Szunda-krokodil (Tomistoma schlegelii):

Manapság, már csak Indonézia és Malajzia területén honos. Thaiföld déli részéről már eltűnt, és Malajziában is a kipusztulás fenyegeti az illegális vadászat és élőhelyének elpusztítása miatt. Rendkívül veszélyeztetett faj.

Hasonlít a gangeszi gaviálra, de arcorra sokkal fokozatosabban keskenyedik el és csúcsán nem visel húsos kinövést. 4,5 - 5 méteresre is megnőhet. Sötétbarna alapszínén halvány fekete keresztsávok látszanak. Az egyetlen sárgásbarna szivárványhártyájú krokodil.

A szunda-krokodilt, másnéven Malajziai gaviál,álgaviál. Édesvízi krokodil, nagyon vékony és hosszúkás az orra, de nem annyira, mint egy gaviálnak. A szunda-krokodilok őshonosak Malajziában, Indonéziában, Sarawakban, Szumátra és Borneó szigetein, Thaiföldön is honos volt, de ott teljesen kiirtották. Az 1990-es években monitoring rendszert építettek ki és a megfigyelések alapján 39 élőhelyen találhatóak meg, többek közt folyókban, tavakban, de több példányt mocsarak közelében írtak le.

A szunda-krokodil, egy termetes nagytömegű faj, melynek hossza 3,6-3,9 m és súlya 190-210 kg között mozog. A helyiek szerint létezik 5 m példány is, de erre még nem találtak bizonyítékot. Erre a fajra jellemző a hosszú és karcsú pofa, mely nem vékonyabb, mint a gaviálnak, de a többi krokodil pofaszerkezetéhez képes sokkal vékonyabb. A sötét vörösesbarna alapszínen sötétbarna vagy fekete foltok találhatóak, emellett sávok figyelhetőek meg a háton és a farkon, a hasi oldal szürkés-fehér. Fiatalok feketefoltosak a pofák, a test és farok két oldalán. A pofa sima és dísztelen, és 3-3,5-szerese a szélességének a fejkoponyánál. A fogak hosszúak és tűszerűek kitöltik az állkapocs egészét. Bőrük szemcsés és puha. A táplálkozási szokásaikat nem nagyon ismerték, a pofaalakból a gaviálok étrendjére következtettek (halak és kisebb gerincesek), sajnos tévesen. A vastagabb pofa már nagyobb gerincesek zsákmányolását is lehetővé teszi. A szunda-krokodilok ormányos majmokat, makákokat, sőt szarvasokat és gyümölcsdenevéreket is zsákmányolnak.

A nőstények 13-35 tojást raknak,a krokodilok között nekik van a legnagyobb tojásuk. Nem ismert a párzási időszak és a fészkelési idő kezdete. Egy dolog biztos a nőstények nem őrzik a fészket és a kikelés után sem vigyáznak rá. Így fennáll a veszélye, hogy a ragadozók erősen itkíthatják a fiatal állományt. A tojások 90-100 nap alatt kelnek ki.

A szunda krokodil a veszélyeztetett állatok közé tartozik, az előzőekben leírtak és további problémák miatt. A fajt az ázsiai emberek vadásszák a bőrük, a húsuk és a tojások miatt. 1950-ben még Szumátra teljes területén megtalálható volt. Ma már csak Szumátra keleti részén fellelhető e gyönyörű faj. A jelentős populáció csökkenést a vadászat, a fakitermelés, az erdőtüzek és a mezőgazdaság fellendülése okozza. Becslések alapján 2500 egyed a teljes szunda-krokodil populáció.