A fekete mamba az egyik legvesz�lyesebb �s legf�lelmetesebb k�gy� Afirik�ban. Mi sem bizony�tja ezt jobban mint az, hogy amikor a nagy fekete mamba el�tt �llsz, hangosan sziszeg, kit�tja a sz�j�t, �s meglep� gyorsas�ggal fel�d csap. De vajon az �sszes r�mt�rt�net igaz a fekete mamb�r�l? Nem igaz�n hinn�m.

Az Afrikai kontinensen megannyi m�tosz kering err�l a csod�latos teremtm�nyr�l. Sz�p sz�mmal el�fordul, hogy a fekete mamba m�rf�ldeken �t �ld�zi az embereket. Amikor t�mad, m�g a h�zakba is bemegy, �s mindenkit meg�l akit ott tal�l. De ez az�rt t�lz�s. A fekete mamb�k nem olyan kegyetlenek mint ahogy az emberek be�ll�tj�k �ket.

Fogs�gban a fekete mamba igen fog�kony �s �rt�kes �llat, megmutatkozik a fantasztikus viselked�sm�dja. A fekete mamba a Dendroaspis nemzets�ghez tartozik, amit �gy ford�tunk "fa k�gy�". Er�sek, de test�k sud�r, �tlagos m�ret�k 2,4-3 m�ter k�z�tt van. N�h�ny besz�mol� szerint el�fordult m�r 4,5 m�teres p�ld�ny is. Azok a mamb�k, melyek el�rik ezt a m�retet, nyilv�nval�an ritk�k, �s azt ezt igazol� adatokat is neh�z fellelni. A n�v, fekete mamba megt�veszt�, mert az �llat nem fekete. A nev�re vonatkoz� fekete jelz�t a k�gy� adta, mivel kit�tott, kopors� alak� sz�ja bel�lr�l fekete, mint a tinta.

A legt�bb mamba s�t�t ol�va, ol�va z�ld, sz�rk�s, barna, vagy met�lsz�rke sz�n�. N�h�nynak k�z�l�k vil�gos s�v van a teste k�r�l. Az eny�n foltos mamba k�l�nleges. A fiatal mamb�k vil�gossz�kre, vagy ol�va sz�n�ek, de ez a sz�n s�t�tebb� v�lik, ahogy id�s�dnek. A fekete mamba sz�les k�rben elterjedt az Afrikai kontinensen, �s el�fordul Szom�li�t�l D�l-Afrik�ig. A fekete mamb�k nappal ak�v �llatok. �lland� lakhely�k egy od�, vagy barlang, ahol hosszabb ideig megmaradnak, ha senki nem zavarja �ket. K�l�n napoz�hely�k is van, ahol naponta s�tk�rezni szoktak. A fekete mamb�k gyakran �lnek termeszv�rakban �s �reges f�kban. �ltal�ban ha a fekete mamba vesz�lyt �rez, akkor a legk�zelebbi rejtekhelyhez cs�szik. K�pes 20 km/h sebess�gre is, �s ezzel a vil�g leggyorsabb k�gy�ja.

A fekete mamba t�pl�l�k�t f�k�nt melegv�r� �llatok alkotj�k, mint r�gcs�l�k, vagy nagyobb m�kusok, �s m�s kisebb eml�s�k. Alkalmank�nt madarakat is fogyaszt. A mamb�k esznek h�ll�ket, �s n�ha m�s k�gy�kat is. A fekete mamba �ltal�ban megharapja egyszer-k�tszer a zs�km�nyt, azt�n elengedi hogy elpusztuljon, miel�tt megpr�b�lja elfogyasztani. Ha madarat eszik, akkor ha megharapja, fogva is tartja.

A m�rg�k nagyon hat�sos, �s f�leg a neurotoxinon alapul, amely gyorsan sz�v�dik fel az �ldozatban. A m�reg megzavarja az izomidegi kapcsol�d�sokat, amely blokkolja azokat a jeleket amelyek az agyb�l az idegrendszeren kereszt�l az izmokba �ramlanak, ami �gy �lland� b�nul�st okoz. Az �ldozat, a l�gz�izmok b�nul�sa miatt, fullad�st�l hal meg.

M�gha a m�reg�sszetev� a k�l�nb�z� helysz�nek miatt v�ltoz� is, l�tezik egy j� t�bbvegy�let� antisz�rum, amit a D�l Afrikai Orvosi Kutat�int�zet gy�rt, mely t�nylegesen lefedi az �sszes vari�ci�t. Az embereket ritk�n hapaja meg a fekete mamba, de �letvesz�lyes a harap�sa. A gyors els�seg�ly elrendel�se nagyon fontos. A k�rh�zba sz�ll�t�s alatt a l�gz�s biztos�t�sa a megharapott p�ciensnek �let-hal�l k�rd�s. Megfelel� k�rh�z el�tti els�seg�ly �s k�rh�zi ellenszer ad�ssal az �ldozatok 99%-a �li t�l a t�mad�st minden komplik�ci� n�lk�l. A t�netek megsz�n�se gyorsan megt�rt�nik, ha a megfelel� id�ben adjuk be az ellenszert.