V�r�s gabonasikl� (Pantherophis guttatus guttatus):
 

Rendszertani hovatartoz�sa: a h�ll�k (Reptilia) csoportj�ba, a pikkelyes h�ll�k (Squamata) rendj�be, a k�gy�k (Serpentes) alrendj�be, a val�di sikl�k (Coulubridae) csoportj�ba, a k�sz�sikl�k (Pantherophis-2003-ig Elaphe) nemzets�g�be tartozik. Legk�zelebbi rokonaik a patk�nysikl�k.

�l�hely: �szak-Amerika d�li, nyugati �s k�z�ps� ter�letei. New Jerseyt�l Key Westig, Florid�ig a tenger ment�n, nyugat-Texasban �s eg�szen Tennesseeig. Kedveli a feny� �s lombhullat� erd�ket, de megtal�lhat� ny�lt r�teken �s mez�k�n is. A r�gcs�l�kat k�vetve gyakran bek�lt�zik lak�sokba, farak�sokba, farmok pinc�ibe, f�lrees� zugaiba. Sajnos sok gabonasikl� leli hal�l�t a ter�let�t �tszel� forgalmas aut�p�ly�kon. 

Hossz: 120-160 cm. Az eddigi legnagyobb p�ld�ny 189 cm volt. Az �jsz�l�ttek 15-25 cm hossz�ak, j� tart�s mellett 1 �ves korukra el�rik a 80 cm-t. A kicsik havonta vedlenek, a feln�ttek 5-8 alkalommal �vente.

Golddust gabonasikl� k�zben
Saj�t k�p

Sz�n: az eredeti v�ltozat v�r�sesbarna, feket�vel szeg�lyezett nyereg alak� foltokkal a h�t�n. A has feh�r vagy barn�s, fekete zongorabillenty�kre eml�keztet� mint�kkal. Fogs�gban szelekt�ven teny�sztik, t�bb mint 130 sz�n �s mintav�ltozata l�tezik. A legismertebb �s legn�pszer�bb az amelanisztikus (m�sn�ven v�r�s alb�n�), a snow (feh�r alb�n�, tipikus alb�n� piros szemmel) �s az aneritrisztikus (csak fekete pigment van a test�ben, ez�rt sz�rke vagy fekete). Tov�bbi sz�nek�rt l�sd a Gabonasikl� sz�nek oldalt.

Ghost gabonasikl� egeret fojt
Saj�t k�p

T�pl�l�k: r�gcs�l�k, egerek, h�rcs�g�k, kisebb patk�nyok. A vadonban denev�reket, madarakat �s gy�kokat is zs�km�nyol. �ldozat�t szor�t�ssal �li meg. A kikelt fiatalok gyakran visszautas�tj�k az els� eger�ket, ez�rt k�nyszert�pl�l�st, t�m�st kell alkalmazni. Err�l a K�gy�betegs�gek oldalon a T�m�s menete c�men olvashatsz. A kis sikl�kat naposeg�rrel, k�s�bb sz�r�s�d� szop�seg�rrel, a n�vend�keket pattog�s vagy fiatal feln�tt eg�rrel, a feln�tteket 1-3 nagy eg�rrel kell etetni. A feln�tteket m�sf�l-k�thetente etess�k, a kicsiket 6 naponta. T�bb internetes oldalon t�vesen azt olvastam, hogy a kis gabonasikl�knak adjunk t�csk�t �s egy�b rovarokat. A gabonasikl�k NEM esznek rovarokat! A vadonban az �jsz�l�tt kisk�gy�k pici gy�kokat zs�km�nyolnak, melyek ugyanabban az id�szakban kelnek ki, mint �k. Ha kiskor�t�l hozz�szoktatjuk, adhatunk k�gy�nknak fagyasztott egeret is, ami egyr�szt hum�nus m�dszer, m�sr�szt nem kell tartanunk az eg�r okozta esetleges harap�sokt�l, s�r�l�sekt�l. Sok kifejlett gabonasikl� nem fogadja el a fagyasztott t�pl�l�kot, az �l� pr�da mozg�sa kelti fel a vad�sz�szt�nt. Ritk�n el�fordul kannibalizmus is, ez�rt csak k�zel egyforma m�ret� egyedeket tartsunk egy�tt. Etet�s ut�n 2-3 napig ne vegy�k ki k�gy�nkat, mert az visszah�ny�shoz vezethet. 

