Johnson-krokodil (Crocodylus johnsoni):

Az �desv�zi krokodil, vagy m�s n�ven az ausztr�l �desv�zi krokodil, Johnson krokodil vagy ahogy a k�znyelvben nevezik freshie. Ez a faj egy �shonos �desv�zi ausztr�liai faj. Ausztr�lia �szaki r�gi�iban honos. Sokkal kisebb testm�rettel rendelkezik, mint az ausztr�l s�s v�zi t�rsa. Ez a faj nem t�mad emberre, kiv�telt k�peznek azok a harap�sos hal�lesetek amikor sarokba szor�tott�k az adott p�ld�nyt. 
 

Az �desv�zi krokodilok az �szaki �llamokban tal�lhat�ak meg, mint Queensland. A f�bb �l�helyeik k�z� tartoznak az �desv�zi mocsarak, 
a foly�k �s a patakok. Az �desv�zi krokodil a kisebb krokodilfajok k�z� tartozik. A kifejlett h�mek 2,3-3 m n�nek, a n�st�nyek legnagyobb m�rete 2,1 m. A s�lyuk nagyon kicsi, a h�mek �gy 70 kg-osak, a n�st�nyek csak 40. A legnagyobb eddig m�rt h�mnek 100 kg volt a s�lya. Ez a faj rendk�v�l f�l�nk, s rejt�zk�d� �letm�dot folytat. A teste vil�gos barna sz�n� �s s�t�t s�vok keresztezik a fark�n�l �s teste t�bbi r�sz�n�l, egyes egyedeknek a pof�ja is cs�kos. Az �desv�zi krokodil rendk�v�l v�laszt�kosan t�pl�lkozik: madarakat, denev�reket, h�ll�ket, k�t�lt�eket, halakat �s nagyobb eml�s�ket (pl.: kenguru) egyar�nt zs�km�nyol. Ez a faj ott is meg�l ahol a nagyobb tengeri krokodil nem k�pes. �gy meredekebb ter�leteken is el�fordul, de k�vetkezetesen a alacsony v�z�ll�s� foly�kat kedveli.  A sz�raz �vszakban rakj�k le a toj�saikat, ez �ltal�ban augusztusra esik, �s az es�s �vszak elej�n kelnek ki november december k�rny�k�n. A johnston-krokodilok nem v�dik a f�szket, homokkal letakarj�k �s ott hagyj�k. A kikel�s el�tt 1-5 nappal a kicsik a toj�sb�l h�vj�k az anyjukat. Ez a hang szinkroniz�lja a kel�st �s serkenti az anya�llatot hogy �ssa ki a f�szket. Ahogy kib�jnak az anyjuk egyes�vel a v�zhez viszi �ket.

A k�zelm�ltig a Johnston-krokodil gyakori volt �szak-Ausztr�li�ba, legink�bb ott ahol nem �ltek tengeri krokodilok, pl.: sz�mos arid sz�razf�ldi ter�let �s meredekebb f�ldrajzi t�rs�g. Az elm�lt �vekben azonban drasztikusan elkezdett cs�kkeni a sz�muk, mivel az invaz�v Aga varangy (Bufo marinus) betelep�lt az �l�hely�kre. Az Aga varangy rendk�v�l m�rgez� az �des v�zi krokodil sz�m�ra. A tengeri krokodilok nem is tal�lkozhatnak ezzel b�kafajjal. ajnos egy m�sik �llatfaj is irtja az �desv�zi krokodilokat ez pedig a Griphobilharzia amoena nev� nematoda. Ez a parazita bels� �l�sk�d�, speci�lis k�ltakar�val rendelkezik, amely seg�ti megv�deni a gazda�llat immunv�lasz�t�l. Az �letciklusuk nem ismert, de val�sz�n�s�thet� hogy k�zti gazd�kban (puhatest�ekben) fejl�dik ki. Majd ker�l a krokodilok szervezet�be. Itt k�t helyen tal�lhat� meg: a kering�si rendszerben �s a h�mek her�j�ben. A nematoda a v�rrel t�pl�lkozik, a fert�z�t egyedek lesov�nyodnak, majd id�vel  elhullanak. Ez�rt jelenleg kritikusan vesz�lyeztetett fajj� lett nyilv�n�tva a Johnston-krokodil.