Szélesorrú kajmán (Caiman latirostris):

Élőhelye Brazília, Urugay, Bolivia, Argentina, Paraguay. Kis korában gerinctelenekkel táplálkozik, majd áttér halakra, kisebb madarakra és hüllőkre. Ez a krokodil az ideje nagy részét vízben tölti. Elsősorban mangrovék mentén, mocsarakban és lápvidékeken él. Édesvízben és brakkvízben (édesvízzel kevert tengervíz) is előfordul, mivel élőhelyén néha az Atlanti óceánba vezető csatornák és apró folyók találhatók. Brazília délkeleti részén megtalálható a mangrove erdőkkel tarkított kis partközeli szigeteknél. Az előfordulási területe gyakran megegyezik a Cayman yacare előfordulási területével, bár a két faj igényei közt van némi eltérés – a Cayman latirostris inkább visszahízódik a sűrű erdőkbe, mert az ottani lassú mozgású vizeket kedveli. Ahol a területen a Cayman yacare nem honos, ott másféle élőhelyeket is benépesít. A Cayman latirostris megtelepszik emberkéz-alkotta élőhelyeken is. pl. kacsaúsztatóban és mesterséges tavakban. A Cayman yacareval együtt jobban bírja a hűvösebb klímát, mint más krokodílok, és a tengerszint felett 600 méterig megél. Testének sötét színezete is ehhez alkalmazkodott, mivel így több hőt nyel el. Nagy területeken előfordul, populációi viszonylag egészségesek, állománymegörző programok segítik fennmaradását. A közepes termetű krokodilokhoz sorolják, maximum hossza elérheti a 3,5 métert, bár a legtöbb hím nem nő 2 méternél nagyobbra. A nőstények nem érik el a 2 métert és a vadonban élő egyedek mindig kisebbek a hímeknél. Ahogy a neve is mutatja az orra kivételesen széles, még az Amerikai aligátorénál (Aligator mississippiensis) is szélesebb. Jellegzetes csontvonal fut végig az állkapocs közepén az orrig. A hasi pikkelyek nagymértékben elcsontosodtak. A felnőttek leginkább halvány olivazöld színűek. Bár egyes állítások szerint az állkapcson foltok találhatók (mint a Cayman yacare esetében), ez nem minden egyedre jellemző.

18-50 tojást is lerakhat. Az utódok ivarát a kelési hőmérséklet befolyásolja, 32 fok és fölötte nőstények, míg 31 fok alatt hímek kelnek ki. Az 1940-es évektől kezdve vadásszák bőréért. Manapság a legnagyobb fenyegetés a fakitermelés és a vízszennyezés jelenti.