos elég érzékenyek a legkisebb változásra is. Ha állatunk koplalni kezd, előbb gondoljuk végig, nem-e változott meg az étrend, nem költöztettük-e új terráriumba, több kígyót tartunk együtt, nem csökkent-e a hőmérséklet stb. Miután arra jutottunk, hogy nem történt semmiben változás, ezután forduljunk orvoshoz.

A tömés menete: A tömésre váró siklót a nyakánál megfogjuk, de úgy, hogy nehogy összenyomjuk, vagy sérülést okozzunk. Azzal ne törödjünk, hogy fickándozik a teste, a fejét fogjuk stabilan. Ijedtükben a kis siklók gyakran pisilnek és kakilnak, erre is ügyeljünk. A tömés legnehezebb része rávenni a tiltakozó pácienst arra, hogy kinyissa a száját. Épp ezért ajánlom elsőnek az apróhalat, mert azzal tapasztalatom szerint sokkal könnyebb kinyitni a száját, mint a széles fejű egérkével. Nekem nagyon jól beváltak első töméskor a nőstény guppik (nem kifejlett, hanem fiatalabb guppik), zebradániók, és kolibrihalak. Ha nagyon nem akarja kinyitni a száját, idegesítsük fel a kis siklót, általában elkezdi csörgetni a farkát és végül harapni próbál. Ilyenkor gyorsan dugjuk be a falatot a szájába. A vízzel megnedvesített ételt egy csipeszről adagolva lassan toljuk le a kígyó torkán. Nem kell megijdeni, félrenyelni, vagy rossz helyre dugni az élelmet nem nagyon lehet. A falatot addig segítsük le a torkán, míg el nem tűnik és a szájából nem lóg ki ételdarab, mert ha nem toljuk elég mélyre, azonnal kiköpi és akkor még nehezebben bírhatjuk rá az együttműködésre. Ha beerőszakoltuk az élelmet, óvatos nyakmasszírozással lesegíthetjük a gyomráig, de ez nem szükséges, a legtöbb kígyó magától a helyére küldi az ételt. Ha egérrel tömünk, akkor a lehető legkisebb egeret vegyük meg a kígyó számára. Tömni humánus okokból csak fagyasztott, már nem élő hallal, egérrel kell. Egyes kígyókat megrémíti az egér mozgása, ezért nem merik megtámadni. Ekkor is fagyasztott egérrel próbálkozzunk. Néhány tenyésztő a csövön át adagolt pépesített élelmet részesíti előnyben, de ez gyakran hányáshoz vezethet, mivel a kígyók egészben nyelik le áldozatukat. 


Tojásrakás után lesoványodott nőstény gabonasikló
Saját kép

Vedlési nehézségek (dysecdysis): a kis siklók megfelelő tartás mellett havonta, míg a felnőttek évente 6-8 alkalommal vedlenek. Az egészséges kígyó bőre egészben jön le. Ha darabokban vedlik, akkor vagy nagyon száraz a levegő, vagy a kígyó beteg. Naponta többszöri fürdetés felpuhítja a bőrt és segít megválni az elhalt bőrrétegtől. A gazdi is segíthet lehámozni a bőrdarabokat az állatról. Ha nagyon sokáig nem "akar" vedleni, akkor talán túl kevés élelmet kap a kígyó. A vedlés ugyanis lehetővé teszi a növekedést, a növekedés viszont csak a jól táplált állatoknál lehetséges. Ebben az esetben adjunk egy egérrel többet a kígyónak etetésenként. A darabos vedlés valamilyen betegség előjele is lehet, érdemel orvossal konzultálni.


