2013. március 11.-től végre életbe lépett az Európai Unióban a kozmetikai célú állatkísérleteke teljes tilalma!
Az állatkísérlet nemcsak kegyetlen, de rossz, alkalmatlan módszer a kémiai anyagok egészségkárosító hatásának megállapítására. Erre a következtetésre jutott az Európai Unió szakértői szervezete.
A kozmetikumok mellékhatásainak vizsgálatához általában háromféle kísérleti módszert alkalmaznak. Az LD-50-teszt azt méri, hogy a szernek mekkora adagjától pusztul el a kísérleti állatok, egerek, patkányok fele. Így tesztelik például a rúzsokat is. Azt, hogy egy sampon, hajlakk, szempillafesték irritálja-e a szemet, úgy ellenőrzik, hogy kalodába zárt, mesterségesen éberen tartott nyúl szemébe csöpögtetik az anyagot napokon keresztül. Az állat természetesen előbb-utóbb megvakul.
A dezodorokat, arckrémeket emlősállatok leborotvált testfelületére kenik, közben figyelik, mennyire pirosodik, duzzad a bőr, kialakul-e gyulladás, esetleg hosszú távon rákosodás. A kozmetikai kísérletek a legfájdalmasabb mind közül, melyek során a kozmetikai cikkek alapanyagaival kényszeretetnek állatokat, hogy lássák, mennyire mérgező az adott alkotóelem, milyen hatásai vannak a szaporodás során és hogyan terjed szét a mérgező anyag a testben.
A legtöbb kísérletre, amit állatokon végeznek, még csak azt sem foghatjuk rá, hogy, úgymond, "jó célt szolgál", vagyis emberi, állati betegségek kutatására és gyógymódok, gyógyszerek fejlesztésére szolgál. Az emberi elme hihetetlen gonoszsága megdöbbentő kegyetlenségeket képes kitalálni.
Állatkölyköket vakítanak, süketítenek meg, hogy megnézzék, hogy maradnak életben majd felnőtt korukban, ha külvilági ingerek nélkül nőnek fel. Második fejet műtenek egy kutyára, hogy lássák, vajon mi fog történni (ez igen népszerű kísérlet és többen elvégezték már, minden esetben az állat halálával végződött), középkorinak beillő kínzóeszközzel nyújtanak négy felé állatokat, hogy vajon mikor repednek szét a csontjaik. Mesterségesen elgyengítik a macskák gerincoszlopát, hogy megnézzék, vajon tudnak-e mozogni két lábbal vonszolva magukat. Elektromos csatlakozókat műtenek állatok agyába, hogy elektromos impulzusokkal félelmet és fájdalmat válthassanak ki bennük... és ez csak néhány megtörtént példa. Ezek azok a teljesen felesleges, szükségtelen és céltalan kísérletek, amik ellen szerte a világon minden állatvédő szervezet tiltakozik!
Egy másik terület, ahol sok állatnak kell meghalnia feleslegesen: az oktatás. A fejlettebb országokban (USA, Anglia, Belgium, Hollandia, stb.) az állatok felhasználása szigorúan korlátozva van, semmilyen, más módszerrel helyettesíthető kísérletet nem végeznek az orvostanhallgatók élő állaton. Az állatkísérletek elvégzésére jogosult oktatókat szigorúan, rendszeresen ellenőrzik, a feláldozandó állatokról részletes listát kell benyújtaniuk, és engedélyeztetniük.
Magyarországon is a kísérletek jó részét igyekeznek lehetőség szerint más módszerekkel helyettesíteni, de még mindig rengeteg állatot használnak fel az oktatásban. Ezek nagy részét még a közelmúltban is a gyepmesteri telepekről szerezték be - így bárkivel megtörténhetett, hogy elkóborolt kedvence a műtőasztalon végezte.
