A terr�rium

A terr�rium berendez�se:

A legt�bb h�ll�t terr�riumban tartj�k. A terr�rium abban t�r el az akv�riumt�l, hogy legt�bbsz�r el�l ny�l�, s�nen elcs�sz� egy vagy k�t �vegajt�val �s szell�z�r�ccsal van ell�tva. T�bbf�le kialak�t�s� terr�rium k�z�l v�laszthatunk, p�ld�ul �veglappal oldalra ny�l�; felfel� ny�l�; k�t oldalon lez�rt; k�t �veglappal oldalra ny�l� �s k�t �veglappal oldalra ny�l� terr�rium.

Fontos, hogy ne helyezz�k k�zvetlen�l a napra �s huzatos helyre sem! �rdemes olyan helyet v�lasztani, ami ny�ron se melegszik fel t�ls�gosan. A terr�rium k�r�l a folytonos mozg�s a legt�bb �llatot zavarja, ez�rt nyugodt, nem t�l f�nyes helyet v�lasszunk a sz�m�ra. Mindig gondoljunk arra, hogy legyen konnektor a k�zelben. Legink�bb 2 csatlakoz�ra lesz sz�ks�g�nk: egy a vil�g�t�snak �s egy a f�t�snek. A teljesen berendezett terr�riumnak komoly s�lya van, teh�t olyan polcra vagy �llv�nyra rakjuk, amelyik felt�tlen�l elb�rja.
Egy sz�pen berendezett terr�rium t�relv�laszt�k�nt szolg�lhat �s a lak�s d�sze lehet.


A terr�rium m�rete:

Mindig azt tartsuk szem el�tt, hogy mekkora az a legnagyobb ter�let, amit ny�jtani tudunk az �llatnak. A f�n �l� fajoknak olyan terr�rium kell, aminek magass�ga megegyezik, vagy meghaladja a hossz�t, �gy lehet�s�get teremtve az �llatnak a magasra m�sz�sra. N�h�ny fajnak elt�r�k az ig�nyei kiskorban �s kifejlett korban, n�h�ny k�gy�faj egyedi p�ld�ul nem szeretik, ha �let�k els� p�r h�napjaiban t�l nagy kifut�ba teszik �ket. Ink�bb v�lasszunk kisebb terr�riumot az ilyen �llatoknak, ahol biztons�gban �rezhetik magukat �s csak egy bizonyos m�ret el�r�se ut�n k�lt�ztess�k a v�gleges lakhely�re.

Az olyan terr�rium, melynek magass�ga a hossz�nak kb. a fele, megfelel a legt�bb h�ll�nek. Az �llatok felm�szhatnak a berendez�si t�rgyakra, de felt�tlen�l hagyjunk el�g helyet a talajon is.

A talajlak� fajoknak olyan terr�riumot kell beszerezni, amely t�glalap alak�, a hossz�s�ga a legnagyobb �s a magass�ga a legr�videbb oldala. A talajlak� �llatok ritk�n m�sznak fel a terept�rgyakra, ink�bb a f�ld�n mozognak.

A f�n �l� fajok ezzel szemben magas terr�rumot ig�nyelnek, �ket semmik�pp ne tegy�k t�glalap alak� terr�riumba. N�luk a terr�ium magass�ga legyen a leghosszabb �rt�k.



D. L�szl� fot�ja


Szell�z�s:

A terr�rium szell�z�se nagyon fontos! A megfelel� l�g�raml�st f�m sz�nyogh�l�val fedett ny�l�sok kialak�t�s�val �rhetj�k el. A szell�z�ny�l�sok elhelyez�se kulcsk�rd�s, mert a rossz helyre ker�lt ny�l�sokkal �lland�, er�s l�g�raml�st, huzatot is el�id�zhet�nk. �ltal�ban a terr�rium tetej�n, �s n�ha az el�ls� �veglapn�l is kialak�tanak szell�z�r�csot.  

