Az ember k�s�rletez� l�ny. A hibridiz�ci� l�tezik a vadonban is, de a most k�vetkez�, szokatlan k�lsej� �llatok t�bbs�g�t az ember hozta l�tre mesters�ges k�r�lm�nyek k�z�tt. Sok faj nem is �l egym�s mellett a term�szetben, m�sok �si ellens�gek, a vadonban azonnal meg�ln�k egym�st. A hibridiz�ci� teh�t csak fogs�gban �l�, egym�st j�l ismer� p�ld�nyok k�z�tt lehets�ges, illetve mesters�ges megterm�keny�t�s �tj�n. Itt a legszokatlanabb �s legk�l�nlegesebb �llat hibrideket szeretn�m bemutatni. 

 

 

Liger = oroszl�n x tigris: ez az �rdekes �llat egy h�m oroszl�n �s egy n�st�ny tigris ut�da. A leggyakrabban �llatkertekben, vagy cirkuszokban sz�letnek ligerek, ahol a sz�l�k egym�s mellett n�nek fel �s j�l megf�rnek a egym�ssal. A liger gyakorlatilag �gy n�z ki, mint egy cs�kos oroszl�n, a h�m egyedeknek s�r�nye lehet. A h�mek �ltal�ban term�ketlenek, de a n�st�nyek szaporodhatnak. A liger a vil�gon �l� legnagyobb macskaf�le, nagyobb mindk�t sz�l�j�n�l, kb 3 m magas �s ak�r 450kg is lehet. Az �ri�sn�v�s �s egy�b rendelleness�geknek k�sz�nhet�en r�videbb ideig �lnek, mint a tigris, vagy az oroszl�n. Oroszorsz�gban, a novoszibirszki �llatkertben �l egy liger 2005 �ta. A valaha �lt legnagyobb liger a 19. sz�zad v�g�n �lt, a feljegyz�sek szerint 798kg volt. Magyarorsz�gon a 2000 �vek elej�n a gy�ri �llatkertbe hoztak egy h�m ligert.

 

Tigon = tigris x oroszl�n: abban k�l�nb�zik a ligert�l, hogy neki az apja egy tigris �s az anyja egy oroszl�n. Ritk�bb a ligern�l, mivel a h�m tigrist nehezebb r�venni arra, hogy oroszl�nnal p�rosodjon. L�nyegesen kisebb a ligern�l, �ltal�ban nem nagyobb a sz�lein�l. Gyakori a magzati korban bek�vetkezett hal�l, vagy a halvasz�let�s. Az Ausztr�l Nemzeti �llatkertben 2000 kar�csonya �ta �l egy tigon p�r, melyek cirkuszban sz�lettek, apjuk beng�li tigris, anyjuk afrikai oroszl�n.

        

 

 

Leopon = leop�rd x oroszl�n: tal�n az el�z� �llatokn�l is k�l�n�sebb, mivel a vadonban az oroszl�n k�ny�rtelen�l meg�li a leop�rdot. A legt�bb egyed mesters�ges megterm�keny�t�ssel j�n vil�gra, vagy olyan leop�rd-oroszl�n p�rokt�l, melyek kiskoruk �ta ismerik egym�st. �ltal�ban h�m leop�rdt�l �s n�st�ny oroszl�nt�l sz�letnek a leoponok, az ellenkez� v�ltozat ritka a k�t �llat m�retbeli k�l�nbs�gei miatt. A h�m egyedek �gy n�znek ki, mint egy s�r�nyes leop�rd. Valamivel nagyobbak lehetnek a leop�rdn�l, de az oroszl�n m�ret�t nem �rik el. A h�mek legt�bbsz�r term�ketlenek. 

 

Pumapard = puma x leop�rd: h�m puma �s n�st�ny leop�rd keresztez�s�vel j�n l�tre, de n�st�ny puma-h�m leop�rd vari�ci�k is lehets�gesek. B�rmelyik p�rost�l sz�rmaznak is, jellemz� r�juk a t�rpen�v�s, ak�r feleakkor�k is lehetnek mint az sz�l�k. K�l�n�sen a l�baik r�videk. A k�lyk�k magukon viselik mindk�t faj jellegzetess�geit, a pof�juk pumaszer�, de a bund�juk pettyes.

 

 

Tiliger = liger x tigris: n�st�ny liger �s h�m tigris keresztez�se. A n�st�ny ligerek �ltal�ban term�kenyek, �s �gy j�nnek l�tre ezek az ink�bb tigrisre eml�keztet� hibridek.

 

 

Wolfdog = farkas x kutya: itt teljesen mindegy, hogy melyik faj az apa �s az anya, mindkett� l�tezik. Amerik�ban nagyon gyakori, a k�borkuty�k gyakran keresztez�dnek vadon �l� farkasokkal, k�zel 300 ezer "farkaskutya" porty�zik a vadonban. N�h�ny kutyateny�szt� fogs�gban is teny�sztik. Genetikai k�s�rletekkel kimutatt�k, hogy a fekete sz�r� vadon �l� farkasok legt�bbje valamilyen szinten kutya hibridre vezethet� vissza. Az el�z�ekben le�rt fajokn�l sokkal eg�szs�gesebb �llat, �r�k�lt betegs�ge gyakorlatilag nincs. 

