Eleségállatok humánus tartása

Fontosnak tartom megemlíteni az eleségnek szánt állatok megfelelő tartását és bánásmódját. Ez a téma állandó viták forrása az állatvédők, állatkereskedések és terraristák között.

Ma a halas-madaras állatkereskesek többségében árusítanak eleségnek való egeret, patkányt. Az ilyen boltokba betérő amatőr nézelődő azt láthatja, hogy az állatokat szűk helyen, zsúfoltan tartják, ami a felháborodás fő oka. A vásárlóknak azt viszont tudniuk kell, hogy a boltokban nagy mennyiségű egér cserélődik rövid idő alatt, tehát nem ugyanazokat az egyedeket tartják összezsúfolva folyamatosan. Sok terrarista nagy mennyiségben rendeli az eleségállatokat, és azok csak ideig-óráig, legfeljebb 1-2 napig tartózkodnak a  boltokban. Tény, hogy vannak boltok, ahol a pult alatt embertelen körülmények között tartják az egereket, kis helyre összezsúfolva rengetegen, alom, sőt élelem nélkül is. Személy szerint láttam már olyan tenyészetet, ahol az egerek jobb híjján egymást kezdték felfalni!

Az állatvédelem már a szállításnál elkezdődik. Annak ellenére, hogy a megvásárolt rágcsáló maximum. 1 órával a megvásárlás után már kígyóvacsora lesz, addig is egy érző lénnyel van dolgunk, tehát nem hagyhatjuk, hogy az állat egy kicsit is szenvedjen! Egeret soha ne szállítsunk műanyag zacskóban. A legtöbb vásárló sajnálja a pénzt (40-50 Ft) a műanyag dobozra. Általában lezárt, forgács nélküli nejlonzacskóban kérik az egereket a könnyebb kezelhetőség érdekében. A forgács nagyon fontos, mert felszívja a vizeletet és a kilélegzett vízpárát. A zacskóban szállított egér rövid időn belül megfullad, vagy saját mocskával csatakosan érkezik meg félholt állapotban a célállomásra. Ezt megemlítve, sokan csak azt válaszolják: "Hiszen úgyis el fog pusztulni". Érdemes beszerezni egy-két zooboxot, és rendszeresen abban hazaszállítani az eleségállatokat. A legjobb viszont, ha előre leölt, vagy fagyasztott rágcsálót adunk a hüllőinknek. Az etetés előtti leölés esetében felmerül a kérdés: hogyan? Magyarorzágon a hivatalosan elfogadott eljárás a szán-dioxid gázzal történő lefojtás, ami korántsem nevezhető humánusnak, és otthon kivitelezhetetlen. A laboratóriumokban leselejtezett rágcsálókat vagy az állatkerteknek szánt nagyobb lábasjószágokat is gázzal ölik meg. Az állatokat egy tartályban helyezik el, majd gázzal végeznek velük. Az eljárás azért minősül humánusnak, mert aki végzi, nem látja, hogy mi zajlik odabent. Aki azonban benéz a tartályba a procedúra közben, az egy életre nem felejti el a látottakat.

Az állatokat leütni mindenképp kíméletesebb, bár nem elfogadott eljárás. Csúnyán néz ki és hanghatásokkal is jár. Szinte megegyezik a mezőgazdasági haszonállatok esetében alkalmazott taglózással. Az állat azonnal elveszti az eszméletét és semmit sem érez az azután következőkből. Ennél gyorsabb és fájdalommentesebb módszer nem létezik. Sokan ellenzik az előre leölt állatokkal való etetést, mondván, hogy a húsevők vadonban is saját maga fogja az ennivalót, illetve a ragadozónak is jobb, ha vadászik. Ezzel is vitába lehet szállni. A kígyók úgy pusztítják el az áldozatukat, hogy a fejénél elkapják, fogaikat belemélyesztik a préda szájába, szemébe, majd testgyűrűinek szorításával megfojtják. Ez sok percekig eltarthat. A varánuszok legtöbbször az egér lábát kapják el, majd ide-oda rázzák, mint egy rongyot, odagyömöszölik a tereptárgyaknak. Mire elpusztul szerencsétlen, általában már számos csontja eltörik, sőt a varánuszok olykor a lábát is letépik. A fiatal kígyók egyszerűen élve kapják be a napos egereket, melyek a nyelőcsőben fulladnak meg, vagy rosszabb esetben csak a gyomorsav végez velük. Ehhez képest az ember egy modzulattal le tudja ütni az egeret, patkányt, nyulat. 

Soha ne vegyünk azért egeret, hogy barátainknak felvágva bemutathassuk, milyen könyörtelenül végez a kígyó az egérrel. Sajnos vannak olyan emberek, akik csak azért tartanak kígyót (azonnal valamilyen tekintélyes méretű óriáskígyót), hogy a vadászatokkal hencegjen másoknak. Az egerek esetében a kínzások fő forrásai a gyerekek. Sok szülő nem engedi a rágcsálók otthoni tartását, de a gyerek mégis beszerez egy olcsó, 100-200Ft-ért megkapható egeret. Az ilyen állatot sokszor abban a dobozban dugdossa, amiben megvette, nehogy a család észrevegye. Vannak olyan "rosszcsont" gyerekek is, akik kíváncsiságból szándékosan kínzás céljából vásárolják meg az egereket, például boncolást hajtanak végre az állatokon.

A napos egerek szenvedése is ellentmondásos téma. Az egértenyésztők közvetlenül az anyaállatok alól veszik el a kisegereket, majd az állatkereskedésbe szállítják azokat. A napos egerek viszonylag hosszú ideig bírják élelem nélkül, hiszen tejjel a hasukban kerülnek a boltokba, ami 2-3 napig kitart. Ennyi idő alatt általában feletetik a ragadozókkal.

Ha valami miatt kénytelenek vagyunk tárolni a takarmányállatokat, biztosítsuk számukra a lehető legjobb környezetet és gondozzuk, tápláljuk őket megfelelően.

A tücskök, szöcskék feletetésénél is kerüljük a lábak és szárnyak kitépését a könnyebb etethetőségért, válasszunk inkább kisebb példányt, vagy olyan tücsökfajt (pl. banántücsök), amelynek nincsen kemény kitinváza.