P�pos krokodil (Crocodylus moreletii):

A p�pos krokodil, m�s n�ven a mexik�i krokodil, egy szer�ny m�ret� krokodil. Az Atlanti �ce�n r�gi�j�ban �l, f�leg Mexik�, Belize �s Guatemala t�rs�g�ben. Vesz�lyeztetett fajk�nt van nyilv�ntartva.  1850-ben fedezt�k fel Mexik�ban, a n�vad�ja egy francia term�szettud�s, P.M. A.  Morelet (1809-1892). K�nny� �sszet�veszteni a kubai-krokodillal �s az amerikai krokodillal, mert hasonl� a kin�zet�k. Az 1920-as �vekig nem k�l�n fajk�nt tekintettek r�. A p�pos krokodil m�rete kisebb, m�s krokodilokhoz k�pest. A h�mek nagyobbra n�nek, mint a n�st�nyek, ez az �gynevezett szexu�lis dimorfizmus. A feln�tt krokodil �tlagosan 2,2-3 m hossz�s�g� �s legnagyobb le�rt p�ld�ny 4,3 m hossz� volt. Testt�meg�k k�r�lbel�l 38-58 kg-os.  Egyes param�terek alapj�n k�nnyen azonos�that�ak. Ilyen a sz�les pofa, 66-68 foggal. S�t�t sz�rk�s-barna alapsz�n�, s�t�t s�vok �s foltok l�that�ak a test�n �s a fark�n. Hasonl� rajzolatok vannak a t�bbi krokodilfajon is, mint p�ld�ul az amerikai krokodil, de a p�pos krokodil valamivel s�t�tebb. A fiatal krokodilok vil�gos sz�n�ek n�h�ny s�t�t s�vval. A krokodil szem�nek �risze ez�st�s sz�n�. A krokodilok l�bai r�videk, �gy a krokodilok nagyon k�zel vannak a talajhoz. Emiatt nagyon robban�konyak az er�s izmaik miatt, meglep�en gyors fut�k.

A p�pos krokodil megtal�lhat� �desv�zi �l�helyeken, v�gig a Mexik�i-�b�l ment�n Belize, Guatemala, �s Mexik� vid�k�n. Az �desv�zi �l�helyek k�z�l, el�nyben r�szes�tik az elszigetelt ter�leteket, ahol egyed�l lehetnek.  Ez a faj nagyr�szt �desv�zi mocsarak �s l�pok lak�ja. De megtal�lhat� a part menti speci�lis s�s vizekben, ezt  brakkv�znek nevezz�k. A brakkvizek olyan ter�letek, ahol a s�s v�z keveredik az �desv�zzel. Ezek a ter�letek n�mileg elt�r�ek, mint az �desv�zi mocsarak. Ezek a krokodilok j�l tudnak alkalmazkodni, mivel az es�s �vszak alatt, az �rad�sok lehet�v� teszik ezt sz�mukra, �gy a t�bb t�pl�l�kot ad� vizekhez k�pesek v�ndorolnak.  A fiatal krokodilok gyakran �lnek egy�tt, hogy megv�dj�k magukat az egy�b ragadoz�kt�l, �s ott maradnak, am�g id�sebb� v�lnak �s k�pesek lesznek megv�deni �nmagukat.

A p�pos krokodilok lopakod� technik�val cserk�szik be a zs�km�nyukat. Sz�razf�ld�n is k�pesek zs�km�nyolni. A krokodilok �ltal�ban a v�zb�l t�madnak �s h�zz�k be a v�zbe az �ldozatukat, �gy fullasztva meg azt. A p�pos krokodilok kisebb eml�s�ket, madarakat �s egy�b h�ll�ket zs�km�nyolnak. Sajn�latos m�don a kisebb eml�s�k kateg�ri�ba a h�zi kedvencek is beleker�lnek, mint a kuty�k �s a macsk�k. A fiatal p�ld�nyok �ltal�ban halakkal �s rovarokkal t�pl�lkoznak. Ezek a krokodilok kannib�lhajlam�ak, �gy az id�sebb p�ld�nyok k�pesek zs�km�nyul ejteni a fiatalabbakat.

A p�rz�si id�szak �prilis �s j�nius k�z�tt van, a toj�srak�s az es�s id�szak kezdet�re tehet�. A p�pos krokodil egyed�l�ll� m�don, nem halom (�gak, levelek �sszehord�sa) vagy lyukf�szket (a laza talajba �s, majd visszatemeti) �p�t, hanem dombf�szket. Ez az alkotm�ny k�r�lbel�l 3 m sz�les �s 1 m magas, a v�z k�zel�ben tal�lhat� vagy egyszer�en a lebeg� n�v�nyzet tetej�n. A n�st�ny 20-45 toj�st rak. A toj�sok a f�szek k�zep�n helyezkednek el.  A n�st�nyek v�delmezik a f�szket, m�g ki nem kelnek. A toj�sok 80 napra kelnek ki, a toj�sok 17 cm hossz�ak. A kikelt fi�k�kat, a n�st�ny a v�zhez viszi �s v�delmezi, majd k�s�bb hagyja magukra �ket.

A p�pos krokodil r�g�ta vesz�lyeztetett az �l�helyek pusztul�sa �s az illeg�lis vad�szat miatt. E k�t t�nyez� miatt jelent�sen cs�kkent az �llom�ny. A p�pos krokodil b�re magas min�s�g�, �gy t�sk�t, cip�t, s�t kab�tot is k�sz�tenek bel�le. A komoly m�rt�k� vad�szatuk az 1940-50-es �vekben indult meg, sajnos. E krokodilok v�delme 1971-ben indult a CSG (Crocodile Specialist Group) r�v�n. Ez egy vil�gm�ret� szervezet, biol�gusok �s egy�b szakemberek fogtak �ssze, hogy meg�rizz�k a vil�gon �l� 23 krokodil- �s alig�torfajt. A CSG ellen�rzi a kereskedelembe ker�lt �sszes krokodilb�rt, �k seg�tenek eld�nteni, honnan sz�rmazik, illetve illeg�lis b�rr�l van-e sz� (a krokodilfarmr�l sz�rmaz� b�r leg�lis term�k).