Keleti korallkígyó (Micrurus fulvius):

A keleti korallíkgyó kicsi és karcsú testű, kerek fejű kígyó. Elterjedési területén, az Egyesült-Államok délkeleti és déli részén, valamint északkelet Mexikóban gyakori. Száraz erdőkben, az avarban lapul. Átlagos hossza 70-110 cm. Nappal és éjszaka egyaránt mozog. Tarkasága miatt harkekinkígyónak is nevezik. Nagyon szép színei vannak, vörös és fekete széles foltok tarkítják a testét, melyeket sárga keresztcsíkok öveznek. Testét sima pikkelyek borítják.  Nehéz megkülönböztetni az ártalmatlan Lampropeltis fajoktól, melyeknél mindig két fekete gyűrű vesz körül egy világosat. A színek elrendeződése és sorrendje az egyetlen támpont, mely alapján elkülöníthetjük a halálos mérgű korallkígyót a korallsiklóktól. Sokak szerint hasonlít a Cemophora coccinea és a Lampropeltis elapsoides, melyek nem mérgeskígyók és nincs a testükön annyi élénk sárga szín. A keleti korallkígyó elsősorban kígyókkal táplálkozik. Tojásrakó, fészekalja 3-15 tojás.

Eddig 2 halálos támadt tulajdonítanak ennek a fajnak, melyek az 1950-es években történtek. Egy felnőtt korallkígynak annyi mérge van, hogy 5 felnőtt férfival is végezni tudna. Egyetlen harapással azonban nem tudja az összes mérgét kifecskendezni. A halál 1-2 órával a marás után bekövetkezhet, ha nem kezeik a sebet időben.