Aneri gabonasikl� els� vedl�se
Saj�t k�p

 Terr�rium: �n. szavanna-terr�rium. Aljzatnak haszn�lhatunk kertif�ldet, t�zeget, feny�k�rget, k�kuszrostot. �n r�gcs�l�knak �s macskaalomnak is haszn�lhat� csutkaalmot tettem a k�gy�im al�, mert gazdas�gos, eszt�tikus, az �r�l�k �sszecsom�sodik, �s ha a sikl� lenyeli, nem lesz t�le baja. A tart�shoz sz�ks�ges valamilyen h�forr�s, l�mpa, meleged�k� vagy meleg�t�lap. UV l�mpa sikl�f�l�k sz�m�ra nem sz�ks�ges. Helyezz�nk a terr�riumba b�v�helyet �s akkora vizest�lat, melyben a k�gy� k�nyelmesen elf�r. B�v�hely n�lk�l a k�gy� be�ssa mag�t a talajba �s el� sem j�n eg�sz nap. Egy feln�tt p�rnak 80x60x50-es terr�rium sz�ks�ges, 1 p�ld�nynak el�g a 60x40x40-es is. N�h�ny egyed szeret m�szni, ez�rt biztos�tsunk m�sz��gakat vagy h�tteres terr�riumot, ahol a kiala�tott sziklaszirteken, p�rk�nyokon az �llat megpihenhet. Egyes gabonasikl�k el�szeretettel �ss�k be magukat az aljzatba, ez�rt a talajban ne legyenek �les darabok �s ne legyen t�l kem�ny sem.
 

Gabonasikl� kavalk�d 
Saj�t k�p

H�m�rs�klet: 25-29 fok. A h�m�rs�klet ne cs�kkenjen 20 fok al�. Ha szapor�tani k�v�njuk �llatunkat, aj�nlott a t�li pihen�, teletet�s beiktat�sa. A teleltet�s lefoly�sa n�lam a k�vetkez�: augusztust�l okt�berig a teletetni sz�nt k�gy�kat felt�pl�lom, heti 2-3 eg�rrel etetem. Okt�berben 3 h�tig koplaltatom �ket. Ez nagyon fontos, mert csak azok az �llatok telelnek �t probl�mamentesen, melyeknek a gyomra teljesen �res. A telel�helyre sz�ll�t�s el�tt lekapcsolom a f�t�st �s a f�nyeket, fokozatosan hozz�szoktatom a sikl�kat a hideghez. Okt�ber v�g�n, november elej�n h�v�s, 8-15 fokos s�t�t, j�l szell�z� helyis�gbe sz�ll�tom �ket, vizet teszek mell�j�k. A sikl�kat egyenk�nt vagy kettes�vel helyezem el. �n csak a n�st�nyeket szoktam teleltetni. A telel�s hossza 1-2 h�nap az �llat kor�t�l f�gg�en, a fiatalabb, els�nek tetel�ket r�videbb id�re teszem "h�v�sre". Janu�r elej�n felkelnek, �s fokozatosan hozz�szoktatom �ket a meleghez �s a f�nyhez. 1-2 h�tig m�g nem adok nekik enni, n�h�ny �llat ilyenkor vedlik is. 2-3 etet�s ut�n �ltal�ban levedlenek, majd a leend� p�rjuk mell� rakom �ket, �s v�rom a p�rz�s bek�vetkez�s�t. Csak eg�szs�ges, j�lt�pl�lt egyedeket hibern�ljunk! A telel�s minimum 40 napig tartson. A gabonasikl�k teleltet�s n�lk�l is szaporodnak, de a t�li pihen� a vadonban is hozz�tartozik az �let�kh�z, �s mindenk�pp j� hat�ssal van a k�gy�kra. A teleltetett n�st�nyek f�szekalja nagyobb �s t�bb a term�keny toj�s is, el�seg�ti az ovul�ci�t, h�mek eset�n pedig serkenti az udvarl�si kedvet.


Ez az egyszer�en berendezett kis terr�rium ide�lis �l�hely 1 vagy 2 �jsz�l�tt sikl�nak p�r h�napig
Saj�t k�p

�lettartam: fogs�gban 14-16 �v is lehet. Az eddig feljegyzett legid�sebb gabonasikl� majdnem 22 �vet �lt.