Vil�g�t�s:

A terr�riumban tartott �llatok �s n�v�nyek fejl�d�s�hez elengedhetetlen a megvil�g�t�s. A legegyszer�bben egy megfelel� wattsz�m� (terr�rium m�ret�t�l f�gg�en 20-100W) k�z�ns�ges villany�g�vel ny�jthatunk kell� f�nymennyis�get, valamint ezzel a f�t�sr�l is gondoskodunk. A megvil�g�t�sra alkalmasak a spotl�mp�k, amelyek f�nyereje nem olyan nagy, de intenz�v h�lead�suk miatt meleg helyeket alak�thatunk ki. A higanyg�zl�mp�k �s halog�nl�mp�k csak a nagyon nagy terr�riumok megvil�g�t�s�ra alkalmasak nagy h�kibocs�t�suk miatt. Az UV f�nycs�vek a k�gy�k eset�ben nem sz�ks�gesek (persze nem �rtanak, �l�nkebb� teszi az �llatok sz�n�t), de a kam�leonok �s gy�kok eset�ben n�lk�l�zhetetlen az UV B kibocs�t�s a megfelel� k�lcium �s D-vitamin felhaszn�l�s�hoz. Ne v�lasszunk t�l er�s l�mp�t, a h�ll�k t�bbs�ge a gy�kokat lesz�m�tva kedvelik a f�lhom�nyt, az �rny�kosabb �l�helyeket.   


Manaps�g t�bb sz�z �llattart�shoz sz�ks�ges felszerel�s k�z�l v�laszthatunk
Saj�t k�p


F�t�s:

A terr�rium f�t�s�t k�tf�le m�don, leveg� vagy talajf�t�ssel oldhatjuk meg. A leveg� f�t�se egyszer�bb �s olcs�bb, egy felf�ggesztett villany�g�vel megoldhat�. A talajf�t�s�re t�bbf�le megod�s a rendelkez�s�nkre �ll. A keresked�sekben kaphat�k f�t�k�belek, melyeket akkor �rdemes beszerelni, ha t�bb terr�riumunk van egy adott helyis�gben, de v�lasztahtjuk a terr�rium alj�ra tehet� k�l�nb�z� m�ret� �s wattsz�m� meleg�t�lapokat is. A meleg�t�lapok sajnos ritk�n kaphat�k, �n eddig csak a ZooDom �llatkeresked�sekben (Lurdy H�z vagy Campona) illetve h�ll� b�rz�ken l�ttam, pedig szerintem praktikus, �n ezt haszn�lom az �llataimn�l. Esetleg f�thet�nk meleg�t�k�vekkel is, de ezek csak kisebb m�ret�k miatt fiatal �llatoknak val�k. Megold�s lehet, ha azt a helyis�get tartjuk melegen, ahol a terr�rium �ll.

Dekor�ci�k:

A terr�riumok sz�p dekor�ci�i nemcsak egy kis vadont csemp�sznek a lak�sba, de f� c�lja, hogy az �llatok j�l �rezz�k magukat n�lunk. Nagyon sz�pek a terr�riumba be�p�tett m�szikla h�tterek, melyek egy adott �lett�r k�rnyezet�t ut�nozz�k, p�ld�ul egy szikl�s t�jat vagy egy sivatagi homokfalat. A kereskedelemben kaphat� el�re gy�rtott h�tterek nem t�l praktikusak, mivel �ltal�ban teljesen laposak, �s nem teraszosan kialak�tottak, amin az �llat megpihenhet. R�ad�sul standard m�retekben k�sz�lnek �s dr�g�k is. Egy kis k�z�gyess�ggel mi magunk is k�sz�thet�nk h�tteret, mely sokkal praktikusabb �s dekorat�vabb is. A h�ll�k nagyon kedvelik a m�sz�fel�leteket, ez�rt olyan h�tteret csin�ljunk, vagy csin�ltassunk, amelyen p�rk�nyok, pihen�helyek, esetleg od�k vannak kialak�tva. �gyelj�nk viszont arra, hogy a h�tt�r k�nnyen tiszt�that� �s megk�zel�thet� legyen, mert a h�ll�k szeretnek a sarkokba �s v�jatokba �r�teni. 