A hazai állatvédők egyik legnagyobb eredménye, hogy a 2002 utolsó ülésnapján elfogadott törvénymódosítás értelmében 2004-től kóbor állatok egyedeit kísérleti célra felhasználni tilos! A módosítás kétségkívül a Csányi Vilmos professzor úr kezdeményezésére indult komoly aláírásgyűjtő kampánynak is köszönhető a 17570 összegyült aláírást 200. október 4-én adták át.
A végleges betiltásnak két fontos lépcsője volt: 2004-ben betiltották a termékek állatokon végzett tesztelését, 2009-ben pedig a kozmetikumok összetevőivel kapcsolatos állatkísérleteket.
Hazánk szerencsére élen járt a kozmetikai állatkísérletek betiltatásában, hiszen már első állatvédelmi törvényünk (1998. évi XXVIII.tv.) kimondja, hogy "szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver, ennek alkatrésze, továbbá lőszer előállítása céljából tervezett kísérletre engedély nem adható."
Az állatkísérletek természetesen nem csak a kozmetikaiparban tévesztik meg a fogyasztókat. A gyógyászati célú állatkísérletek épp olyan veszélyesek és megbízhatatlanok, mint "szépészeti társaik".
Vitathatatlanul köszönhet a tudomány néhány fontos eredményt az állatkísérleteknek, azonban ne felejtsük el, hogy pl. a penicilin felfedezése idején nem állt még rendelkezésünkre olyan technika, mellyel ma rendelkezünk és ami sokkal megbízhatóbban helyettesítheti az állatkísérleteket.
Számos tragédia származott ellenben abból, hogy állatok százain letesztelt és ártalmatlannak ítélt termékek emberek halálát okozták - hiszen egy adott faj esetében kapott eredmények nem biztos, hogy egy másik faj esetében is ugyanazt mutatják.
Számos eredményt annak köszönhetünk, hogy nem tesztelték le az adott terméket állatokon (pl. ma sem lenne aszpirinünk, ha azt macskákon is tesztelték volna, mivel az aszpirin halálos a macskákra) és bizonyára rengeteg jó termék sosem jutott el a nyilvánossághoz, mert - bár lehet, hogy emberre veszélytelen, de esetleg állatoknál súlyos mellékhatásokat okozott. Egyetlen vegyi anyag engedélyeztetéséhez szükséges tesztelés ma még 5000 állat ( peszticid - rovarirtó esetében 12 000) állat feláldozását igényli. Most, hogy az új szabályozások rákényszerítették a szakértőket arra, hogy újragondolják az engedélyezési procedúrát, kiderült: az állatkísérletek eredményei nem is alkalmasak arra, hogy kimutassák, valójában káros vagy nem káros egy vegyi anyag az emberi egészségre.
Számos alternatív módszert ismerünk, melyekkel helyettesíteni lehet az állatkísérleteket:
-sejttenyészet, sejtklónozás, anyasejtek
-audiovozuális elektronikus kísérleti szimuláció
-autopsia - post-mortem emberi tanulmányozás
-adatbankok használata
-klinikai és járványügyi tanulmányok embereken
-mikroorganizmus-tenyészet
-növényi szövetek és sejtek használata
-biokémiai metódusok
-számítógépes modellezés
Az állatkísérletek 63%-a hadászati célokat szolgál, 31%-ukat kozmetikai szerek tesztelésére használják, és alig 6%-uk az, amit gyógyászati célból végeznek!
A témában alapműnek számít Richard D. Ryer: A tudomány áldozatai című könyve.
Végül egy megható videó kísérleti majmok rehabilitálásáról és szabadon engedéséről. Az állatok között akadnak 50 éves példányok is, melyek egész életüket ketrecben élték le és még soha nem látták a napfényt, lábuk soha nem érintett füvet:
Kedves kérdezők! A hosszú eszmecseréket inkább emailen vagy Skypon vitassuk meg, ne itt! Persze nyugodtan kérdezhettek itt is, főleg ha csak 1-2 sürgős kérdésetek van.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum