A gy�kok (Sauria) a h�ll�k (Reptilia) oszt�ly�ba �s a pikkelyes h�ll�k (Squamata) rendj�be tartoz� alrend. 5 alrend�g �s 26 csal�d tartozik az alrendbe.

 

A gy�kok t�lnyom�r�szt a sz� legszorosabb �rtelm�ben vett sz�razf�ldi �llatok, mert m�g a nedves helyeket is elker�lik. Test�k�n rendszerint vil�gosan megk�l�nb�ztethet�k a fej, nyak, t�rzs, farok �s a v�gtagok. A k�l�nb�z� fajok szerint sokf�lek�ppen v�ltoz� pikkelyeket t�bla vagy szemcs�s, zsindely- �s �rv�s-pikkelyekre osztj�k. A pikkelyek �s pajzsok mellett nem ritk�n fordulnak el� t�visek, l�cek, tarajok, s m�sforma szaruk�pz�dm�nyek is.

A gy�kok a k�r�nye�ze�t me�le�g�vel tart�j�k fenn tes�th��m�r�s�k�le�t�ket, ez�rt el�s��sor�ban a me�leget sze�re�tik. A leg�t�bb gy�k�faj a tr�pu�sokon, il�let�ve szub�tr�pu�si �ghajlaton �l. Sz�mos csal�djuk k�z�l a legt�bb fajjal a vakondgy�kf�l�k avagy szkinkek (mintegy 1000 faj), a gek�k�k (~830 faj), a le�gu��nok (~650 faj) �s az ag�m�k (~300 faj) b�szk�lkedhetnek. A vil�g legnagyobb gy�kja a komod�i var�nusz, testhossza 2,29–3,13 m, testt�mege �tlagosan 70 kg. A legkisebb pedig a Virgin-szigeteken honos 1,6 cm hossz� t�rpegekk�, a Sphaero parthenopion.

 

 

 

A gy�kok test�t (mint minden h�ll�j�t) sz�raz pikkelyek bor�tj�k, ami v�di �ket a kisz�rad�st�l �s a l�gy r�szeket is. A pikkelyek anyaga, kreatin. A k�ltakar� a gy�kok eset�ben k�l�n�sen pomp�s szinezetekben k�pes megjelenni. Nagyon sok sz�nes faj van, gondoljunk csak a kam�leonokra, akik m�g v�ltoztatni is tudj�k a sz�n�ket, a kedv�k, a k�rnyezeti hat�sok f�ggv�ny�ben, illetve eg�szs�gi �llapotukat illet�en. A n�st�ny kam�leonok a fajra jellemz� rajzolatot vesz fel, ha �rett petet�sz�k vannak a petef�szk�kben, ezzel is jelezve a h�mnek, hogy kezdheti az udvarl�st, a p�rz�st. A gy�kokn�l t�bb faj is k�pes a sz�n�t v�ltoztatni. (pl. Anolis caroliensis).

A testfel�p�t�s�kn�l felt�nik, hogy a gy�koknak hossz� farkuk van, ak�r a t�rzs 5-6 -szoros�ra is megn�het. N�mely vizi fajokn�l oldalr�l lap�tott, hogy fut�s k�zben ide-oda tudja csapkodni. A kam�leonok eset�ben felp�dr�tt farok figyelhet� meg, ami a kapaszkod�st szolg�lja, szinte �t�dik v�gtagk�nt, a m�sz�sban seg�ti az �llatot az el�re halad�ssal. A gy�kok t�bbs�g�nek t�rzse hengeres, de lehet lap�tott is. A l�bukon 5-5 ujj tal�lhat�, ami karmokban v�gz�dik, hogy az �llat tudjon a szikl�kok �s a k�veken is meg kapaszkodni. A kam�leonok itt is k�l�nc�k, mert az 5 db ujjuk, 2-3 ar�nyban �sszen�tt, hogy jobban tudjanak kapaszkodni az �gakon.

 

 

K�kfej� ag�ma

 

Mindk�t t�pust a gy�k sz�rmaz�si hely�nek �ghajlat�t�l f�gg�en rendezz�k be n�v�nyekkel. A sivatagi viszonyoknak megfelel� n�v�nyek: pozsg�sok, agav�k. A tr�pusi kl�m�nak megfelel� n�v�nyek: p�fr�nyok, brom�li�k, filodendronok stb.