A talajra tehet�nk dekorat�v far�nk�ket, sz�l�t�k�t vagy a boltban kaphat� ker�mia m�szikl�kat. A szikla nagyon fontos, mert a k�gy�k, gy�kok szeretnek valahova visszah�z�dni. B�v�helyek hi�ny�ban a k�gy�k be�ss�k magukat a talajba, mert nappal nem szeretnek szem el�tt lenni �s nem kedvelik az er�s f�nyt. A term�szetb�l, az erd�ben gy�jthet�nk fa�gakat, sz�l�t�k�t, �reg, elsz�radt f�t stb de ezeket haszn�lat el�tt alaposan mossuk le �s f�zz�k ki. Ha t�parton vagyunk, egy kis n�dat is magunkkal vihet�nk. Miel�tt azonban b�rmilyen saj�t gy�jt�s� t�rgyat a terr�riumba helyezn�nk, ki kell f�zni 200 fokon, hogy az �l�sk�d�k �s a bakt�riumok elpusztuljanak. Sok k�gy�, p�ld�ul a kir�lypiton szereti a sz�k�s b�v�helyeket amelyeknek fal�hoz hozz��r a test�k, ez ny�jt nekik biztons�g�rzetet. A gazdi �rtetlen�l �ll a probl�ma el�tt, hogy mi�rt nem haszn�lja a piton a nagy b�v�helyet amit a terr�riumba helyezett illetve mi�rt m�szik mindig a b�v�hely m�g�, a szikla �s az �veg k�z�.  


Kir�lypitonok a terr�riumban
Saj�t k�p

A talaj:

A talajlak� fajoknak (k�l�n�sen a gy�koknak) elengedhetetlen, hogy kicsit nyirkos talajuk legyen. Sz�raz talajon nem tudnak rendesen vedleni, a b�r�k nem tud kell�k�ppen felpuhulni. A k�gy�knak igaz�b�l teljesen mindegy, milyen talaj van alattuk, ha rendszeresen p�r�s�tunk nekik, ak�r a homok is megfelel. A kavicsot nem aj�nlom, mert nem t�l k�nyelmes, de ezt lesz�m�tva szinte b�rmi megteszi. V�laszthatunk t�zeget, homokot, t�zeg-homok kever�ket, kavicsot, k�kuszrostot stb. A feny�forg�csot lehet�leg ker�lj�k, mivel a h�ll�k sz�m�ra m�rgez� ill�olajokat tartalmazhat. A talajt naponta �rdemes minden esetben v�zzel enyh�n bepermetezni, de ezt ne vigy�k t�lz�sba mert elszaporodhatnak rajta a pen�szgomb�k. Talajv�laszt�skor �rdemes figyelembe venni az �llat term�szetes �l�hely�t, teh�t sivatagi fajt ne tartsunk t�zegen, �s es�erdei fajt pedig nem tartsunk homokon. Mindenkinek saj�t tapasztalati �ton kell ki�lasztania a neki megfelel�t a p�nzt�rc�ja �s az �llat ig�nyei szerint. Els�sorban az �llat ig�nyeit tartsuk szem el�tt! Most pedig n�zz�nk p�r aljzatf�l�t:

homok:  a hazai homokb�ny�kb�l beszerezhet� homok agyaggal er�sen szennyezett, a terr�riumba ter�tve sz�razon porzik, nedvesen �ssze�ll. Ha mindenk�pp ragaszkodunk hozz�, keverj�k el t�zeggel. Az igaz�n sivataglak� h�ll�knek v�lasszunk k�lf�ldr�l import�lt s�rga, v�r�s vagy feh�r sz�n� homokot, amik sajnos igen dr�g�k. Ezek v�z hat�s�ra sem �llnak �ssze, kiv�l� min�s�g�ek. Megjelen�s�k eszt�tikus, haszn�latuk takar�kos.

s�der: oszt�lyozott, b�ny�szott vagy �mlesztett kiszerel�sben kaphat�. Alapos �tmos�s ut�n akvaterr�iumba a legalkalmasabb. Egy id� ut�n eliszaposodik, de mos�s ut�n ism�t haszn�lhat�. �tmos�s ut�n alkalmazhatjuk sivatagi fajokhoz is. 

kavics: alkalmaz�s�t a szemek nagys�ga hat�rozza meg. Barna, v�r�s, feh�r, s�rga, g�mb�ly� fel�let� szemcs�k ak�r foly�partr�l is gy�jthet�k. K�t�lt�ek akvaterr�rium�ba ide�lis. H�tr�nya, hogy az �llat nagyon tud vele z�r�gni, nagyobb gy�kn�l �s k�gy�n�l ne v�lasszuk!