Vedlési nehézségekből eredő pikkely elszíneződés királypitonon
Saját kép

Szájrothadás (stomatitis): A kígyók és gyíkok körében elég gyakori ez a probléma. A terráriumban nem megfelelően tartott állatok nekidörzsölik szájukat a tárgyakhoz és a fogaikkal felsértik a száj nyálkahártyáját, és így fertőzések alakulnak ki a szájban. A szájban kezdődik, de átterjed a nyelvre, az ínyre és a szájpadlásra is. Fehér bevonat alakul ki a szájban, majd a kígyó abbahagyja a táplálkozást a fájdalom miatt, lesoványodik, végül elpusztul. Antibiotimumos kezelésre van szükség.

Egyéb betegségek: A kígyóknál ritkák a keringési rendszer betegségei, valamint a horminális eredetű és daganatos megbetegedések. Idősebb, 10 év feletti siklókat érinthet a gyógyíthatatlan veseelégtelenség, melynek elős jele, hogy a kígyó nem eszik, drasztikusan lefogy és sokat iszik. Sajnos a túltenyésztés a beltenyésztés miatt egyre többször fordul elő kígyók esetében a rák. Sokszor sajnos már csak a boncoláson derül fény a halál okára. Nőstény kígyóknál viszonylag gyakori a kloaka és a farok környékén látható duzzanat. Ez lehet zsírlerakódás vagy jóindulatú daganat, esetleg tályog. Hímek esetében egyre gyakoribb a hererák, ami külsőleg nem mindig látható, az állat sokszor ok nélkül elpusztul. Fontos a korai felismerés, de ha rákkal van dolgunk, sajnos nem mindig lehet segíteni.

FONTOS! A hüllők terjeszthetik az emberre is veszélyes szalmonellát és egyéb fertőzéseket, ezért a velük való foglalkozás előtt és után is alaposan mossunk kezet, rendszeresen takarítsuk a terráruimot, naponta cseréljük az ivóvizet, távolítsuk el az ételmaradékokat és az ürüléket!


Házipatika hüllők részére

Tapasztalatom szerint sajnos Magyarországon minimális az állatpatikában vény nélkül kapható hüllőgyógyászati szerek jelenléte, pedig egy egyszerűen alkalmazható gyógyszer életeket menthet. A patikában a rovarölő szerekkel ki is van merítve a hüllők számára ajánlott termékek listája. Vannak gyors lefolyású betegségek, melyeket azonnal kell kezelni, különben nagy az állat elhullásának esélye. Magam is jártam már úgy, hogy elvittem a beteg hüllőt az állatorvoshoz, de mire megjöttek a laboreredmények (kb másfél hét volt), addigra a hüllő elpusztult. Egy másik alkalommal, amikor egy másik állatorvosnál jártam hasonló gondokkal, az orvos adott egy széles spektrumú amtibiotikumot, valamint injekciót, pedig ő sem volt biztos a diagnózisban. A kígyó elkezdett javulni és a rögtönzött kezelés hatására időt nyertünk, amíg megjöttek a labor leletek eredményei és megbizonyosodott róla, hogy pontosan mivel állunk szemben. Szakképzett, hüllőkre specializálódott állatorvos sajnos kevés akad, sokszor félrekezelik a hüllőkat, pedig ők talán az összes állatnál érzékenyebbek például a gyógyszerek és vitaminok adagolására, nem lehet úgy kezelni őket, mint egy kutyát vagy macskát. Ha tehetjük, mindenképp olyan orvoshoz vagy klinikára vigyük állatunkat, ahol hüllőkre vagy egzotikus álatokra specializálódott szakember rendel!

Saját kép

Nem árt, ha az alábbi eszközökkel rendelkezünk, ha hüllőket tartunk: 1. atka és rovarírtó szer; 2. egysejtűek elleni paszta; 3. vékony infúziós cső; 4. Klion tabletta fertőzések ellen; 5. dimetridazol porkeverék protozoa fertőzésekre; 6. pipetta bébi állatok etetéséhez és gyógyszer beadáshoz; 7. vitamin, gyógyszer vagy eleség adagolásra alkalmas vastagabb pipetta; 8. katéter; 9. etetésre vagy tömésre szolgáló csipesz; 10. injekciós tű tönkrement tojás leszívásához vagy gyógyszer beadáshoz; 11. fenbendazol kapszula egyes betegségek megelőzésére és kezelésére. A legtöbb eszköz állatorvostól, vagy ritkán állatpatikából szerezhető be!