 

 

Grolar = grizzly medve x jegesmedve: a felsorolt fajok k�z�l a most k�vetkez� 2 medve hibrid tal�lhat� meg a vadonban is �s emberi beavatkoz�s n�lk�l j�n l�tre. A jegesmedv�k a cs�kken� j�gmez�k miatt egyre �szakabbra k�nytelenek v�ndorolni �s ez azzal is j�r, hogy nehezebb jegesmedve partnereket tal�lniuk. A h�m grizzlyk el�szeretettel p�rosodnak a n�st�ny jegesmedv�kkel �s �gy j�n l�tre a grolar, amely olyan, mint egy s�t�tebb foltokkal rendelkez� jegesmedve. Ismertet�jegye, hogy a pof�ja �s a v�gtagjai v�ge barn�k vagy piszkosfeh�rek, nem pedig h�feh�rek, mint a jegesmedv�n�l. Az els� p�ld�nyt 2006-ban l�tte le egy vad�sz �s genetikai vizsg�latokkal mutatt�k ki, hogy az �llat egy jegesmedve hibrid volt.

 

 Pizzly = jegesmedve x grizzly medve: h�m jegesmedve �s n�st�ny grizzly tal�koz�s�b�l sz�letik. Ritk�bb a grolarn�l, miert a n�st�ny barnamedv�k ritk�n hagyj�k, hogy egy jegesmedve p�rosodjon vel�k. A pizzly egy s�t�t sz�n� sz�rk�s jegesmedv�re hasonl�t. Egyes kutat�k �gy v�lik, hogy a hibridiz�ci� jelenti a jegesmedve egyetlen es�ly�t a t�l�l�sre. A cs�kkent� j�g miatt f�l�, hogy p�r �vtized m�lva a tisztav�r� jegesmedve �llom�ny kihalhat, a hibridek viszont l�trehozhatnak egy teljesen �j medvefajt. A 2006-os jegesmedve hibridek megjelen�se �ta egyre t�bb hibrid �llatot tal�lnak �szak-Amerika sarkvid�khez k�zeli r�gi�iban �s a sarkk�r�n is.

 

 �szv�r = l� x szam�r: a legismertebb �llati hibrid. Att�l f�gg�en, hogy melyik �llat volt az apa, besz�lhet�nk l��szv�rr�l (az apa a l�), vagy a szam�r�szv�rr�l (az apa a szam�r). Ez ut�bbi sokkal gyakoribb, mivel a szam�r kanc�k nem igaz�n engedik, hogy egy l� cs�d�r befedezze �ket. Az �szv�rek k�lsej�ben �tv�z�dik a k�t faj k�lleme, term�szet�ben ink�bb a szam�rra eml�keztet. Kitart� �s er�s, mint egy l�, �m cs�k�ny�s �s makacs, mint egy szam�r �s a hangja is �ltal�ban a szam�r�ra eml�keztet. A l�nak 64, a szam�rnak 62 kromosz�m�ja van, m�g az �szv�rnek 63, �s ez a sz�mbeli elt�r�s ott nyilv�nul meg, hogy az �szv�rekn�l hi�nyoznak a szex kromosz�m�k, vagyis term�ketlens�get eredm�nyeznek. A vil�gon az �sszes h�mnem� �szv�r nemz�sk�ptelen, ezzel szemben szaporod�k�pes n�st�ny �szv�rr�l m�r besz�moltak.  

 

 

Zorse = l� x zebra: zebra cs�d�rt�l �s l� kanc�t�l sz�rmaz� ut�d. A vadonban nem fordul el�, �ltal�ban term�ketlen. A zebr�nak j�val t�bb kromosz�m�ja van, mint a l�nak, ak�r 32 vagy 46 is lehet az alfajt�l f�gg�en. A zebra hibridek szokatlanul magas, 54 kromosz�masz�mmal is rendelkezhetnek. A cs�koss�got kiv�ve alkatilag a l�ra hasonl�t. Amerik�ban n�h�ny l�teny�szt� leg�lisan szapor�tja, egy- egy csik��rt egy vagyont k�rhetnek. Viszonylag sok id� kell, m�g egy ilyen �llatot "el��ll�tanak", mivel a zebracs�d�r v�logat�s, nem mindig p�rosodik egy l�val.  

 

Zony = p�ni x zebra: p�ni �s zebra kever�k. Megegyezik az el�bb eml�tett fajjal, csak a m�rete kisebb. Az eg�sz �llat p�niszer�, a cs�kokat kiv�ve.

 

 

Zonkey = szam�r x zebra: szam�r cs�d�r �s zebra kanca p�rosod�s�nak eredm�nye. A test cs�kos, de a szam�rszer� hossz� f�lek megmaradnak. Term�szetben �s k�ls�ben is ink�bb a szam�rra hasonl�t.