k�zetz�zal�kok, �rlem�nyek: k�ves, szikl�s ter�letek terr�rium�t d�sz�thetj�k ezekkel az anyagokkal. A leggyakrabban haszn�lt a t�rt, apr� szem� bazalt, vagy a feh�r m�rv�ny. Kisebb test� gy�kokhoz, valamint k�gy�khoz ide�lis. magunk is gy�jthetj�k k�b�ny�ban, felsz�ni fejt�sekn�l. Ha nagyon poros, szit�n �tmosva igen haszn�lhat� aljzatot kapunk.

apr�tott k�rgek: k�l�nf�le fafajok k�rg�nek dar�l�sa r�v�n jutunk hozz�juk. Viszonylag olcs�, k�nny� tiszt�n tartani, eszt�tikus. K�l�nb�z� vastags�g� darabokban v�s�rolhat�. H�tr�nya, hogy a k�gy�k nem tudj�k lebontani a cellul�zt, ez�rt ha lenyelik, k�nnyen b�lelz�r�d�st okoz. Ezt megakad�lyozhatjuk �gy, hogy egy v�s�rben, dobozban, vagy a terr�riumon k�v�li helyis�gben etetj�k �llatunkat. A k�rget olyan �llatfajokn�l haszn�ljuk, melyek nem nyelhetik azt le. Igyekezz�nk nagyobb m�ret� k�rget v�s�rolni. Ha t�l sok v�z �ri, hajlamos a pen�szed�sre, ez�rt akad�lyozzuk meg, hogy pl. a vizest�l felboruljon �s a k�reg al� sziv�rogjon.

t�zeg: kiz�r�lag a balti t�zeg j�het sz�m�t�sba terr�riumi haszn�latra. Rostos �llag�, az em�szt�csatorn�ba jutva kereszt�lhalad �s ki�r�l. Savas k�mhat�s�, ez�rt bakt�rium�l� hat�sa van, g�tolja a gomb�k szaporod�s�t. Ha nem engedj�k kisz�radni, nem kezd porlani. Keverhetj�k s�derrel, homokkal vagy k�reggel.

kerti vir�gf�ld: �ltal�ban szerves vagy szervetlen tr�gy�kkal d�s�tott, ami tele van mikroorganizmusokkal. Hi�ba fert�tlen�tj�k, az els� �r�l�k ut�n megint a bakt�riumok meleg�gya lesz. Ha keverj�k homokkal vagy t�zeggel, n�h�ny faj sz�m�ra ide�lis, de nem aj�nlom.

forg�cs: nagysz�m� �llat tart�sa eset�n szokt�k alkalmazni. Olcs�, k�nnyen beszerezhet�. Mindenk�ppen szaganyag, olaj �s pormentes gyaluforg�csot vegy�nk, k�gy�t soha ne etess�nk rajta, mert megakad a beleiben. 

Terr�rium t�pusok

1. Szavanna terr�rium:


A szavann�kon, amelyek egyenl�t�i �ghajlati ter�lett�l �szakra �s d�lre ter�lnek el, saj�tos �ghajlat alakult ki. A h�m�rs�klet �vi k�z�p�rt�ke nagyj�b�l megegyezik az egyenl�t�i �ghajlat�val, vagyis 25-27 fok. Itt nem t�l �s ny�r, hanem es�s �s sz�raz �vszak v�ltakozik. Az es�s �vszakban a napi h�ing�s kicsi, a sz�raz �vszakban azonban 10-15 fok is lehet. Az egyenl�t�t�l t�volodva sokkal hosszabb ideig tart a sz�raz �vszak. A szavanna-terr�riumot gazdagabban be�ltethetj�k n�v�nyekkel, mint a sivatagit. Minden nap legal�bb egyszer p�r�s�tsunk.