Néhány hasznos gyógyszer
Az alábbi készítményeket a SELBRUHA Állatgyógyászati Kft. gyártja háziállatok (görény, tengerimalac, hörcsög, egér, nyúl, patkány, sün, galamb, díszmadarak és papagájok, hüllők, kétéltűek és halak) részére. 

Forgalmazó: SELBRUHA Állatgyógyászati Kft.
1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19/A (bejárat a Nádorliget utca felől) 
Tel: 36-1-4137-312
Nyitvatartás: H-P: 9-17h, Sz: 9-12h.
E-mail: selbruha@selbruha.hu
www.selbruha.hu

SH-Rodemectin spot on ad us. vet.
Milyen jellegű gyógyszer: endektocid antiparazitikum
Mire való: belső élősködők okozta fertőzésekre
Adagolás kígyók, gyíkok részére: az állat bőrére, vagy szájába kell csepegtetni. 2 csepp/ttkg (az állat súlyától függően).

SH-Dimepet por
Milyen jellegű gyógyszer: dimetridazol tartalmú készítmény
Mire való: Anaerobok és protozoák okozta fertőzésekre (Trichomonas, Histomonas, Amőba és Hexamita fajok valamint giardiák ellen
Adagolás kígyóknak: 20-40mg/ttkg naponta 1x 7 napig, 14 nap múlva ismétlés. Az idegrendszeri tünetek, remegés és görcsök esetén azonnal abba kell hagyni a kezelést. Gyíkoknak: 40mg/ttkg naponta 1x 5-6 napon át. Teknősöknek: 2000mg (4 zacskó)/5l fürösztő víz 14 napig. Az állatot alacsony vízben kell tartani. Más vízben élő állatokra káros lehet. Kétéltűeknek: 2000mg (4 zacskó)/5l vízbe 5 naon át.   

SH-Levapet csepp
Milyen jellegű gyógyszer: antiparazitikum, levamisolt tartalmaz
Mire való: Széles hatásspektrumú szer, alkalmas különböző fejlődési formában lévő Nematoda fajok okozta fertőzésekre.
Adagolás hüllőknek: 10-30mg/ttkg.

SH-Fenbendazol kapszula ad us. vet.
Milyen jellegű gyógyszer: anthelminticum, fenbendazole tartalmú szer.
Mire való: Belső élősködők, Nematodák (Ascaridia columbae, Caspillaria columbae, Heterakis gallinae, Trichostrongylus tenuis stb.), Taenia és Giardia fajok ellen.
Adagolás kígyóknak: 10-20mg/ttkg öt egymást követő napon, nagyobb gyíkoknak (leguán ,kaméleon): 10-20mg/ttkg három egymást követő napon. Kétéltűek és kistestű gyíkok: 10-30mg/ttkg három egymást követő napra elosztva.  



Felhasznált irodalom:
http://www.exoticpetvet.com/breeds/fish11.htm
//snakebite.gportal.hu/gindex.php?pg=33039454
http://kigyeszek.ewk.hu/betegsegek
http://www.animalhospitals-usa.com/reptiles/snakes/snake-diseases.html
Frank Mutschmann: Snake Diseases c. könyve
Bill Love and Kathy Love: The Cornsnake Manual c. könyve
Ferencz Balázs Roland: Óriáskígyók terráriumi tartása és szaporítása c.könyve
Dr. Gál János: Hüllők tartása, takarmányozása és egészségvédelme
Terrárium Magazin egyes számai
illetve állatorvosom tanácsai, valamint saját és terrarista barátok tapasztalatai