Kispikkely� tajp�n (Oxyuranus microlepidotus):

Ausztr�li�ban �shonos k�gy�. A vil�g leger�sebb m�rg� sz�razf�ldi k�gy�ja. M�rg�nek ereje ellen�re ez a k�gy�faj rendk�v�l f�l�nk, rejt�zk�d� �letm�dot folytat, t�bbnyire menek�l ha vesz�lyt �szlel, �s csak akkor t�mad, ha fenyegetve �rzi mag�t.

A k�gy� b�re alapvet�en s�t�tbarna, azonban sz�n�rnyalatai a s�t�tbarn�t�l a vil�gos olajz�ldig v�ltoznak az �vszakt�l f�gg�en. H�t�n, oldal�n �s a fark�n a barna �s a sz�rke k�l�nb�z� �rnyalatai fordulnak el�, �s ezen testr�szeken a szarupikkelyek sz�lei rendszerint s�t�tek, feket�k. Ezek a s�t�t k�rvonal� pikkelyek �tl�s cs�kokban helyezkednek el a testen, �gy a mint�zat k�l�nb�z� hossz�s�g� lefel� �s h�trafel� sorakoz� t�rt V-alakokat ad. A legals� oldalpikkelyek el�ls� sz�le gyakran s�rga sz�n�. A h�toldali pikkelyek egyenletesek �s sim�k. A kerek alak� fej �s nyak l�that�an s�t�tebb sz�n�, mint a test t�bbi r�sze (f�nyesen fekete t�len �s s�t�tbarna ny�ron). A s�t�t sz�n lehet�v� teszi az �llat sz�m�ra, hogy felmelegedjen, mik�zben test�nek csak az el�ls� r�sz�vel b�jik ki az �reg�b�l. A szeme �tlagos m�ret�, feket�s-barna pupill�val melynek nincs �szlelhet� sz�nes szeg�lye. Pikkelyei a t�rzs�n 23 sorban, a farokr�szen pedig 55-70 sorban helyezkednek el, valamint a farok als� oldal�n tal�lhat� a klo�k�t fed� pikkely. Az �llat megk�zel�t�leg 180 cm hossz�ra n� meg, noha a nagyobb p�ld�nyok hossza el�rheti ak�r a 2 m�tert is.

Jellemz� r� az �vszak szerinti alkalmazkod�s. A kispikkely� tajp�nok b�rsz�n�k v�ltoztat�s�val igazodnak az �vszakokhoz. Ny�ron vil�gosabb sz�n�ek, m�g t�len s�t�tebb a k�ltakar�juk, melynek oka a h�szab�lyoz�s, azaz a s�t�tebb sz�n t�bb f�nyt nyel el (�s ezt a szervezete h�v� alak�tja) a hidegebb h�napokban.

�regekben, reped�sekben �l �s r�gcs�l�kkal t�pl�lkozik, mint p�ld�ul egerek, patk�nyok. A k�gy� egy-k�t tucat toj�sb�l �ll� f�szekaljat k�sz�t. A toj�sok k�t h�nap alatt kelnek ki. A toj�soknak rendszerint m�s �llatok �ltal elhagyott �regekben, m�ly reped�sekben keres mened�ket. A szaporod�s gyakoris�ga f�gg a t�pl�lkoz�sukt�l, �gy amennyiben nincs elegend� t�pl�l�k, az �llat ritk�bban szaporodik.

�tlagos m�regmennyis�ge 44 mg, �s 110 mg volt a legnagyobb feljegyzett mennyis�g. M�rg�nek er�ss�ge 0,03 mg/kg LD50 (egereken m�rve). M�rge 200-400-szor er�sebb a legt�bb cs�rg�k�gy� faj�n�l, valamint 50-szer er�sebb a kobr�k m�rg�n�l. A kispikkely� tajp�n m�rge neurotoxikus (idegrendszert t�madja), �tlagosan 45 perc alatt k�pes egy feln�tt ember hal�l�t okozni. Mar�s�t ellenm�reggel lehet semleges�teni, ami�ta tajp�n antisz�rum l�tezik, az�ta nem volt feljegyzett hal�leset. B�r 2009-ig az egy�rtelm�en beazonos�tott kispikkely� tajp�n-mar�sok abb�l ad�dtak, hogy herpetol�gusok �vatlanul vett�k k�zbe a k�gy�t, sok mar�si esetet jegyeztek fel, amelyek v�lhet�en e fajt�l sz�rmaznak.