Szavanna-terr�riumba telep�that� n�v�nyek:

L�ndzsalev�l (Rhoeo spathacea)

K�k szak�llbrom�lia (Tillandsia cyanea)

Pikkelylevel� pozsga (Crassula lycopodioides) 


Szavanna-terr�rium k�gy�k sz�m�ra

Saj�t k�p

2. Sivatag-terr�rium

A sivatagok a tr�pusi �s szubtr�pusi ter�letek k�z�tti hat�ron a t�r�t�k ment�n alakulnak ki. Az �vi k�z�ph�m�rs�klet 20 fok felett van. A d�lut�ni forr�s�got gyakran �jszakai fagyok k�vetik. A csapad�k mennyis�ge az �vi 250 mm-t sem �ri el, s�t n�ha �vek m�lnak el csapad�k n�lk�l. Az itt �l� n�v�nyeknek el kell viselni�k a v�gleteket �s alkalmazkodni kellett a sz�ls�s�ges id�j�r�si viszonyokhoz. A sivatagokban nincs �lland�, �sszef�gg� n�v�nyzet. A sivatag-terr�rium teh�t legyen sz�raz �s meleg, d�sz�ts�k kisz�radt �gakkal, k�vekkel, gy�kerekkel. Az alj�ra sz�rjunk homokot, amit permetezz�nk 2-3 naponta tiszta v�zzel.

Sivatag-terr�riumba telep�thet� n�v�nyek:

Gy�ngy�s s�vosf� (Howorthia martgaritifea)

Tarka anan�sz (Ananas comosus tricolor)

Pozsg�s-f�l�k




3. Es�erd�-terr�rium

A tr�pusi es�erd�k az Egyenl�t� ment�n helyezkednek el. Az egyenl�t�i �ghajlat nagyon kedvez� a d�s n�v�nyzetnek �s a gazdag �llatvil�g kialakul�s�nak. Egyenletesen meleg, 25-28 fok uralkodik eg�sz �vben, �s az �lland�an felsz�ll� l�g�raml�s k�vetkezt�ben szinte napr�l-napra meg�jul� es�z�sek k�vetik egym�st. A p�ratartalom magas.

Es�erd�-terr�riumba telep�that� n�v�nyek:

Brom�lia-f�l�k

Z�ldike (Chlorophytum comosum)

Ny�lgy�k�r (Maranta leuconeura)

Cs�ng��g� fikusz (Ficus benjamina)

K�sz� filodendron (Philodendron scandens)

Szobai tigrislev�l (Sanseviera trfasciata)


 

4. Akvaterr�rium

A gy�kok �s b�k�k egyes fajai (baziliszkuszok, ag�m�k) nagy, f�rd�sre alkalmas medenc�t ig�nyelnek. Ezt kihaszn�lva ak�r egy t�partot vagy egy mangrove-gy�kerekkel ben�tt foly�partot is a szob�nkba var�zsolhatunk. Az akvaterr�riumban tal�lhat� sz�razf�ld �s v�z is. Az ilyen terr�riumokat egy beragasztott �veglap sz�lt�ben vagy hossz�ban kett�szeli �gy, hogy az �veglap magass�ga a terr�rium magass�g�nak kb. 1/3.-a. Az �veg egyik oldal�n v�z van, a m�sikon a terr�rium talaja. Az �veglap helyett haszn�lhatunk el�re gy�rtott m�gyanta h�tteret. Ha az �veglap mellett d�nt�nk, az akv�riumi oldalra tegy�nk k�veket, fa�gakat, hogy term�szetesebbnek hasson. A terr�riumban tal�lhat� v�zoszlop magass�ga is a terr�rium m�ret�t�l f�gg. J�l mutat, ha egy nagy fa�gat �gy helyez�nk el, hogy f�lig kil�g a v�zb�l a sz�razf�ldre. Ezen a gy�kok, b�k�k kedv�kre szaladg�lhatnak. A n�v�nyeket damillal a fa�gakra k�thetj�k, majd r�szben a v�zbe l�gatva n�h�ny h�t alatt maguk is gy�kerekkel h�l�zz�k be a fadarabot. A medenc�s r�szre sz�rjunk apr� szem� kavicsot, a sz�razf�ldre kertif�ldet, t�zeget, fak�rget. A v�z egy kisebb sz�r� seg�ts�g�vel tiszt�n tarthat�, ak�r m�g kisebb halakat (guppikat, plattikat, kistest� lazacokat) is telep�thet�nk (40-60 literes medenc�be aj�nlhat�k a halak).