 

Cama = teve x l�ma: h�m egyp�p� teve �s n�st�ny h�zias�tott l�ma ut�dja. Mivel a teve testt�mege ak�r hatszor annyi is lehet, mint a l�m��, a term�szetes fogantat�s ritka, mesters�ges megterm�keny�t�ssel hozz�k l�tre. Az els� k�pen a csik� a sz�leivel l�that�, a m�sodik k�pen ugyanez a csik� 2 �ves kor�ban l�that�. A testalkata ink�bb l�maszer�, de a feje tev�re eml�keztet. P�pja nincs, ennek ellen�re nagyon sz�v�s, kit�n�en b�rja a sz�razs�got �s a h�s�get. 

 

 

Beefalo = h�zias�tott szarvasmarha x amerikai b�l�ny: az els� ilyen p�ld�nyok v�letlen�l, term�szetes �ton j�ttek l�tre Amerik�ban az 1700-as �vek v�g�n. �ltal�ban az apa�llat a b�l�ny, de ford�tva is el�fordulhat. Ink�bb szarvasmarha, mint b�l�ny. Az ut�dok szaporod�k�pesek. Mivel a k�t faj k�zeli rokona egym�snak, s�t a szarvasmarh�t is a vadon �l� bivalyokb�l, b�l�nyekb�l �s tulkokb�l hozt�k l�tre, genetikailag k�zel �llnak egym�shoz, ez�rt a hibridek eg�szs�gesek. Az ilyen kever�kek csak 3/8 b�l�nyg�nnel rendelkeznek, ez�rt ink�bb marh�k. A legt�bb vadon �l� amerikai b�l�ny legal�bb r�szben keresztezett, �gy az eredeti g�nk�szlet�k vesz�lyben van. 

 

Zubron = h�zias�tott szarvasmarha x eur�pai b�l�ny. Az els� egyedet 1847-ben hozta l�tre Leopold Walicki Lengyelorsz�gban, ahol szabadon is �lnek b�l�nyek. A zubron bik�k ak�r 1200 kg is lehetnek, a tehenek �ltal�ban nem t�bbek 820 kg-n�l. Er�s, ellen�ll� �llatok, mely j�l szelidithet� �s elviselik a sz�ls�s�ges id�j�r�st is. A tehenek term�kenyek, a k�zvetlen h�mnem� b�l�ny- teh�n egyedek nem, viszont ha egy zubron tehenet fedeztetnek vagy egy b�l�nnyel vagy egy h�zias�tott bik�val �s az ut�d h�mnem� lesz, az m�r szaporod�k�pes.   

 

Vaskori diszn� (Iron Age pig) = h�zias�tott sert�s x vaddiszn�: ez a kever�k is el�fordulhat emberi beavatkoz�s n�lk�l. Az elszabadult, elvadult h�zi sert�sek a vadonban vaddiszn�kkel keveredve egy sz�r�s h�zi diszn�t hoznak l�tre. Farmokon, f�leg Amerik�ban gyakori, hogy vaddiszn� kanok bemer�szkednek a farmok ter�let�re �s �jszaka a szabadban alv� koc�kkal p�rosodnak. 

 

Wolphin= t�rpe kardsz�rny� delfin x palackorr� delfin: ez egy s�t�t sz�n� palackorr� delfinre eml�keztet� hibrid. Az orra valamivel r�videbb a palackorr��n�l. Az apa�llat egy t�rpe kardsz�rny� delfin, az anya egy palackorr� delfin. Nagyon ritka hibrid, csak n�h�ny egyed l�tezik a vil�gon. Vadonban is l�ttak m�r �ll�t�lag ilyen hibrideket, de a k�peken l�that� n�st�ny egyed fogs�gban, Hawaii-on sz�letett. Nagyon fiatal kor�ban vemhes�lt �s term�kenynek bizonyult, �m a borj� n�h�ny napos kor�ban elpusztult. A m�sodik k�pen a legalul l�that� �llat a hibrid a sz�lei t�rsas�g�ban.

 

 

Gy�m�nt f�c�n x arany f�c�n: nagyon k�l�nleges sz�n� �llat, amely k�t f�c�nf�le ut�dja. 

 

K�z�ns�ges kan�ri x aranycs�z: fogs�gban sz�letett hibrid.

 

Ty�k x pulyka: szokatlan p�ros�t�s, egy pulyka �s egy ty�k fi�k�ja az 1900-as �vek elej�r�l.

 

H�zil�d x kanadai l�d: k�ls�re a kanadai l�d jegyeit viseli mag�n.

 

Ty�k x k�z�ns�ges f�c�n: f�c�nszer� farokkal rendelkez� ty�kszer� madarak. Mindkett� h�mnem�.

 

Ty�k x p�va: ezen a r�gi k�pen (19. sz�zad v�ge) jobb oldalt l�that� az anya�llat, egy ty�k, mellette a fia, aki hibrid.

 

 

A cikk saj�t munk�m, csup�n a d�tumokat �s sz�m adatokat vettem az internetr�l.

 

 

 

 

 

 

 

Vissza a bloghoz