Kincsemmel egy id�ben �lt egy m�sik kiv�l� magyar versenyl�, Kisb�r. 

1873-ban sz�letett a kisb�ri Magyar Kir�lyi �llami M�nesben. Apja, Buccaneer, akit 1865-ben v�s�roltak meg �s k�t �vtized alatt 184 angol teliv�r �s 544 f�lv�r kanc�t fedezett. Ut�dai 13 derbyt nyertek. Bucanneer Angli�ban 11 versenyt nyert �s 1865-66-ban els�sz�m� teny�szcs�d�r volt. Egy Mineral nev� teliv�r kanc�t�l sz�letett Kisb�r. Mineral egy�vesen egy versenyt nyert, majd h�rom �vesen els� helyen �rt c�lba az 1000 Guineas-en. T�bb tulajdonosa volt, 3 �ves kor�ban az amerikai Richard Ten Broeck vette meg, akinek megnyerte az Avon Stakest. Ennek ellen�re nem sz�m�tott kiemelked� versenyl�nak, 3 �vesen tizenn�gy indul�sb�l csup�n h�romszor lett els�. Legnagyobb teljes�tm�nye egy negyedik helyez�s volt a Goodwood Nassau Stakes-en, ahol nyolc m�sik l�val egy�tt futott. Mineral hamar „nyugd�jba ment” �s teny�szkanca lett a Graham testv�rekn�l Birmingham k�zel�ben. Els� �lve sz�letett csik�ja Wenlock volt, aki k�s�bb St.Legert nyert. 1870-ben m�sik kancacsik�ja sz�letett Siluria k�p�ben, majd 1872-ben Magyarorsz�gon l�tta meg a napvil�got Adventurer nev� csik�ja, �t k�vette Kisb�r.

Kisb�r anyja, Mineral 

 

Kisb�r apja, Buccaneer

 

Kisb�r egysz�n� s�t�tpej, 153 cm marmagass�g� cs�d�r volt, kifejezetten izmos nyakkal, er�teljes cs�ddel �s m�ly v�llakkal.

Egy�ves kor�ban Kisb�rt Baltazzi Alexander g�r�g sz�rmaz�s� ist�ll�tulajdonos �s testv�re, Hector v�s�rolt�k meg a kisb�ri �ves l�v�s�ron 500 font�rt, s r�vid id�re Tat�ra, majd az angliai Newmarketbe ker�lt tr�ningre. Hamar kider�lt, hogy komoly arthritisre vagy reum�ra hasonl�t� �z�leti gyullad�ssal k�zd�tt. Egyik korai verseny�n, a Dewhurst Plate futamon h�rom hosszal verte meg a nagy es�lyes Springfieldet.

A 2000 Guineas-r�l t�r�lt�k szerepl�s�t, melynek befut�ja a m�sik nagy ellenf�l, Petrarch lett. Els� nagy nyilv�nos szerepl�se az Epsom Derby volt. A jegytelen pej cs�d�r a lelkes idom�r, Hayhoe javaslat�ra nevezt�k be a vil�g legnehezebb �s legh�resebb verseny�re, az Epsom Derbyre, melyet 1876-ban 5 hosszal k�nnyed�n meg is nyert. Kisb�r v�gigsz�guldott a versenyp�ly�n, maga m�g�tt hagyta a m�sodiknak �s harmadiknak be�rkez� Forerunnert �s Julius Caesart, �s Petrarch is csak a negyedik lett, 11 hossznyira lemaradva a gy�ztes Kisb�rt�l. A derby t�rt�net�ben akkor fordult el� m�sodszor, hogy nem angol teny�szt�s� l� nyert, a nyerem�ny�sszeg az addigi legmagasabb, 6325 font volt. Kisb�r ideje csak egyetlen m�sodperccel rosszabb, mint az addigi versenyrekord. Kisb�r csak a futam el�tt kapta a nev�t, addig csup�n Buccaneer-csik�nak vagy Magyar Csik�nak (Hungarian Colt) nevezt�k. Csup�n a verseny el�tti m�zs�l�sn�l jegyezt�k be Kisb�r n�ven a sz�let�si hely�r�l elnevezett lovat, mivel Baltazzinak azt mondt�k, balszerencs�t hoz n�v n�lk�li l�val versenyezni. Tulajdonos�nak akkora ad�ss�gai voltak, hogy csak egy j�sz�nd�k� bar�tjuk p�nz�b�l tudt�k a lovat benevezni a derbyre. Maga Baltazzi Alex nem is volt jelen Kisb�r verseny�n, nem �rtes�lt a gy�zelemr�l, mert �pp a hitelez�i el�l bujk�lt. Alex nagy szerencsej�t�kos volt, k�rty�zott, rulettezett �s mindig t�bbet k�lt�tt, mint amennyit nyert. A versenyeredm�nyeket befoly�solni pr�b�l� fogad�si csal�sok k�s�rletei miatt t�bbsz�r is szembeker�lt a versenyint�z�s�gekkel.

3 h�ttel k�s�bb Kisb�rt starthoz �ll�tott�k 10 m�sik l�val szemben a 3000 m�ter t�v� Grand Prix de Paris-n �s ezt is megnyerte 3 perc 22 m�sodperces id�vel: ezt a kett�s gy�zelmet el�tte csak a francia Gladiateur teljes�tette 1865-ben �s 150 �v alatt is csak 5 teliv�r �rte el.

Ezut�n a doncasteri St. Leger verseny k�vetkezett, ahol szint�n nagy es�lyesnek tartott�k. A versenyen f�l m�rf�ld megt�tele ut�n a t�voszlopn�l m�g f�l�nyesen vezetett, de hirtelen lelassult �s v�g�l Petrarch lett gy�ztes, Kisb�rt az utols� 200 m�teren h�rman is megel�zt�k. Ezt a negyedik helyez�st �z�letes l�bainak tudt�k be tulajdonosai.

Az angol Triple Crown (H�rmas Korona) megnyer�se sem siker�lt, �gy versenykarrierje befejez�d�tt.

Kisb�rt r�gt�n teny�szt�sbe vont�k Angli�ban, 9 �vet t�lt�tt itt. 1877-ben kezdett fedezni Angli�ban. 1886-ban �tvitt�k az Aristides Baltazzi �ltal ugyanabban az �vben alap�tott saj�t m�nes�kbe, a csehorsz�gi Napajedl�ba (Zl�n k�zel�ben), v�g�l az �szak-n�metorsz�gi teliv�rteny�szt�s szolg�lat�ba �ll�tott�k. 1886-ban N�metorsz�gba, a Harzburgi m�nesbe ker�lt. 1888-ban eladt�k, Hamburgba, ahol h�romszor lett els�sz�m� apam�n. 1892-ben eg�sz N�metorsz�g legeredm�nyesebb apam�nj�nek v�lasztott�k.  Hamburgban m�lt ki 1896-ban, 23 �ves kor�ban. A Napajedla-i m�nes t�l�lte a k�t vil�gh�bor�t, ma is m�k�dik.

Csik�i k�z�l h�rman nyertek Deutsches Derbyt (Hardenberg, Sperber �s Trollhetta), s �t Goldene Peitsch�t is hazavitt Ausmarker, Undolf �s Altgold nev� ut�djai r�v�n. Altgold h�romszor nyerte az Aranyostort. Kisb�r k�t unok�j�t is �rdemes megeml�teni, Czardas csik�ja Ragotsky Prix du Jockey Clubot nyert.

Kisb�rnek csak nagyon kev�s cs�d�r csik�ja sz�letett, akik k�s�bb teny�szm�nek lettek, a szak�rt�k ink�bb kanca ut�djait �rt�kelik nagyra, mivel sz�mos eredm�nyes versenylovat hoztak a vil�gra. Angli�ban megbukott, mint teny�szcs�d�r. 1884-ben a tizen�t�dik legjobb teny�szm�nn� v�lasztott�k, 1886-ban hatodik lett, 1887-ben tizenhatodik. N�metorsz�gban sz�letett n�h�ny kiv�l� m�ncsik�ja, akik feln�ve tov�bb�r�k�tett�k a v�rvonal el�ny�s tulajdons�gait.

 

 

Vissza a bloghoz