A terr�riumokat nem csak a benne �l� �llatok szerint lehet t�pusokba sorolni, hanem �ghajlati t�pus alapj�n is. Ez ut�bbi besorol�s szerint a terr�rium lehet tr�pusi �serd� �ghajlat�, szavanna �ghajlat�, forr� sivatagi �s mediterr�n t�pus�.

 K�l�nb�z� teljes�tm�ny� terr�riuml�mp�k k�z�l v�logathatunk, melyeket t�bbs�g�ben a vil�g�t�s mellet lok�lisan f�t�sre is haszn�lhatjuk. Az �jszakai �llatok sz�m�ra kifejlesztett k�k f�ny�, �gynevezett night-glo �g�k spektruma a holdf�nyhez hasonl�t. Az UV l�mpa nagyon fontos a gy�kjaink megfelel� tart�s�hoz, ennek is t�bb fajt�ja l�tezik: sivatagi, tr�pusi stb. Az UV tartom�ny a f�ny spektrum 380 nm-es r�sze alatt tal�lhat�, �s hull�mhossz szerint h�rom r�szre szokt�k felosztani:

• UV-A (315-380 nm),
• UV-B (280-315 nm),
• UV-C (100-280 nm) sug�rz�sra.

 

A h�rom tartom�ny elt�r� biol�gia hat�ssal rendelkezik, mindh�rom sz�ks�ges a norm�lis biol�giai fejl�d�shez, �m t�lzott adagban nagyon s�lyos hat�suk lehet! Az UV-A sug�rz�s a pigment k�pz�d�sben j�tsza a legnagyobb szerepet, ez�rt a terr�riumban UV f�nnyel is megvil�g�tott �llatok sokkal sz�nesebbek, mint ha egy sima l�mp�val vil�g�tan�nk meg. Az UV-B sug�rz�s a D-vitamint szintetiz�lja. A D-vitamin a csontk�pz�sben j�tszik szerepet, seg�ti a kalcium �s a foszfor csontokba t�rt�n� be�p�l�s�t. A t�lzott UV-B sug�rz�s ugyanakkor b�rdaganatot �s szemk�rosod�st okozhat, gyeng�lhet az �llat immunrendszere, �s m�g a DNS-�llom�nya is k�rosodhat. Az UV-sug�rz�s a legk�rosabb, de a l�gk�r fels� r�tege ezt kisz�ri. Az �veg is megsz�ri az UV-sug�rz�st, ez�rt ha aterr�riumot az ablak mell� tessz�k, kevesebb k�ros napsug�rz�s �ri az �llatokat.

 

Lygodactylus williamsi 

 

Sok felszerel�st gy�rt� c�g k�n�l k�l�nb�z� teljes�tm�ny� �s m�ret� UV cs�veket. Ezeket mindig szakboltokban v�s�roljuk, �s mindig az �llatnak megfelel�t - vigy�zat, sivatagi cs�vet ne vegy�k meg a kam�leonnak!

 

Az UV cs�veket az �llatt�l 30-40 cm-re helyezz�k el (ne �vegen kereszt�l!), �s legal�bb napi 6-8 �r�n kereszt�l hagyjuk bekapcsolva.

A vakondgy�kok vagy szkinkek test�t �ltal�ban f�lk�r alak�, �tfed�, sima pikkelyek bor�tj�k. A kifejlett p�ld�nyok testhossza 2,5-35 cm k�z�tt, alakjuk robusztust�l a v�konyig terjed, l�batlan testig v�ltozik. A l�batlan fajok t�bbnyire a talajban, a t�bbiek a felsz�nen vagy a lombozatban �lnek. A farok �ltal�ban meglehet�sen hossz�, sok fajn�l let�rni k�pes. Sok faj a homokba temetkezve rejt�zik. Pikkelyeik sim�k, fog�suk emiatt viaszos. Renk�v�l gyorsak �s f�rg�k. Terr�riumi tart�suk a gy�kok�val megegyez�. A legt�bb faj toj�srak�, de legal�bb 25 esetben ismert elevensz�l�s is.

 

Kurtafark� szkink