Szaporod�s: toj�srak�. Nem ivad�kgondoz�. A p�rz�si id�szak m�rciust�l  m�jusig tart. Az id�sebb n�st�nyek 1-2 h�nappal az els� toj�sok lerak�sa ut�n m�sodf�szekaljat rakhatnak. A p�rz�st heves kerget�z�s, udvarl�s el�zi meg, ami ak�r napokig is tarthat, maga az aktus viszonylag r�vid, kb. f�l �r�ig tart. A biztos megterm�keny�t�shez a szak�rt�k azt mondj�k, hogy legal�bb h�romszor kell p�rodosdnia a n�st�nynek, de enn�l t�bb egy�ttl�t csak n�veli az es�lyt a vemhess�gre. N�lam m�g egyszer se vemhes�lt olyan n�st�ny, aki csup�n egyszer p�rzott, ez�rt 2-3 naponta beteszem �jra a h�met a n�st�ny terr�rium�ba. Ha a h�m nem �rdekl�dik a n�st�ny ir�nt, egy napra tegy�k �ket k�l�n terr�riumba, majd m�snap a h�met visszahelyezve �ltal�ban bek�vetkezik a kopul�ci�. Vannak �rdektelennek t�n� h�mek, ez�rt cselhez kell folyamodni. �ltal�ban felkelthetj�k a p�rz�si kedvet, ha 2 h�met �s 1 n�st�nyt tesz�nk k�z�s terr�riumba. A h�mek vet�lkedni kezdenek, kell� izgalomba j�nnek, �gy r�videsen r�mennek a n�st�nyre. Ha egy bizonyos n�st�nnyel szeretn�nk �sszehozni h�m�nket, de nem �rdekl�dik ir�nta, akkor el�bb tegy�nk be a h�mhez egy olyan n�st�nyt, akit egyszer m�r elfogadott. Hagyjuk, m�g elkezd udvarolni annak a n�st�nynek, majd kis id� m�lva szedj�k ki �s helyezz�k be a teny�szteni k�v�nt n�st�nyt. Legt�bbsz�r folytatja az udvarl�st �s p�rzik a k�v�nt n�st�nnyel. Az is seg�thet, ha a n�st�ny el�z� vedlett b�r�t a terr�riumban hagyjuk. A p�rz�s legt�bbsz�r �jszaka zajlik, de ha nappal t�rt�nik, semmik�pp se zavarjuk, vagy szak�tsuk f�lbe az �llatokat. A p�rz�si kedvet fokozhatjuk, ha �llatainkat 1-2 h�napig teleltetj�k. El�sz�r a n�st�nyeket �rdemes felkelteni tavasszal, hogy bek�vetkezhessen az els� vedl�s, miel�tt a p�roztat�sra v�r� h�mek mell� helyezn�nk �ket.

Vemhes aneritrisztikus gabonasikl�


A gravid (vemhes) n�st�ny a megfigyelt p�rz�st�l sz�m�tva 45-60 nap m�lva rakja le a toj�sokat. A vemhes n�st�ny a toj�sok lerak�sa el�tt 1-2 h�ttel levedlik, ekkor tegy�nk be egy cip�sdobozt vagy egy�b els�t�t�tett dobozt toj�srak�helynek. A dobozt t�lts�k fel nedves t�zeggel. A n�st�nyt hagyjuk mag�ra, csak n�h�nyszor n�zz�k meg, hogy rakja-e a toj�sait. Miut�n az �sszes toj�s lerak�sra ker�lt, vegy�k el �ket a n�st�nyt�l �s perlitbe vagy vermikulitba helyezve keltess�k. K�zvetlen�l toj�srak�s el�tt a vemhes n�st�ny nem eszik, ut�na pedig 2 h�ten bel�l ism�t levedlik. A f�szekalj lerak�sa nagyon megterhel� a n�st�nynek �s v�szesen elfogyhat, ez�rt miel�bb kezdj�k el a felhizlal�s�t, etess�k hetente k�tszer, vagy nagyobb eles�ggel. K�zvetlen�l toj�srak�s ut�n a n�st�ny kapjon egy sz�mmal kisebb eles�get, feln�tt k�gy� eset�ben pattog�s egeret, hogy k�nnyebb legyen az em�szt�se, ne terhelj�k meg a n�st�ny am�gy is legyeng�lt szervezet�t. 

P�rz�s 1 (aneritrisztikus p�r)


P�rz�s 2 (amelanisztikus p�r)
Saj�t k�pek

Kel�s: 25-29 fokon 50-70 nap. Ne keltess�nk 30 fok felett, mert deformit�sok alakulhatnak ki az embri�kon. Az �tlagos f�szekalj 10-20 toj�sb�l �ll, de ak�r 30 toj�s is lerak�sra ker�lhet. A kicsiket �n. v�zes keltet�ben (le�r�s�t l�sd: A terr�rium oldal), egy kis akv�rium seg�ts�g�vel keltetj�k. �gyelni kell r�, hogy a lerakott toj�sokat semmik�pp nem forgassuk, mert a h�ll�embri�kat nem v�di j�gzsin�r, mint a madarakat, �s a mozgat�sra az embri�k megfulladnak. Ha a toj�sok �sszeragadtak, ne szedj�k sz�t �ket. A b�bi sikl�kat egyenk�nt dobozokban nevelj�k. A kikel�s ut�n 5-10 nappal bek�vetkezik az els� vedl�s, ezt v�rjuk meg, �s csak ezut�n k�n�ljuk az apr�s�gokat t�pl�l�kkal. 3-4 etet�s ut�n a kicsik eladhat� �llapotba ker�lnek �s k�szek, hogy �j gazd�hoz ker�ljenek.
 

Amelanisztikus gabonasikl� toj�srak�s k�zben
Saj�t k�p

Ut�dok sz�ma: 10-30 db a n�st�ny kor�t�l, nagys�g�t�l �s egy�ni term�kenys�g�t�l f�gg�en. A fiatalon vemhes�l� gabonasikl�kat vesz�lysztetheti a toj�srak�s, ez�rt pr�b�ljuk megakad�lyozni, hogy m�sf�l �ves kora el�tt szaporodjon. A fiatal, 1 m k�r�li n�st�nyek �tlagban 4-8 toj�st raknak, az 5-6 �ves 160-180 cm-s p�ld�nyok ak�r 34 toj�st is lerakhatnak egyszerre. A teleltetett sikl�k �ltal�ban t�bb toj�st tojnak. Tapasztalatom szerint az els�nek toj� n�st�nyek komplik�ci� mentesek, �m az id�sebbekn�l viszonylag gyakran fordul el� toj�svisszatart�s a nagy sz�m� vagy deform�lt toj�sok miatt. Szinte minden �vben akad egy-egy probl�m�s n�st�nyem.

 
H�ll�k sz�m�ra h�zilag berendezett �n. vizes keltet� (keltet� fel�ll�t�s�t l�sd a Terr�rium c. oldalon)
Saj�t k�p


Frissen kelt aneritrisztikus gabonasikl� b�bi
 Saj�t k�p


A h�ll�k a fels� ajkukon l�v� toj�sfogukkal t�rik fel a toj�sh�jat kikel�skor


A nemek megk�l�nb�ztet�s�nek m�djai: r�n�z�sre el�g neh�z megmondani a gabonasikl�k ivar�t, b�r a tapasztalt teny�szt�k r�n�z�sre is meg tudj�k �llap�tani a kifejlett k�gy�k nem�t a farkuk hossz�s�ga alapj�n. A fiatal sikl�kn�l alkalmazz�k a "p�nisz kipattint�s" (angolul popping) m�dszert, melynek sor�n nyom�st fejtenek ki a sikl�k fark�ra a farokv�gt�l az ivarny�l�s ir�ny�ba. H�mek eset�n el� kell ugrani a k�t�g� hemip�nisznek, n�st�nyek eset�ben semmi nem j�n ki. Nagyobb, f�l �vesn�l id�sebb �llatokn�l ez a m�dszer s�r�l�st okozhat, ez�rt ne alkalmazzuk. Mindig szak�rt�vel n�zess�k meg sikl�nkat, m�g ezt a pattint�s m�dszert se csin�ljuk magunk, mert sikl�nkat medd�v� tehetj�k! Budapesten a h�ll�s szakboltokban (pl. Trionyx, KisTeki, Legu�n  D�sz�llat) d�jmentesen megszond�zz�k a h�ll�ket. A kipattint�s m�dszer elv�gz�se k�zben f�leg a nagyobb �llatok v�dekez�sk�nt hajlamosak b�z�s mirigyv�lad�kukat az ember kez�re fecskendezni, b�r nem minden sikl� csin�l ilyet. A sikl�f�l�kre jellemz� ez a v�dekez�si mechanizmus.


