Reptile Land
Reptile Land
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
Agámák
 
Gekkók
 
Kaméleonok
 
Leguánok
 
Gyíkok, szkinkek
 
Varánuszok
 
Szárazföldi teknősök
 
Vízi teknősök
 
Óriáskígyók
 
Siklók
 
Mérgeskígyók
 
Krokodilok
 
Kétéltűek
 
Ízeltlábúak és puhatestűek
 
Színváltozatok
 
Állatok

Pleisztocén megafauna

Pleisztocén megafauna alatt azokat a nagytestű emlős-, madár- és hüllőfajokat értjük, amelyek a pleisztocén korszakban éltek, de már nem érték meg a holocént (a jelenkort), illetve annak elején kihaltak. Minden földrésznek megvolt a maga jellegzetes megafaunája, de közülük csak Afrikáé maradt fenn a mai napig.

A pleisztocénben élt óriások eltűnése a nagy kihalások egyik legérdekesebb talánya. A tudósok három fő elmélettel próbálják magyarázni ezt a kihalási hullámot: a terjeszkedő ember túlzott vadászata, klímaváltozás és járványok is okozhatták.

Ma szinte csak Afrika jut eszünkbe, ha a nagytestű állatokra gondolunk. Ott van az elefánt, az orrszarvú, a víziló, a bivaly, a zsiráf, az oroszlán és számos más állat. A pleisztocén időszakban azonban nem csak egy-egy kontinens, vagy élőhely tartott el óriási méretű állatokat, hanem az egész Föld valamennyi létező területére jellemző volt. Nagyra nőttek a szigetek és a vizek állatai is. A legismertebb óriás állatok a jégkorszaki állatfajok, a mamut, az óriásszarvas, vagy a gyapjas orrszarvú voltak.  A pleisztocén megafauna legtöbb állata emlős. Csak kevés madarat vagy hüllőt találunk közöttük.

Miért alakultak ki egyáltalán mega méretű állatok? A tudósok több elmélettel igyekeznek ezt megválaszolni. A pleisztocén hideg éghajlata lehetett a nagytestű állatok kifejlődésének egyik mozgatórugója. A nagyobb testtömegű állatoknak ugyanis a testfelülete kisebb a tömegükhöz viszonyítva. Ez azt eredményezi, hogy a nagyobb állatoknak kisebb a fajlagos hőleadása, azaz javul a test hőháztartása, ami kifejezetten előnyös a zord klíma alatt élő fajoknál. Ezt a jelenséget a ma élő állatoknál is láthatjuk. Az egymással közeli rokonságban álló emlősfajok közül a hideg égöv alatt élők nagyobbak, a meleg égöviek pedig a legkisebbek. Érdekes módon a növényeknél ez pont fordítva van, náluk a délebben élő fajok a nagyobbak. A megafauna kialakulásának másik fontos oka a táplálék tápértékének a megváltozása, ami szintén klimatikus okokra vezethető vissza. A jégkorszak alatt a nagy tömegű jégképződés miatt csökkent a körforgásban lévő víz mennyisége, ezáltal szárazabbá vált az éghajlat. Ez az erdős területek csökkenéséhez és a füves területek növekedéséhez vezetett. A fű korlátlan mennyiségben állt rendelkezésre a növényevők számára. Az egyre nagyobbra növő növényevők mögött a ragadozók sem maradhattak le, hamarosan új, félelmetes húsevők léptek színre. A fűfélék tökéletes táplálékforrást jelentettek a növényevőknek. A fűfélék tápanyagtartalmuk jelentős részét lelegelés után is megőrzik, és újra tudnak hajtani, így folyamatos tápanyag-utánpótlást jelentenek az állatok számára. A hó alól kikotorva is élelmül szolgálhatnak az állatoknak.

Eurázsia óriásait a következő fajok alkották: barlangi medve, barlangi oroszlán, gyapjas orrszarvú, gyapjas mamut, óriásszarvas, sztyeppei bölény, rénszarvas. Az utóbbiak egy-egy eldugott helyen megérték a történelmi idők hajnalát. Nyugat-Szibériában az óriásszarvasnak az i.e. 6. évezredre datált maradványait is megtalálták. Az északkelet-szibériai Vrangel-szigeten pedig csak az i. e. 2. évezred közepe körül halt ki a gyapjas mamut helyileg kialakult törpe változata. Ma Európa legnagyobb állata a barna medve és az európai bölény.

Az elefántfélék fejlődése a Duna-glaciális korszak idején vált ketté, amikor a déli ágak kisebb termetűek lettek, míg az északiak hatalmasra nőttek. Ennek oka legnagyobb valószínűséggel a testfelület–tömeg arányának a hőmérsékleti viszonyokra nézve kedvező változása lehetett. A nagyobb termetű emlősök ugyanis könnyebben képesek testhőmérsékletüket fenntartani.

Bizonyos értelemben a megafaunához lehet venni a mintegy 28 000 éve eltűnő neandervölgyi embert is, mivel egyes elképzelések szerint kihalásához aktívan járult hozzá a modern ember.

Amerika állatvilágának gazdagsága a mai Afrikáéval vetekedett: tevefélék (nyugati teve, hosszúfejű láma), lófélék (nyugati ló, mexikói ló), antilopok, rövidfejű medve, észak-amerikai tapír, hosszúszarvú bölény, sztyeppei bölény, kardfogú macskák: amerikai oroszlán, észak-amerikai gepárd, valamint földi lajhárok, óriáslajhár, óriásfarkas, óriáshód, óriáskondor. Észak-Amerikában 3 őselefánt-féle is élt: a masztodon (Mamut americanum), a kolumbiai mamut (Mammuthus columbi) és a híres gyapjas mamut (Mamuuthus pirmigenius).

Ma az amerikai kontinens legnagyobb állata az amerikai bölény és a szürke medve (grizzly). Érdekes módon a mai farkas-, teve- és lófélék Észak-Amerikában alakultak ki. A lovak azonban kipusztultak, csak a spanyol konkvisztádorokkal jelentek meg újból Amerika földjén. A tevefélék néhány faja Dél-Amerikában azonban fennmaradt: a láma, a vikunya, az alpaka és a guanakó.

Dél-Amerika pelisztocénkori állatvilága viszonylag fiatal volt: a földrész a kréta idő során vált külön Afrikától (kb. 100 millió évvel ezelőtt), így az azóta eltelt évmilliók alatt sajátságos (endemikus) állatvilága alakult ki (például vendégizületesek, vagy ragadozó óriásmadarak). Ennek az állatvilágnak a fejlődésében fordulópontot jelentett, hogy a pliocén során, kb. 3 millió évvel ezelőtt létrejött a Panama-földhíd így a fejlettebb észak-amerikai fajok sok dél-amerikai faj kihalását okozták, viszont számos dél-amerikai faj is eljutott Észak-Amerikába (nagy amerikai faunacsere). Ma a dél-amerikai fajok mintegy fele Észak-Amerikából származik.

Dél-Amerika jellegzetes növényevő óriásai voltak a buzogányszerű farokkal és páncéllal ellátott őstatuk, a Glyptodontidák. A legnagyobb közülük a Doedicurus volt, hossza megközelítette a 4 métert. A Glyptotherium kicsit kisebb volt, 3 méteres. A csalitosokat hatalmas földilajhárok járták, a Megatherium americanum felegyenesedve 6 méter magas volt. A pleisztocén folyamán átvándorolt Észak-Amerikába is. A legnagyobb ragadozó emlős a Smilodon populator volt, mely 120 cm marmagasságával a korszak legnagyobb macskaféle volt, még az Észak-Amerikában honos rokona, a kardfogú tigrisnél (Smilodon fatalis) is nagyobbra nőtt.

Ausztráliába nem jutottak el a méhlepényes emlősök, ezért ott virágkorukat élték a tojásrakó emlősök és az erszényesek. Növényevő óriás erszényesek (például Zygomaturus trilobus, Palorchestes-félék), amelyek közül egyes fajok példányai a mai orrszarvúak méretét is elérték (pl. Diprotodon australis). Ezeknek a ma is élő rokonai a vombatok és a koalák.

A ragadozók közül említést érdemel az erszényes oroszlán (Thylacoleo carnifex), amely a mai afrikai oroszlánokhoz hasonló méretű ragadozó volt és növényevő erszényesekre vadászott.

Kb. 50 nagy testű kengurufaj, közülük a Procoptodon goliah mintegy 200 kg-os testtömegével két és félszer volt nehezebb a ma élő vörös óriáskengurunál. Egyes kengurufajok pedig ragadozók voltak!

Ausztráliában éltek még hatalmas madár-, illetve hüllőfajok is, mint például 3 m magasságot és kb. 500 kg tömeget elérő röpképtelen óriásmadarak (Dromornitidae-család képviselői) és a komodói varánusznál kétszer-háromszor nagyobb óriásgyík, a Megalánia, egy Volswagen Bogár méretű szarvas óriásteknős (Meiolania), valamint egy 5 m hosszú óriáskígyó, a wonambi. Ma Ausztrália legnagyobb állata (és Földünk legnagyobb erszényese) a vörös óriáskenguru.

Az ausztrál megafauna kihalását egyesek szerint a bennszülöttek égetéses vadászata okozhatta. Az ausztrál bennszülöttek viszonylag kevesen voltak és (legalábbis az első európaiak megjelenésekor) még a nyilat sem ismerték: ezért bár megjelenésüket „megérezhette” a megafauna, de talán végzetesen még nem rendült meg ettől.

Új-Zélandon az emlősöket csak néhány denevérfaj képviselte, nagyméretű hüllők sem éltek a szigeteken: így a szárazföldi gerinces fajok nagy részét a madarak adták. Mintegy tíz röpképtelen moa-faj élt a két szigeten: közülük a „legkisebbek” alig 1 méter magasak és 18 kg tömegűek voltak, a legnagyobbak magassága pedig elérte a 3 métert, tömegük pedig a 230 kg-ot. Ennek a különös ökoszisztémának a csúcsragadozója egy óriási sashoz hasonló ragadozómadár (Haast-féle sas) volt, amely a levegőből vadászott a moákra.

Madagaszkáron gorilla méretű óriási makik, tehén nagyságú „törpe” vízilovak, óriási szárazföldi teknősök és hatalmas elefántmadarak éltek (az utóbbiak közül némelyek magassága elérte a 3 métert, tömege pedig a 450 kg-ot és futball-labda nagyságú tojásaik voltak). Ma a hatalmas, franciaországnyi szigeten nem él 10 kg-nál nagyobb testtömegű őshonos állat, és a ma élő makik mind kisméretű, éjszakai életmódot folytató állatok.

Új-Kaledónia szigete óriásmadaraknak, szárazföldi teknősöknek és krokodiloknak adott otthont.

A Hawaii-szigeteken röpképtelen óriásludak éltek.

Mauritius szigetének röpképtelen óriásgalambja, a mauritis szigeti dodó pedig csak néhány száz éve halt ki.

A Földközi-tengernagyobb szigetein (például Ciprus, Kréta, Szicília, Szardínia és Málta) törpevízilovak, póni méretű törpeelefántok (például Loxodonta falconeri) és óriáshattyúk éltek.

A pleisztocén végén világszerte váratlanul nagyon hamar eltűntek a megafaunák. Ennek a kihalási eseménynek az okai nem teljesen tisztázottak még. Sokan a terjeszkedő emberiséget tartják felelősnek. Az ember egyaránt versengett az élőhelyekért a nagytestű állatokkal. Vadászatukkal, később pedig a földművelés elterjedésével egyre nagyobb területeket hódítottak meg maguknak, ezáltal csökkentve az állatok természetes életterét. Némely kutató járvány-elmélettel állt elő. Szerintük az ember olyan vírusok és baktériumok hordozója volt, amelyek megfertőzték és a kihalásig megtizedelték az állatfajokat. A magyarázat valószínűleg összetett. A klímaváltozás, a felmelegedés is igen nagymértékben hathatott az élővilágra.

A késő pleisztocén kihalási hullám mintegy 40-10 000 évvel ezelőtt játszódott le, viszont az időintervallumon belül az egyes földrészeken más és más időpontokban:

Ausztráliában mintegy 40 000 évvel ezelőtt;

Európában mintegy 12 000 évvel ezelőtt;

Amerikában mintegy 11 000 évvel ezelőtt;

Madagaszkáron mintegy 1500 évvel ezelőtt;

Új-Zélandon csupán 800 évvel ezelőtt.

 

 

 

Még nincs hozzászólás.
 
BlogPlusz
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Dr. Temesi Géza: A denevérek nem repülnek?
 
Chat
Kedves kérdezők! A hosszú eszmecseréket inkább emailen vagy Skypon vitassuk meg, ne itt! Persze nyugodtan kérdezhettek itt is, főleg ha csak 1-2 sürgős kérdésetek van.
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Terráriumi állat linkek
 
Más állat linkek
 
A nap vicce

A nap vicce

 

 
Statisztika
Indulás: 2012-06-09
 
Időjárás
 
G-mail belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
Naptár
2024. Március
HKSCPSV
26
27
28
29
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Óra
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre