Maláj kék korallkígyó (Calliophis bivirgatus):

A maláj kék korallkígyó megtalható Indonéziában, Kambodzsában, Szingapúrban és Thaiföld erdeiben. Három alfaja létezik: a Calliophis bivirgata bivirgata Jáván él, a C. b. flaviceps Burmán, Thaiföldön, Kambodzsán, Nyugat-Malajzián, Szingapúron és Szumátrán, míg a C. b. tetrataenia Borneón honos. Átlagosan 120-140 cm hosszú. A fajt 1827-ben fedezték fel. Rendkívül szép színe van, fekete alapon kék sávok futnak végig a testen, a fej, a farok és a hasoldal piros. Élénk színével hívja fel arra a figyelmet, hogy mérgező. Főként éjszaka aktív. Nappal általában egy búvóhelyre vonul pihenni, csak akkor támad, ha háborgatják. Viszonylag szlíd természetű kígyó. Szinte kizárlólag kígyókkal táplálkozik, beleértve kisebb fajtársait is! A nap nagy részét a talajon tölti, néha azonban fákra is felkapaszkodik.

A mérge rendkívül erős, több halálos baleset is történt már. Mérge gyorsan ható idegméreg. A marás után alig, vagy egyáltalán nem jelentkeznek tünetek, ezért a megharapottak sokszor nem is fordulnak orvoshoz, ártalmatlannak tartják a harapást. Néhány perccel a támadás után a megmart végtag elzsibbad, majd nemsokára jelentkezik a nehéz légzés is. A halál fél órán belül bekövetkezhet és a légzőszervek leállása okozza. Az állat méregmirigye szokatlanul hosszú, jóval túlnyúlik az állkapcson és akár a test 1/3 részéig is terjedhet.