Gaboni vipera (Bitis gabonica):
A Szub-szaharai Afrika eserdiben s szavannin tallhat. Neve onnan ered, hogy eredetileg Gabonban figyeltk meg. Az egyik legflelmetesebb afrikai mrgeskgy, br ritkn mar meg embert. Az erd talajn tkletesen beleolvad a levelek kz geometrikus mintzatval, amely szrke, barna, pasztellszn vagy vrs lehet. Pikkelyei ormsak, brsonyos felszne kiemeli az llat sznt. A fejet a szem mgtt elhelyezked hatalmas mregmirigyek s szlestik. Az orra hegyn kt, vltoz mret, szarvszer nylvny meredezik, melyek a nyugat-afrikai pldnyokon a leghosszabbak. A Bitis nem legnagyobb mret kpviselje, az sszes vipera kzl pedig a legnagyobb tmeg faj. A mrges kgyk kzl a gaboni vipera termeli a legnagyobb mennyisg mrget s rendelkezik a leghosszabb mregfogakkal, amik akr az 5 cm-es nagysgot is elrhetik. Keveset s lassan mozog, teste rvid (max. 1 m), de rendkvl tmzsi.
Elevenszl, egyszerre 60 ivadka is lehet. Kis s kzepes mret emlsket zskmnyol. A mrgeskgyk kzl a gaboni vipernak van a leghosszabb mregfoga (~8 cm).

|