Az állatokat sok kifinomult és rendkívül hatékony védekező és támadó fegyverekkel látta el az anyatermészet. Mind közül a legfélelmetesebbek a mérgek. A mérgeknek egy célja van: ölni. Az adott állat használhatja védekezésre vagy zsákmányszerzésre. A mérgek terén a rekorderek a kígyók, de számos más állat is rendelkezik halálos méreggel.

A világon élő 2700 kígyófaj közül csak 450-500 (18%) mérges. A kígyóméreg érdekes módon nem tartozik a természetben megtalálható legerősebb mérgek közé, mégis évente közel 60 ezer ember hal bele kígyómarásba világszerte. Egyetlen más állat sem öl meg ennyi embert.

A legtöbb ember, a becslések szerint 10-13 ezer ember Indiában hal meg kígyómarás következtében. Ez a magas szám a gyors orvosi segítség hiányával magyarázható. Ellenpélda Ausztrália, ahol bár a világ 10 leghalálosabb kígyója közül 9 megtalálható, a gyors segítség és a megfelelő ellenmérgek jelenléte minimálisra csökkenti a halálos áldozatok számát. Az ausztrál kórházak rendkívül jól felszereltek kígyóméreggel, a legtöbb mérges faj mérgével rendelkeznek, így még időben megmenthetők a megharapottak.

Nehéz meghatározni, melyik a világ legmérgesebb kígyója, sok tényező befolyásolja. Az áldozatok számát tekintve az Afrikától a Közel-Keleten át Srí Lankáig megtalálható efa nevű kígyó vezeti a listát, évente 8 ezer ember számára végzetes a vele való találkozás. Az efa gyakran beköltözik az emberlakta vidékekre, házak és raktárak közelébe, ami növeli a kockázatot. Az efa egy viperaféle, csupán 60-70cm hosszú. A nagy melegben a homokba ássa magát, így szinte lehetetlen észrevenni.

A világ legmérgesebb kígyójának sokan a Belcher-tengerikígyót tartják. Myotoxikus mérge sokkal erősebb a szárazföldi kígyókénál. Viszonylag békés kígyó és szerencsére rendkívül kevés embert mar meg, ritkán találkoznak vele. A legjobban a halászok ismerik, mivel a kígyó sokszor a hálóba akad. Egyszerre kis mennyiségű mérget lövell ki és nagyon békés természetű, feleslegesen nem támad.

A kígyókon kívül a pókok közt is akadnak halálos mérgű fajták. A világon ismert 35 ezer pókfajból alig 30 veszélyes az emberre. A pókok zsákmányszerzésre használják a mérgüket. Minden fajnak van mérge, de a nagy többségük csak a rovarokra halálos. A legveszélyesebb póknak a dél-amerikai vándorpókot tartják. Nagtestű, fekete színű pók, mely kedveli az éjszakai életet. Kedvenc helyei a városi lakóházak, a cipők, kalapok, ruhaszekrények és takarók. Brazíliában „embervadásznak” hívják, mivel szinte kizárólag lakásokban marja meg az embereket. A vándorpóknak hatalmas méregmirigyei vannak, melyben a világ egyik legerősebb neurotxinja termelődik. 0,006mg ebből a méregből végez egy egérrel, a mirigy teljes tartalma pedig 200 felnőtt férfi megöléséhez lenne elegendő. Ez a pók is csak kevés mérget fecskendez a sebbe egyszerre. A marás helye megduzzad, erős fájdalom lép fel, az áldozat remegni, izzadni és nyáladzani kezd, hallucinációk jelennek meg és végső esetben a légzésleállás halállal jár.

A világon a legtöbb csípést a fekete özvegy pókok 30 faja okozza. A világ szinte minden részén élnek, kedvelik az emberalkotta építményeket, házakat, csűröket, raktárakat. A marás itt is a légzőizmok működését gátolja, így a megcsípett ember megfullad. Ausztráliában évente kb. 300 életet követelnek a fekete özvegyek.

A kígyók és a szúnyogok után a világon a legtöbb emberéletet követelő állatok listáján a harmadik helyet az 5000 életet követelő vastagfarkú skorpió szerezte meg. Az Észak-Afrikában elterjedt skorpió gyakran tanyázik az emberek ruhájában és cipőjében, sötét hűvös helyet keresve. Az ellenméreg egyelőre viták tárgyát képezi. Az egyetlen hatásos módszer a megelőzés: minden ruhadarabot alaposan ellenőrizni kell, mielőtt felvennénk, illetve a ház körül egy sima csempékből álló kört kell kialakítani, mivel így a skorpió nem tud bejutni a házba.

Az óceánokban is sok mérgező állat él. Itt azokat említem meg, melyekkel az ember leggyakrabban találkozik. A kékgyűrűs polip gyönyörű állat. Élénk kék vibráló kör alakú mintázat található a testén. A legtöbb színes, rikító színű állat a színeivel jelzi, hogy mérgező. Ez a polip csupán 10-15 cm hosszú, a világ egyik legkisebb polipja. Ausztrália, a Fülöp-szigetek és Indonézia vizeiben két kékgyűrűs polip-faj is veszélyes az emberre (a Hapalochlaenaa maculosa és a Hapalochaenaa lunulata). Súlyosbítja a helyzetet, hogy a marás fájdalommentes, így az ember nem megy azonnal orvoshoz. Az áldozat néha észre sem veszi, hogy megmarták és percek múlva már halott. A méreg, melyet a polip használ, tetrodotoxin, tehát idegmérget tartalmaz, paralízist és légzésbénulást okoz. A polip méregmirigye akkora, mint az agya és annyi mérget tartalmazhat, amely 10 ember életének kioltására is elegendő. A polip csak akkor támad, ha provokálják, viszont sajnos gyakran megtelepszik a sekély, partmenti vizekben, melyeket az ember is kedvel.

A trópusi tengerekben élő puhatestű kúpcsiga gyönyörű héjáról ismert. A gyűjtők vagyonokat hajlandók adni egy kúpcsiga héjért. A kúpcsigáknak 400-500 fajtájuk létezik, melyek gyorsan ható neurotoxint termelnek. Egyszer használatos tüskéi, akárcsak az injekcióstűk, hegyesek és pontosak, nagy mennyiségű mérget bocsátanak ki. A csípés után a tüske általában letörik és leválik, ám hamar újranő. Évente kb. 30 támadást jegyeznek fel, a többségük kúpcsiga gyűjtő halász. A kagylók ára a piacon akár 10 ezer dollár is lehet, tehát nagyon értékes árucikk. A kúpcsiga mérgének fő összetevője a conotoxin, mely eltompítja az idegrendszert, így blokkolja az ingerületátadási folyamatokat, így a fájdalmat is. Az orvosok kísérleteznek a méreggel, hogy megalkossanak egy új fájdalomcsillapítót, amely ezerszer hatékonyabb a morfiumnál.

A tengeri darázsnak is nevezett kockamedúza egyike a Föld legmérgezőbb állatainak, szintén Ausztrália tengereiben honos. Mérgével 60 embert meg tudna ölni 120 másodperc alatt. Latin neve, a Chironex „gyilkos kezet” jelent. Akár 60db, 3-4m hosszú csápja is lehet. A csápokat milliónyi csalánsejt fedi, melyek szigonyként lövellnek ki. Kibírhatatlan, égő fájdalmat okoz, az áldozat szinte elfelejt úszni és megfullad. Mérge idegméreg, amely a szív-, a légző és az izomrendszer leállását okozza. Azért veszélyes, mert az átlátszó élőlény jelenlétét általában akkor veszik észre, amikor már késő.

Japánban a négyfogú halat, helyi nyelven fugut nyersen fogyasztják, drága és veszélyes ínyencségnek számít. 3 évnyi speciális képzés után, engedéllyel rendelkező szakácsok készíthetik csak el. A hal legmérgezőbb része a mája, valamint a nőstények ivarmirigyei. Ha csak egy kicsit is bennehagynak, a méreg szétterjed a szájban, az ajkak felduzzadnak, és az ínyenc vacsora akár az utolsó is lehet. Évente kb 50-60 ember hal bele a fugu mérgébe.

