Puffogó vipera (Bitis arietans):
A puffogó vipera Afrikában nagyon elterjedt, és a 2000 méter fölötti magasságokat kivéve szinte mindenütt megtalálható: nemcsak az esőerdő belsejében, de helyenként a legszárazabb sivatagban is. Elterjedési területe az Arab-félszigetre is átnyúlik. 12 fajjal rokon, köztük a gaboni viperával együtt alkotják a puffogóviperák nemét (Bitis).
Két alfaja ismert:
- puffogó vipera ( Bitis arietans arietans) – Marokkó déli részétől délre egészen a Dél-afrikai Köztársaság déli részéig, valamint az Arab-félsziget délnyugati részén
- szomáli puffogó vipera (Bitis arietans somalica) – Szomáliában és Kenya északi részén.
A puffogó vipera hossza 70–90 centiméter. Teste tömzsi, viszonylag rövid és kövér, keresztmetszete háromszög alakú. Farkának vége egy kicsit lejjebb helyezkedik el. A hím kisebb, mint a nőstény. Bőre érdes pikkelyes, színe jó álcát nyújt. Mintázata az állat élőhelyétől függ, általában azonban egész testét V-formájú sorminta fedi. A nőstény színezete ragyogóbb. Feje széles, lapos és lándzsa formájú. A kígyó feje jól láthatóan elkülönül a test többi részétől. Erős állkapocsizmán kívül itt helyezkednek el méregmirigyei is, valamint nagy szeme, amellyel kifürkészi zsákmányát. A méregfoga éles, injekcióstű szerű. Nyugalmi állapotban méregfogát vissza tudja hajtani a szájüregében. A puffogó vipera 100–350 milligramm mérget termelhet.
A puffogó vipera magányos, és túlnyomórészt éjjel aktív. Főleg különböző kisemlősöket, madarakat, kétéltűeket és hüllőket eszik. Fogságban legfeljebb 15 évig él. Az ivarérettséget körülbelül kétéves korban éri el. A párzási időszak októbertől decemberig tart. A vemhesség körülbelül 5 hónapos, a tojások a nőstény testében fejlődnek ki. Az utódok száma általában 20–30, de néha 50-nél is több. A kis kígyók születésükkor 20 centiméter hosszúak.
Mérge erős vér- és szövetkárosító, amelynek halálos dózisa 100 mg az emberre. A marás agresszív, izzó fájdalom követi. Rövid időn belül óriási duzzanat képződik, véres beszűrődéssel és hólyagokkal. Később izomelhalás alakul ki, ami szükségessé teszi az amputációt. Erős halálfélelem támad a megmartban, szédülés, görcsök, hányás, eszméletvesztés is társulhat az általános rosszulléthez. A vérlemezkék száma lecsökken, belső vérzések jelennek meg, a vér kiléphet a vépályákról, ami súlyos sokkot okoz. Komoly veseelváltozások is jelentkezhetnek: akut vesekéreg elhalás, vesetestecskék hajszálérgomolyagának gyulladása. Sok esetben a többszöri vérátömlesztés segít. A halál oka a vesekárosodás és a keringési zavarok.
|