Érdekességek a hüllőkről
Hüllőkről általánosságban
~ A hüllők képesek szabályozni a pupillájuk mozgását a fény erősségétől függetlenül. Tehát nem csak a fény hatására tágul vagy szűkül a pupillájuk, hanem maguk is képesek ezt a mozgást irányítani.
~ A hüllők agymérete a testméretüknek csupán az 1 %-a. Ezt azt jelenti, hogy egy 30kg súlyú óriáskígyó agya babszem méretű. A kis méretű két féltekéjű agyat viszont rendkívül nagy mértékben hasznosítják.
~ A hüllők állkapcsa nem alkalmas rágásra, csupán a táplálék megragadására szolgál.
~ A hüllők általában ugyanazokat az izmokat használják légzésre, mint mozgásra, futásra (gyíkok, varánuszok esetében).
~ Egyes varánuszok akár 30-37 km/h sebességgel képesek futni, egy nyulat is utolérhetnek és elkaphatnak.
~ Egyes fajok nőstényei raktározzák a spermát, így akár 2-4 évvel a párzás után is képesek megtermékenyíteni a petesejtjeiket.
~ Egyes fajok, pl. néhány gekkófaj és a teknősök nemét befolyásolja a kelési hőmérséklet. Alacsonyabb hőmérsékleten több nőstény, míg magasabb hőmérsékleten több hím utód fejlődik ki a tojásokban. A kígyók és a többi gyíkféle nemét az ivari kromoszómák határozzák meg.
~ A világon csupán 23 krokodil faj létezik, mely magába foglalja az alligátorokat, kajmánokat és a gaviálokat is.
~ A tuatara, másnéven hidasgyík a felemásgyíkok egyetlen ma élő képviselője. Ősi hüllő, már a dinoszauruszok korában is létezett.
~ A gyíkok között az egyik legnagyobb tojása az orrszarvú leguánnak van.
~ A világon 3 kék színű gyík létezik: egy leguán, egy nappaligekkó és egy Kolumbiához tartozó szigeten élő anolisz.
Kígyókról
~ A világ legkisebb kígyója a vakkígyók csoportjába tartozó Leptotyphlops bilinea, amely csupán 8 cm hosszú és Barbadoson él.
~ A világ legnagyobb kígyója címért több faj is verseng. A zöld anakonda súlyban a legnagyobb, akár 250kg-ot is nyomhat és 8-10m hosszúra nő. Esélyes még az afrikában honos sziklapiton, ami szintén megnőhet ekkorára. A valaha talált leghosszabb kígyó egy kereken 10m hosszú kockás piton volt.
~ A világon több mint 2900 kígyófaj létezik.
~ A kígyóknak akár 300 pár bordájuk és 200 foguk is lehet. Ezeknek a száma fajonként változhat.
~ A kígyók hidegvérű állatok, ami nem a vérük hőmérsékletére utal, hanem arra, hogy függenek a környezet hőmérsékletétől, mivel nem tudják szabályozni saját testhőmérsékletüket, vagyis ektotermikus állatok. A kígyók tehát olyan hőmérsékletűek, amilyen a környezetük. Ez az anyagcseréjük miatt lényeges, a hüllők nem tudnak élelmet gyűjteni, amíg fel nem melegszenek a napon, ami biztosítja az arra a napra szükséges energiamennyiséget. A túlzott meleg azonban végezhet velük, ezért nem kedvelik a szélsőségeket, a délelőtti és a késő délutáni órák a legideálisabbak a számukra.
~ A kígyók pikkelye keratinból áll, ugyanabból az anyagból, mint a mi körmünk.
~ A kígyók legfontosabb érzékszerve a nyelvük. A látásuk rossz, viszont érzékelik a földön keltett rezgéseket.
~ Egyes kígyók csontvázán megtalálhatók a lábcsontok apró maradványai, ami arra utal, hogy egykor a kígyóknak is volt lábuk, ám az évmilliók alatt elvesztették azt.
~ A barna mangrovesikló képes elmozdítani a szívét evés közben, hogy le tudja nyelni a nagyméretű prédát.
~ A legtöbb kígyónak csak a fél tüdőlebenye működőképes, a másik csökevényes.
~ A kígyók teljesen süketek.
~ A hím kígyóknak páros szaporítószervük van (hemipénisz), de párzáskor mindig csak az egyiket használják.
~ A legtöbb kígyó nem gondozza az ivadékait. Ezzel szemben egyes fajok, például sok pitonfaj kotlik a tojásain. A mérgeskígyók közül egyedülálló a királykobra, mert fészket épít, vigyáz a tojásokra azok kikeléséig, és ezalatt az anya éhezik. Miután azonban a kicsik kikeltek, az anya rögtön elhagyja a fészket, mivel a több hónapos koplalás után elkezdené felfalni saját ivadékait. A királykobráknál néha a hím is azon a területen marad, ahol párosodott egy nősténnyel.
~ A kígyók hosszú ideig képesek életben maradni táplálék nélkül. Egyes fajok hónapokig, sőt akár fél évig is kibírják élelem nélkül. A sziklapiton gyomra például a koplalás alatt egyedülálló módon elkezd felszívódni, aztán a következő kiadós étkezéskor a gyomorszövetek ismét növekedésnek indulnak.
~ A kígyók még a tengerekben is megtalálhatók. A tengerikígyók a világ legmérgezőbb kígyói közé tartoznak, de szerencsére az ember ritkán találkozik velük természetes élőhelyükön.
~ Az afrikai tojásevő kígyó a fejénél négyszer szélesebb tojásokat is le tud nyelni úgy, hogy eközben nem reped szét sem a tojás héja, sem a kígyó feje. Állkapcsa csuklósan kapcsolódó csontjainak szétcsúsztatása teszi lehetővé, hogy a kígyó ilyen tágra nyissa a száját. A tojást az állat garatjában lévő csigolyanyúlványok törik össze, majd a tojás tartalma lefolyik a gyomorba, az összepréselt héjat pedig a kígyó egyszerűen kiköpi.
~ A repülőkígyó valójában nem repül, hanem siklik a levegőben. Bordáit kifeszítve akár 100 métert is képes a levegőben vitorlázva megtenni.
~ A kaliforniai királysikló előszeretettel fogyaszt csörgőkígyókat. A királysiklót egy protein komplexből álló toxin védi a halálos méregtől, így még akkor sem lesz baja, ha a csörgőkígyó megmarja. Általában azonban a királysikló pillanatok alatt elkapja a csörgőkígyót, összeszorítja a fejét és rátekeredik, hogy az ne szabadulhasson és haraphasson.
~ Néhány kígyó, például az Afrikában élő köpködő kobra képes a mérgét az ellensége szemébe köpni. A támadó kígyó felemeli testének egyharmadát, ezáltal olyan magasra tud emelkedni, hogy akár egy ember szemébe is nézhet. A méregfogak elején lévő nyíláson át kilövelli a mérget, mely a támadó szemébe kerülve ideiglenesen, vagy ellenszer nélkül véglegesen vakságot okoz. A kobra ezt a módszert mindig védekezésre használja, nem pedig zsákmányszerzésre.
~ A mérgeskígyók mérge csak akkor jelent veszélyt, ha a véráramba kerül az állat harapása vagy akár egy bőrön található sérülésen, vágáson keresztül. Egyes állatok, mint például az afrikai kígyászkeselyű vagy az indiai mongúz mérgeskígyókat is fogyasztanak. Miután megölték a kígyót, egyszerűen leharapják a fejét, hogy a méreg ne kerülhessen a szervezetükbe.
~ A világ leggyorsabb kígyója a fekete mamba. Akár 20 km/h sebességgel is kúszhat. Ez a kígyófaj az egyik legagresszívebb is, hiszen rendkívül ingerlékeny, és képes hosszú távra üldözőbe venni támadóját. A fekete mamba nem a pikkelyei színéről, hanem fekete színű, koporsó alakú szájüregéről kapta a nevét, melyet gyakran mutogat veszély esetén.
~ A világ mérgeskígyói közül a Dél-Afrikában élő gaboni viperának van a leghosszabb méregfoga.
~ A legtöbb mérgeskígyó Ausztráliában honos.
~ A világ leghosszabb mérgeskígyója a királykobra, ami ami akár 3,5-4 m-re is megnőhet.
~ Nehéz meghatározni, hogy melyik a világ legmérgesebb kígyója. Ez több tényezőtől függ, például a méreg összetételétől, hány embert lenne képes megölni a méreg néhány cseppje, milyen mértékű pusztítást visz végbe a méreg a szervezetben, mekkorák az állat méregfogai, mennyi mérget juttat az áldozatba egyetlen harapással, milyen gyakran kerül összeütközésbe a kígyó az emberrel, mennyire agresszív a kígyó, tehát könnyű-e marásra bírni stb. A legtöbb szakértő azt vallja, hogy az Ausztráliában honos kisepikkelyű tajpán a leghalálosabb amely egyetlen marásával 125 embert és akár negyedmillió egeret is képes megölini. Ezenkívül előkelő helyen szerepelnek a kobrák, a csörgőkígyók, az efák és a mambák is. A tengerikígyók rendkívül mérgezőek, ám ritkán találkozni velük, ezért kiesnek a versenyből.
|