Kevesen tudják, de mérgező emlősök, sőt madarak is léteznek. Igaz, legtöbbször nem okoznak halált, de mérgük kellemetlen tüneteket okoz. A kubai patkányvakondot, a vízi és a rövidfarkú cickányt is méreggel látta el a természet. Az állat harapása veszélyes, mivel a méreg a nyálmirigyekben rejtőzik.  Az apró állatkák mérgükkel bénítják meg a sokszor náluk nagyobb rovarokat, hátulról megharapják őket. A neurotoxin lebénítja az áldozatot. A cickányok akár 200 egér megölésére elegendő méreggel is rendelkezhetnek. Az ember számára a méreg nem halálos, de a madarakra és a halakra igen.

A kacsacsőrű emlősről kevesen gondolják, hogy bizony mérgező. A hímeknek a hátsó lábán ugyanis fejlett sarkantyúk ülnek, melyben méreg van. A sarkantyúk 1,5cm hosszúak és kitolhatók. Pár perc alatt egy kisebb kutyát is meg tud vele ölni, az ember számára elviselhetetlen fájdalmat okoz. Csak a hímeknek van mérgük. Valójában rejtély, hogy mire szolgál, hiszen vadászathoz nem használja, a párzáskor pedig nem engedi ki sem a nőstényre, sem a rivális hímekre.

1992-ben fedezték fel az Új-Guineán élő mégező énekes madárfajt. Egy ökológiát tanuló diákot véletlenül megkarmolt egy ilyen madár és így fedezték fel a mérget. Halált nem okozott, viszont fájdalmat, és zsibbadást igen. Három mérgező madarat is találtak: a pitohui nevű fajt, a pittatimáliát, valamint a dolmányos gyümölcsrigót. A mérget nem a madár állítja elő, hanem a Choresine nemzetségbe tartozó mérgező bogarak, melyek védekezésre használják a mérget.

A százlábúak klórból, jódból és hidrogén-cianidból álló bűzös folyadékot termelnek, mely szerencsére csak a kisebb testű támadókra végzetes.

A világon 2 olyan kétéltű-faj létezik, melyek a köpködő kobrához hasonlóan messzire kilövellik a mérgüket. Az egyik az USA nyugati részén élő Enschscholtz-szalamandra, a másik az óriásvarangy.

A leghíresebb mérgező kétéltűek a nyílméregbékák. Dél-Amerika őserdeiben 60 nyílméregbéka-faj ismert. Csodálatosan szépek, sárga, zöld, kék, piros, csíkos vagy pöttyös színekben pompáznak. Már maguk a színek is azt hangsúlyozzák: hozzányúlni tilos! Nem harapnak, nem csípnek, de ha valaki megpróbálja megfogni őket, csúnyán ráfizet. Bőrüket mérgező váladék borítja, amely akár egy lovat is képes megölni. A legmérgezőbb mérget a sárga vagy narancs színű rettenetes nyílméregbéka termeli, amely Kolumbiában él. Az egész állat csupán 3,5cm hosszú, ám mérge akár 1000 embert is meg tud ölni. Még a kutatók is vastag kesztyűt használnak, ha befogják ezt az apróságot. A békának ennek ellenére van egy ellensége: a békaevő kígyó, amely immunis a méregre és jóízűen bekebelezi a békát. Az őserdei indiánok is pont a mérge miatt keresik és gyűjtik ezt a békát, a mérgét a nyílhegyeire kenik.

Ezek voltak tehát a Föld legveszélyesebb mérgező állatai. Szerencsére szinte mindegyik a trópusokon él, Európában kevés a halálos mérgű állat, legfeljebb viperákkal lehet találkozni. A világ legveszélyesebb állatai (nem csak a mérgezők, hanem általában az emberre veszélyes ragadozók) Ausztráliában honosak. A vízben fehér cápák, kőhalak, a folyókban bordás krokodilok, a szárazföldön rengeteg mérgeskígyó és pók, sőt egyéb rovarok, pl. tűzhangyák veszélyeztetik az emberek életét. Ausztrália valóban az a hely, ahol ember hite méltán meginoghat abban, hogy ő a legerősebb élőlény a Földön.        

A cikk a 3. évezred című magazin 2012 nyári különkiadása (100 legnagyobb extrém történés változó földünkön) alapján készült.