Akvaterr�riumba telep�thet� n�v�nyek (v�zes r�szbe):

V�zikehely

T�nd�rh�n�r

S�ll�h�n�r




5. Szabadt�ri terr�rium

Akinek van vid�ki nyaral�ja vagy kertje, tavaszt�l �szig a szabadban is tarthatja kedvenc�t. A szabadban tartott �llatok sz�ne �l�nkebb, j�t tesz nekik a napf�ny. A terr�riumba kell egy napoz� �s egy �rny�kos r�sz, valamint felt�tlen�l sz�k�sbiztoss� �s "vad�llat biztoss�" kell tenn�nk. A kertben porty�z� macsk�k �s ak�r a varjak �s egy�b k�v�ncsi madarak is vesz�lyt jelenthetnek h�ll�inkre. A legegyszer�bb a fakeretes terr�rium, melyet elk�sz�thet�nk kerekeken gurul� �s �llv�nyon �ll� v�ltozatban is. Bark�csolhatunk r�gz�tett, a kert egy bizonyos pontj�n fel�ll�tott terr�riumot is valamint csin�lhatunk betonlappal ell�tott, plexi vagy �vegfal� v�ltozatot is. A mi fant�zi�nkra, kreativit�sunkra �s a p�nzt�rc�nk vastags�g�ra van b�zva, hogy melyiket v�lasztjuk.


6. Karant�n terr�rium

A karant�n terr�rium szerepe az, hogy ne hurcoljuk be betegs�geket a m�r megl�v� h�ll��llom�nyunkba egy-egy �j p�ld�ny beszerz�sekor, valamint a megbetegedett �s s�r�lt egyedek gondoz�s�ra is alkalmas. A frissen megv�r�rolt �llatokat 2 h�tre helyezz�k egy k�l�n�ll� karant�n terr�riumba. Ha ez id� alatt semmilyen betegs�g �s elv�ltoz�s nem jelentkezik, betehetj�k �llatunkat a t�bbi k�z� vagy v�gleges hely�re. Abban az esetben, ha kedvenc�nk nem hajland� enni, esetleg �l�sk�d�ket fedez�nk fel rajta, azonnal forduljunk orvoshoz.




7. Toj�skeltet� terr�rium

Egy kis k�z�gyess�ggel magunk is k�sz�thet�nk otthon egy egyszer� keltet�t, mely a legt�bb h�ll�faj toj�s�nak keltet�s�re alkalmas. Egy haszn�laton k�v�li akv�rium lesz a keltet� alapja. Az akv�rium m�rete a v�rhat� toj�sok sz�m�t�l f�gg. Ha t�bb n�st�ny rak toj�st, nyilv�nval�an nagyobb akv�riumra lesz sz�ks�g. Az akv�riumot kb. f�lig megt�ltj�k v�zzel, majd termoszt�tos akv�riumf�t�t helyez�nk a v�zbe. Azt�n vegy�nk egy tet�vel ell�tott m�anyag dobozt (pl. �tl�tsz� fagyisdoboz), ennek alj�ra hints�nk 1,5 cm vastags�gban nagy szem� s�dert, majd bor�tsuk le valamilyen textili�val.
Ezut�n az eg�szre sz�rjunk keltet�k�zeget, pl. perlitet, vermikulitot, t�zeget, vagy moh�t. A fagyisdobozt r��ll�tjuk valamilyen "l�bra", pl. t�gl�ra, amit el�z�leg a v�zbe helyezt�nk, de amit nem lep el teljesen a v�z. A kis m�anyag dobozt takarjuk le, nehogy a kikel� kicsinyek a v�zbe esve megfullandjanak. A doboz tetej�t lyuggassuk ki. V�g�l az eg�sz akv�riumot ferd�n takarjuk le egy �veglappal, hogy a kell� meleget �s magas p�ratartalmat biztos�tsuk �s ne csepeghessen a v�z a toj�sokra. A keltet�k�zeget �lland�an nedvesen kell tartani, de az�rt ne �ztassuk el teljesen! A nagy szem� s�der k�z�tt a v�z egyenletesen eloszlik, �s a textili�t is mindenhol egyform�n nedvesen tartja. Ezzel a m�dszerrel elker�lhetj�k, hogy a toj�sokat v�z �rje �s megpen�szesedjenek.