Púpos krokodil (Crocodylus moreletii):

A púpos krokodil, más néven a mexikói krokodil, egy szerény méretű krokodil. Az Atlanti óceán régiójában él, főleg Mexikó, Belize és Guatemala térségében. Veszélyeztetett fajként van nyilvántartva.  1850-ben fedezték fel Mexikóban, a névadója egy francia természettudós, P.M. A.  Morelet (1809-1892). Könnyű összetéveszteni a kubai-krokodillal és az amerikai krokodillal, mert hasonló a kinézetük. Az 1920-as évekig nem külön fajként tekintettek rá. A púpos krokodil mérete kisebb, más krokodilokhoz képest. A hímek nagyobbra nőnek, mint a nőstények, ez az úgynevezett szexuális dimorfizmus. A felnőtt krokodil átlagosan 2,2-3 m hosszúságú és legnagyobb leírt példány 4,3 m hosszú volt. Testtömegük körülbelül 38-58 kg-os.  Egyes paraméterek alapján könnyen azonosíthatóak. Ilyen a széles pofa, 66-68 foggal. Sötét szürkés-barna alapszínű, sötét sávok és foltok láthatóak a testén és a farkán. Hasonló rajzolatok vannak a többi krokodilfajon is, mint például az amerikai krokodil, de a púpos krokodil valamivel sötétebb. A fiatal krokodilok világos színűek néhány sötét sávval. A krokodil szemének írisze ezüstös színű. A krokodilok lábai rövidek, így a krokodilok nagyon közel vannak a talajhoz. Emiatt nagyon robbanékonyak az erős izmaik miatt, meglepően gyors futók.

A púpos krokodil megtalálható édesvízi élőhelyeken, végig a Mexikói-öböl mentén Belize, Guatemala, és Mexikó vidékén. Az édesvízi élőhelyek közül, előnyben részesítik az elszigetelt területeket, ahol egyedül lehetnek.  Ez a faj nagyrészt édesvízi mocsarak és lápok lakója. De megtalálható a part menti speciális sós vizekben, ezt  brakkvíznek nevezzük. A brakkvizek olyan területek, ahol a sós víz keveredik az édesvízzel. Ezek a területek némileg eltérőek, mint az édesvízi mocsarak. Ezek a krokodilok jól tudnak alkalmazkodni, mivel az esős évszak alatt, az áradások lehetővé teszik ezt számukra, így a több táplálékot adó vizekhez képesek vándorolnak.  A fiatal krokodilok gyakran élnek együtt, hogy megvédjék magukat az egyéb ragadozóktól, és ott maradnak, amíg idősebbé válnak és képesek lesznek megvédeni önmagukat.

A púpos krokodilok lopakodó technikával cserkészik be a zsákmányukat. Szárazföldön is képesek zsákmányolni. A krokodilok általában a vízből támadnak és húzzák be a vízbe az áldozatukat, így fullasztva meg azt. A púpos krokodilok kisebb emlősöket, madarakat és egyéb hüllőket zsákmányolnak. Sajnálatos módon a kisebb emlősök kategóriába a házi kedvencek is belekerülnek, mint a kutyák és a macskák. A fiatal példányok általában halakkal és rovarokkal táplálkoznak. Ezek a krokodilok kannibálhajlamúak, így az idősebb példányok képesek zsákmányul ejteni a fiatalabbakat.

A párzási időszak április és június között van, a tojásrakás az esős időszak kezdetére tehető. A púpos krokodil egyedülálló módon, nem halom (ágak, levelek összehordása) vagy lyukfészket (a laza talajba ás, majd visszatemeti) épít, hanem dombfészket. Ez az alkotmány körülbelül 3 m széles és 1 m magas, a víz közelében található vagy egyszerűen a lebegő növényzet tetején. A nőstény 20-45 tojást rak. A tojások a fészek közepén helyezkednek el.  A nőstények védelmezik a fészket, míg ki nem kelnek. A tojások 80 napra kelnek ki, a tojások 17 cm hosszúak. A kikelt fiókákat, a nőstény a vízhez viszi és védelmezi, majd később hagyja magukra őket.

A púpos krokodil régóta veszélyeztetett az élőhelyek pusztulása és az illegális vadászat miatt. E két tényező miatt jelentősen csökkent az állomány. A púpos krokodil bőre magas minőségű, így táskát, cipőt, sőt kabátot is készítenek belőle. A komoly mértékű vadászatuk az 1940-50-es években indult meg, sajnos. E krokodilok védelme 1971-ben indult a CSG (Crocodile Specialist Group) révén. Ez egy világméretű szervezet, biológusok és egyéb szakemberek fogtak össze, hogy megőrizzék a világon élő 23 krokodil- és aligátorfajt. A CSG ellenőrzi a kereskedelembe került összes krokodilbőrt, ők segítenek eldönteni, honnan származik, illetve illegális bőrről van-e szó (a krokodilfarmról származó bőr legális termék).