Kirlykobra (Ophiophagus hannah):
A kirlykobra India, Dl-Kna s Dlkelet-zsia fldjn mindenhol megtallhat. Habr az llomny elterjedsi terletnek egyes rszein lhelycskkens kvetkeztben megcsappant, a kirlykobra nem veszlyeztetett faj.
A kirlykobra tlagos hossza 3,5–4 mter, legnagyobb hossza 5,6 mter, ezzel a leghosszabb mrgeskgyfaj. Ha a kirlykobra fenyegetve rzi magt, kpes hossza egyharmadra felegyenesedni. Egyes esetekben ez meghaladhatja egy tlagember magassgt. A klnleges fejlds nylmirigyek a szemek mgtt tallhatk s mrget vlasztanak ki. Amikor a kgy az ldozatba harap, a mregfogakon t mreg prseldik a sebbe. Fenyegetettsg esetn nyakt a mozgathat bordk segtsgvel kalapformjra terpeszti ki.
A kirlykobra sokkal ritkbban fordul el, mint kisebb rokonai, Dlkelet-zsia sr hegyvidki erdeiben a leggyakoribb. Klnsen sr llomny l viszonylag elszigetelten India nyugati szeglynek hegyvidki erdeiben. Tengerszint felett mr 2000 mterrel is figyeltek meg kirlykobrapldnyokat. Az llat jjel, nappal is egyarnt aktv, de ritkn lthat, mert flnk, visszahzd termszet. Az emberre is csak legvgs esetben tmad, gy kirlykobra elterjedsi terletn viszonylag ritka a kirlykobramars, mg ritkbb az ltala okozott halleset.
A kirlykobra szvesen vlaszt magnak vzkzeli lhelyet, mert a vzfelsznen szva knnyen el tud meneklni. Ennek ellenre a szrazfldn is kivlan mozog, j msz. Fleg kgykkal tpllkozik, akr ms kobrkat, vagy fajtrsakat is megtmad de leggyakrabban patknysiklkat zskmnyol.
Az ivarrettsget 5–6 ves korban ri el. A szaporodsi idszak vedlssel kezddik: ilyenkor a kgy leveti a kintt brt. A przsra janurban kerl sor, a fszek ptsre prilisban, vagy mjusban. A nstny 20–50 tojst rak a fszekbe, melyet a kikelsig riz. A kis kobrk 60–70 nap mlva kelnek ki a tojsokbl, ekkor az anyjuk elhagyja ket, mivel tpllknak nzn ket.
 
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzsek
Friss hozzszlsok
Archvum