A sz�razf�ldi tekn�s�kr�l �ltal�ban

Hozz�vet�legesen 259 tekn�sfajt tartanak nyilv�n, amelyek a sz�razf�ld�n, a tengerekben �s az �desvizekben egyar�nt megtal�lhat�k. A sz�razf�ldi tekn�s�knek 45, a tengerben �l�knek 8, az �dev�zieknek pedig 206 faja ismeretes. A sz�mok kiss� elt�rhetnek, mivel a fajok, alfajok nem mindig egy�rtelm�en elhat�rolhat�k. A tekn�s�k rendj�n bel�l megk�l�nb�ztetj�k a nyakrejt�k �s a nyakford�t�k k�t aloszt�ly�t. 

A sz�razf�ldi tekn�s�k Ausztr�lia �s az Antarktisz kiv�tel�vel valamennyi kontinensen megtal�lhat�k. Meleg, sz�raz �l�helyeken, sivatagokban, sztyepp�kek �s szavann�kon fordulnak el�. A tekn�s�k jellegzetes megk�l�nb�ztet� jegye, a p�nc�l az �llat test�vel egy�tt, annak eg�sz �let�n �t folyamatosan n�vekszik. Fiatalabb korban a n�veked�s �teme gyorsabb �s koruk el�rehaladt�val lelassul. A p�nc�l k�t r�tegb�l tev�dik �ssze: a szarupajzsok alkotj�k a lemezt, a k�ls� v�zat, a csontos, bels� r�teg pedig szil�rdan �s szervesen kapcsol�dik a k�ls�h�z. A p�nc�lt s�r�n �tsz�vik az erek �s idegsz�lak, s�r�l�sei f�jdalmat �s v�rz�st okozhatnak. A tekn�s�k sokkal sebezhet�bb �llatok, mint azt sokan gondoln�k. Az eg�szs�ges tekn�s�kn�l a szaru- �s csontr�teg azonos gyorsas�ggal n�vekszik. Minden k�ls� szarulemez egy �jabb gy�r�t alkot a p�nc�l k�z�ppontja k�r�l. Az �llat megsz�let�sekor a lemezek azonos m�ret�ek. A nagyobb test� �llatokn�l a lemezek k�zpontja nem esik egybe a m�rtani k�z�pponttal, mivel bizonyos testr�szeken a lemezek gyorsabban n�vekednek. Ez a folyamat a p�nc�l m�ret�t is megv�ltoztatja. Ha egy kifejlett �llatot fel�lr�l n�z�nk, felt�nik, hogy a fiatalabb, kerekded p�nc�llal rendelkez� egyedekhez k�pest ezeknek ov�lisabb a p�nc�ljuk. A fogs�gban tartott �llatok kor�t a gy�r�k n�veked�se alapj�n nem lehet egy�rtelm�en meghat�rozni, viszont a n�veked�s utal az �llat eg�szs�gi �llapot�ra. 

A sz�razf�ldi tekn�s�k oszlopl�b�ak �s az �desv�zi fajokkal ellent�tben nincs �sz�h�rtya a l�bujjaik k�z�tt. A l�bujjak sz�ma fajonk�nt v�ltozik �s a mells� l�bakon tal�lhat� ujjak sz�ma sem egyezik meg a h�ts� l�bakon l�v�k sz�m�val. 

A tekn�s�k sz�j�nak perem�t szaruh�rtya keresztezi, fogak helyett �gynevezett szarucs�r�k van, mellyel darabokra tudj�k szaggatni a t�pl�l�kukat. A tekn�s�k sz�j�nak szarukerete eg�sz �let�k alatt n�vekszik. A mindenev� fajokn�l a sz�jat k�r�lvev� szaruperem �les, m�g a n�v�nyev�k� csipk�zett form�j�. Nyelv�k nem mozg�kony. A tekn�s�k l�t�sa rendk�v�l j�. Form�juk �s sz�n�k alapj�n m�r messzir�l felismerik a t�pl�l�kot. Szagl�suk is kiv�l�. A tekn�s�k csak bels� f�llel rendelkeznek, a szemek m�g�tt tal�lhat� f�lny�l�st b�r z�rja le. 50-100 �ves kort is meg�lhetnek.

A sz�razf�ldi tekn�s�k n�v�nyev�k, z�lds�geket, gy�m�lcs�ket �s hajt�sokat fogyasztanak. N�ha adjunk nekik �llati eredet� t�pl�l�kot, pl. lisztkukacot, vagy egy�b feh�rjeforr�st (v�zbe �ztatott macskat�p). A fiatal �llatoknak k�l�n�sen nagy sz�ks�g�k van kalciumra �s D-vitaminra. A fiatalokat naponta kell etetni, a feln�tteket elegend� hetente k�t-h�rom alkalommal. A v�ltozatos t�pl�l�k alapvet� fontoss�g�. 

Mivel a legt�bb faj nagyra n�v�, ez�rt biztos�tsuk a lehet� legnagyobb alapter�let� terr�riumot a sz�mukra. �p�ts�nk b�v�helyeket k�vekb�l, t�gl�b�l vagy f�b�l. A leveg� h�m�rs�klete legyen magasabb, mint a talaj�, mert a tekn�s�k sz�m�ra �rtalmas, ha felmelegedett hassal hideg leveg�t l�legeznek. Talajnak haszn�lhatunk homokot, vagy az erdei fajok sz�m�ra t�zeget, feny�k�rget. A tekn�s�k b�k�s �llatok, k�zbevehet�k, ritk�n harapnak. UV vil�g�t�s sz�ks�ges!

A h�mek fejb�logat�ssal udvarolnak �s hangot is adhatak. N�h�ny faj n�st�nye k�pes rakt�rozni a sperm�t, �gy ak�r n�gy �v eltelt�vel is k�pesek toj�st rakni �jabb p�rz�s n�lk�l. 10-50 toj�st raknak. 

A kereskedelemben kaphat� sz�razf�ldi tekn�s�k  CITES-list�n szerepelnek, tart�suk enged�lyhez k�t�tt.

A F�ld�n tal�lhat� legnagyobb sz�razf�ldi tekn�s a galapagosi �ri�stekn�s, melynek 10 alfaja ismert, mindegyik szigor�an v�dett. Testt�meg�k 400 kg, testhosszuk el�rheti a 180 cm-t a fejt�l a farokig. S�lyos tekn�j�nek alakja mutatja, milyen �l�helyen �l. Azon alfajoknak, amelyek d�s n�v�nyzettel bor�tott ter�leten �lnek, a p�nc�lja boltozatos, a l�ba �s nyaka is r�videbb, �gy nem tudnak olyan magasra ny�jt�zni. M�s ter�leteken �l� alfajoknak, ahol gy�rebb a n�v�nyzet, a p�nc�ljuk nyereg alak�, valamint hosszabb nyakuk �s l�buk is seg�ti �ket abban, hogy jobban el�rj�k a n�v�nyeket. A harmadik t�pusba a kett� �tv�zete tartozik. Ez az �l�helyhez k�thet� morfol�giai v�ltozatoss�g nagy hat�ssal volt a szigeteken tart�zkod� ifj� Charles Darwin.