Itt az �llatvil�g n�h�ny legelk�peszt�bb teljes�tm�ny�r�l, valamint �rdekess�gekr�l olvashatsz!

 

A leggyorsabb �llat a vil�gon a v�ndors�lyom, mely zuhan�rep�l�sben ak�r a 270km/h sebess�get is el�rheti vad�szatkor. Egyel�re a tud�sok nem tudt�k megmagyar�zni, hogy ez a nagy sebess�g mi�rt nem �li meg a s�lymot rep�l�s k�zben.

A leggyorsabb sz�razf�ldi �llat a gep�rd. 100-110km/h sebess�ggel k�pes futni. Ezt a cs�cssebess�get csak f�l percig b�rja tartani, �s ha ennyi id� alatt nem �ri be �ldozat�t, akkor a t�lmeleged�s fenyegeti �s feladja. A hajsza ut�n annyira kimer�l, hogy hossz� pihen�sre van sz�ks�ge, ezalatt b�rmilyen m�s ragadoz� k�nnyen elveheti a zs�km�ny�t, vagy megt�madhatja a gep�rdot.

A hossz�t�vfut�s bajnokat a vill�sszarv� antilop. 6km-es t�vot 56km/h-val, 2km-es t�vot 65km/h-val �s 1km-t ak�r 88km/h sebess�ggel k�pes lefutni. Szokatlanul nagy sz�ve �s t�deje van �s h�rmoszor t�bb oxig�nt tud felhaszn�lni, mint amennyit s�ly�nak megfelel�en ig�nyelne.

  

A rovarok k�z�l a hal�lfejes lepke a leggyorsabb. 54km/h sebess�get m�rtek n�la, ami ak�r a kezd�sebess�ge is lehet.

A leglass�bb �llat a h�romujj� lajh�r. Mozg�s�nak �tlagsebess�ge 0,1-0,16km/h, teh�t �tlagosan 2 m/min. A f�kon kicsit felgyorsul, 4m/min sebess�gre.

A leglassabban n�veked� �llat a m�lytengeri kagyl�. A 8 mm-es nagys�got 100 �v alatt �ri el.

A vil�g leger�sebb �llata, a legjobb s�lyemel� a gan�jt�r� bog�r. A latinul Onthophagus taurus n�vre hallgat� rovar kiv�teles erej�t a "Proceedings of the Royal Society" tanulm�nyozta. A nem �ppen nagy bog�r a saj�t tests�ly�nak az 1141-szeres�t is fel tudja emelni. Ez olyan teljes�tm�ny, mintha egy 70 kil�s ember 80 tonn�t emelne a feje f�l�. A 80 tonna k�r�lbel�l 6 darab emeletes aut�busz s�lya az utasokkal egy�tt.

A v�ndors�lyom nem csak a leggyorsabb, de az egyik leg�lesebb szem� �llat is. 8km t�vols�gb�l k�pes �szrevenni a rep�l� galambot kedvez� id�j�r�si k�r�lm�nyek mellett.

     

A mad�rp�kok n�st�nye ak�r 1 �vig is kib�rja �lelem n�lk�l, ezzel � a leghosszabb ideig koplal� �llat.

A madarak magass�gi rep�l�si rekordja 11 277 m. Egy v�r�s v�rcse ebben a magass�gban �tk�z�tt egy rep�l�g�ppel.

A cs�t�ny t�bb mint f�l�r�ig k�pes visszatartani a l�legzet�t �s t�bb mint h�rom h�tig �letben marad az ut�n, hogy lev�gt�k a fej�t.                                                                                                                                                   

A cick�nyok saj�t tests�lyuk h�romszoros�t eszik meg h�rom�r�nk�nt.                                                                                                                                                       

A k�kb�ln�nak m�g a nyelve is nehezebb, mint egy kifejlett elef�nt.

A krokodil gyomorsava olyan er�s, hogy k�pes megem�szteni az ac�lt.

Ha egy polip az �hhal�l sz�l�n �ll, megeszik n�h�nyat saj�t karjai k�z�l, melyek id�vel visszan�nek. A polip, a gy�kok fark�hoz hasonl�an, a ragadoz�k t�mad�sa eset�n is fel�ldozza egy-k�t karj�t, hogy elmenek�lhessen.

A vad�szmeny�t 20 �r�t alszik egy nap, m�g a szarvas vagy a zsir�f kevesebb, mint 5 percet.

A patk�ny foga eg�sz �let�ben n�. Az�rt kell �lland�an r�gcs�lnia valamit, hogy koptassa �ket �s ne n�jjenek bele az �llat kopony�j�ba.

A kutya sz�ja �s fogai k�tsz�zszor tiszt�bbak, mint egy ember�.

Az ausztr�liai orm�nyos (vagy m�zrabl�) ersz�nyes h�mj�nek van az �llatvil�gban a legnagyobb her�je. Nemi mirigyei a testm�ret�hez viszony�tva akkor�k, hogy kiteszik test�nek 4%-�t, ami kb. negyvenszerese egy ember�nek. Azt hihetn�nk, hogy az ilyesmiben a nagy �llatok a rekorderek, pedig nem. A k�kb�lna her�je testm�ret�hez viszony�tva akkora, mint egy ember�, ezzel szemben a j�val kisebb vizcayai (m�sn�ven �szakfoki) b�lna h�mj�nek ivari mirigyei sokkal nagyobbak, 3m hossz�ak �s f�l tonna s�ly�ak! Ezzel ellent�tben p�ld�ul a gorilla her�i olyan kicsik, hogy alig lehet felfedezni a vastag sz�rcsom�kban. A legnagyobb f�eml�s rendelkezik teh�t a legkisebb nemi szervekkel, a gorilla p�nisze is csup�n 5cm hossz�.