A bal oldali k�pen l�that� �llatok sorban: h�m, n�st�ny, h�m, n�st�ny gabonasikl�. A jobb fels� k�pen egy h�m, alatta egy n�st�ny egyed szond�z�sa l�that�, a legals� k�pen pedig egy kipattint�ssal szex�lt h�m gabonasikl�.


Feln�tt �llatokn�l alkalmazott, de kev�sb� megb�zhat� m�dszer az �llat farokpajzsainak megsz�mol�sa, ami azt jelenti, hogy a kloak�t�l a farka  v�g�ig tal�lhat� hasoldali pikkelyeket megsz�moljuk. N�st�nyek eset�ben  110-130, h�mekn�l 130-145 pajzs j�n ki eredm�nyk�nt, 120-130 k�z�tt b�rmilyen nem� lehet. A h�mek farka teh�t hosszabb, �s egyenletesen v�konyod�. A n�st�nyek� r�videbb �s a kloaka ut�n azonnal elkezd keskenyedni. Saj�t tapasztalatom �s m�sok elmond�sa szerint a farokpajzs sz�mol�s m�dszer megb�zhatatlan. 
 

A 100%-os m�dszer a szond�z�s, melynek sor�n egy szond�z�t�t helyeznek  a sikl� ivarny�l�s�ba. Ha 7-12 pajzsig felcs�szik, akkor a vizsg�lt egyed h�m, ha 3-5 pajzs ut�n megakad, akkor n�st�ny. A szond�z�st csak hozz��rt� vizsg�lhatja steril t�vel! Ritka esetben a h�mek kicselezhetik a szond�z�st, mivel �sszeh�zz�k p�nisz�ket, �s ilyenkor n�st�nynek t�nhetnek, a szonda nem fog olyan m�lyre menni, de ez ritka eset.
 

Szond�z�k�szlet n�gy m�retben k�l�nb�z� m�ret� k�gy�khoz
Saj�t k�p

Egy�b: a gabonasikl� tart�sa nem ig�nyel CITES pap�rt! K�nnyen beszerezhet� k�gy�. Ha sokat foglalkoznak vele, �s gyakran k�zbe veszik, nagyon szel�d, bar�ts�gos h�zikedvenc v�lik bel�le. A p�r h�napos kis sikl�k hajlamosak fenyeget� p�zt felvenni, ha megijesztik �ket. N�ha a fel�j�k ny�l� kezet meg is harapj�k, de a pici sikl�k harap�s�t nem is lehet �rezni. A t�mad�, vagy v�dekez� sikl�k S alakban behajl�tj�k a nyakukat, fej�ket felemelik a f�ldr�l �s tekintet�kkel k�vetik a vesz�lyforr�st. Ha ez sem seg�t, elkezdik rezgetni a farkuk v�g�t, ami hasonl� hangot ad a cs�rg�k�gy� cs�rg�s�hez. �ltal�ban a k�gy�k el�sz�r cs�r�gnek, �s ut�na t�madnak, de n�h�ny ford�tva csin�lja, el�bb t�mad� poz�ci�ba helyezkedik �s ut�na rezeg. A feln�tt sikl�k m�r nagyobbat tudnak harapni, de az � harap�suk sem komoly. A legkellemetlenebb r�sze a harap�snak az, hogy a fogaik beleakadnak az ember b�r�be, enyh�n v�rz�, t�szer�, apr� sebeket ejtve. A k�gy�k �ltal�ban harap�s ut�n magukt�l elengedik a megharapott t�rgyat, testr�szt. A sebet elegend� lemosni �s alkohollal vagy Betadine ken�ccsel fert�tlen�teni. Komoly s�r�l�st nem okoz, a harap�s �ltal�ban f�jdalommentes.

D�h�s everglades patk�nysikl� ifjonc t�mad� p�zban
Saj�t k�p

Angol neve: corn snake, red rat snake.