Az ag�m�kr�l �ltal�ban

Az ag�m�knak t�bb mint 300 faja ismert. El�fordulnak Afrik�ban (Madagaszk�r kiv�tel�vel), �zsi�ban, Ausztr�li�ba �s D�l-Eur�p�ban. �szak-Amerik�ban nem fordulnak el�. Testfel�p�t�s�kben �s genetikailag is a legk�zelebbi rokonaik a legu�n-f�l�k. Az ag�m�k �s a kam�leonok k�l�nlegess�ge, hogy fogaik f�gg�legesen n�ttek r� az �llkapocsra (acrodont fogak), m�g a legu�nok foga oldalr�l (pleurodont fogak).

Az ag�ma �s legu�nf�l�k az �sszes kontinensen megtal�lhat�k, �m sehol sem tal�lhat�k meg egy�tt -tulajdonk�ppen egym�st helyettes�t� �llatcsoportok. �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy az ag�m�k az �vil�gi, a legu�nok az �jvil�gi ter�letek lak�i. A legu�nok kialakul�si k�zpontja val�sz�n�leg Amerika �s sz�tterjed�s�k eredm�nyek�nt ma Kanada d�lnyugati r�sz�t�l Patag�ni�ig megtal�lhat�k. Illetve n�h�ny fajuk megtal�lhat� Madagaszk�ron �s a Fidzsi �s Tonga-szigeteken. Az ag�m�k ezzel szemben Afrika, �zsia �s Ausztr�lia lak�i.  

Az ag�m�k k�nnyen felismerhet�k h�romsz�glet� fej�kr�l �s tompa orrukr�l. Sok fajnak er�teljes fel�p�t�s� a teste, l�baik n�ha meglehet�sen hossz�ak �s robosztusak. A farok olyan hossz�, vagy hosszabb, mint a test. Gyakran viselnek h�ttarajt �s hasonl�t a farkukon vagy t�viseket a pof�n, a farkon, vagy m�s testt�jakon. A szemh�jak �s a dobh�rtya j�l l�that�, a f�lny�l�s t�gas. Test�k �ltal�ban durva tapint�s�, t�sk�kkel bor�tott, emiatt tipikus "s�rk�ny" kin�zetet k�lcs�n�znek az �llatnak. Az oldalr�l lap�tott test� ag�m�k �ltal�ban falak�k. Nyelv�k is vaskos, �s gyakran hossz�. Sok faj enyh�n k�pes v�ltoztatni a sz�n�t. Feltehet�leg a kem�leonokkal volt k�z�s �s�k.

Agama atra

Territori�lis �llatok. Ter�let�ket fejb�logat�ssal, "fekv�t�maszoz�ssal", farkuk csapkod�s�val v�dik. A h�mek agressz�vak egym�ssal. Nappal akt�v �letm�dot folytatnak, j�l l�tnak. A gekk�khoz, gy�kokhoz hasonl�an vesz�lyhelyzetben k�pesek elveszteni farkukat, amely id�vel teljesen vagy r�szlegesen �jran�. A meleg �ghajlatot j�l viselik, sok faj sivatagokban �s f�lsivatagokban honos. T�pl�lkoz�sukat tekintve a legt�bb faj ragadoz�. Sok faj kiskor�ban ink�bb rovarokat fogyaszt, majd r�szben �tt�r a n�v�nyi t�pl�l�kra �s felv�ltva fogyasztja a n�v�nyi �s �llati eredet� t�pl�l�kot. A nagyobb fajok mad�rtoj�sokat, madarakat, r�gcs�l� ivad�kokat �s m�s gy�kokat is elfogyasztanak. Vannak csoportosan �l�, de mag�nyos ag�ma-f�l�k is. 

Toj�ssal szaporodnak. A h�m p�rz�s el�tt fejb�logat�ssal, sz�nei kimutat�s�val vagy egyszer�bb t�nccal udvarol a kiv�lasztott n�st�nynek. A p�rz�s k�vet�en 8-30 toj�st raknak, melyek 60-90 nap eltelt�vel kelnek ki. Az ut�dok j�l fejlettek, sz�leik kicsiny�tett m�sai �s r�gt�n �n�ll�an vad�sznak.

Keleti szak�llas ag�ma (Pogona barbata)

Az ag�m�k terr�riumi tart�sa nem okoz neh�zs�get. Csup�n n�h�ny apr�s�gra kell odafigyelni, p�ld�ul arra, hogy nappali �letm�dot folytat� �llatok l�v�n, sz�ks�g�k van UV- f�nyre, valamint nagy m�ret� terr�riumot ig�nyelnek. A terr�rium lehet�leg k�sz�lj�n vastagabb �vegb�l, mert a nagyobb fajok igen er�sek �s hosszasan kaparj�k az �veget. Egy 200x60-as alapter�let� terr�riumban 1-2 nagym�ret� ag�ma, vagy egy csoport kisebb m�ret� faj tarthat�. A h�mek verekednek, ez�rt csak 1 h�met tatsunk terr�riumonk�nt. Ha kiskorukt�l kezdve hozz� vannak szoktatva, nagyon kezesek �s bar�ts�gosak tudnak lenni. Egy nem megfelel�en szocializ�lt, vad ag�ma azonban kih�v�st is jelenthet, hiszen t�sk�s test�k �sszekarcolhatja az ember b�r�t �s a harap�suk is igen er�s.