A baglyok f�le olyan �les, hogy ak�r 20 m�terr�l is meghallj�k, ha egy eg�r r�l�p egy gallyra.

A n�st�ny v�zil� anyateje �l�nk r�zsasz�n.  

A herny�nak 1300-zal t�bb izma van, mint az embernek.
 

  

A kenguruk nem tudnak h�trafel� menni.

A patk�nyok k�ptelenek h�nyni.

A kacs�k h�pog�sa nem visszhangzik.

A t�csk�k a t�rd�kkel hallanak.

A hangy�k nem mennek �t a kr�t�val h�zott vonalon.

A krokodilok nem tudj�k kiny�jtani a nyelv�ket.

A diszn�k orgazmusa 30 percig tart.

A legnagyobb elef�nt agyar, amir�l eddig tud�m�sunk van, 3,1m hossz� �s 105kg volt. Az afrikai elef�nt m�s dolgokban is rekorder: az orm�nyukban k�zel 40ezer izom tal�lhat�. Az elef�ntbika p�nisze k�zel  m�sf�l m�ter hossz�, 25kg �s �n�ll� izmok mozgatj�k, amire az �llat nagy s�lya miatt van sz�ks�g a p�rz�s alatt. Az �llatok k�z�tt az elef�nt vemhess�ge a leghosszabb, 22 h�nap. Iv�skor 140litert k�pes egyszerre meginni, �s naponta 230kg �lelmet vesz mag�hoz.  

A tengeri csillagnak nincs agya.

Az osztriga szeme nagyobb, mint az agya.

A pillang�k a l�bukkal �zlelnek.

Az oroszl�nok naponta 50-szer p�rzanak, ak�r 3 napon kereszt�l. Ezalatt m�g a vad�szatot is sz�neteltetik. A p�rz�sok k�z�tt n�ha csak p�r perc sz�netet tartanak. 

Az �ri�skenguru k�pes ak�r 13 �s f�l m�ternyit �s h�rom m�tern�l magasabbat is ugorni. Test�nek nagys�g�hoz k�pest a bolha a "bajnok": k�t �s f�l millim�teres m�ret�vel ak�r �tven centim�ternyit is ugrik.

  

V�zben az csendes-�ce�ni legyez�hal tartja a gyorsas�gi rekordot �r�nk�nt 110 kilom�terrel. �sszehasonl�t�sul: a legjobb emberi �sz�k �r�nk�nt h�t kilom�tert tesznek meg. A mak�c�pa is rekorder, kb 100km/h-val is tud �szni.

A vil�gon a leid�sebben sz�lt h�zimacska 30 �ves volt.

A legt�bbet sz�l� h�zimacska �lete sor�n 420 k�ly�knek adott �letet.

Az elektromos angolna 800V �ram�t�st is okozhat.

Az �ri�s tintahalnak van az �llatkok k�z�tt a legnagyobb szeme. Egy kifogott 8m�teres p�ld�ny szeme 27cm �tm�r�j�, amely nagyobb egy futballabd�n�l. A szemlencse akkora, mint egy narancs. Egyes tud�sok szerint a m�lytenegereben �l� m�g nagyobb tintahalak szeme ak�r 40cm �tm�r�j� is lehet. A tintahalak szeme nem csak a legnagyobb, de a legbonyolultabb szerkezet� is. Test�hez �s fej�hez viszony�tva azonban a koboldmakinak van a legnagyobb szeme, a feje nagyr�sz�t elfoglalja.

A tintahalnak h�rom sz�ve van. Egy k�zponti sz�v k�zvetlen�l az agy�ba �s a test�be pump�lja a v�rt, m�g a k�t kopolty� v�rell�t�sr�l k�l�n 1-1 sz�v gondoskodik. A f�ldigiliszta m�g rajta is t�ltesz, 5 sz�ve �s 6 ves�je van.

A t�rfark� r�kok v�re nem piros, hanem k�k, mivel nem vasat, hanem rezet tartalmaz.    

   

A leghosszabb t�li �lmot a Parry �rge alussza, �lma t�bb mint 9 h�napig tart. Sz�vver�se �s l�gz�sre minim�lisra cs�kken, testh�m�rs�klete csaknem 0 fok lesz, �gy alv�s k�zben energi�t takar�t meg. Az �v  marad�k 3 h�napj�ban az �rge t�pl�lkozik �s h�zik, valamint szaporodik.

Az �llatok legnagyobb csoportj�t a rovarok alkotj�k. Az ismert �sszes �llatfaj 80%-�t �k teszik ki, �s a pontos sz�mukat a tud�sok sem ismerik. Becsl�sek szerint 10 milli� fajuk is �lhet a F�ld�n.

A legterm�kenyebb �llatfaj a lev�ltet�. Egyszerre kb. 40 ut�dja sz�letik, melyek k�t h�t ut�n m�r ivar�rettek �s maguk is szaporodni kezdenek. Ha az �sszes �letben maradna �s szaporodna, egyetlen n�st�ny 1 560 000 000 000 000 000 000 000 egyednek adna �letet. �sszs�lyuk 820 milli� tonna lenne, ami az emberi popul�ci �sszs�ly�nak a h�romszorosa. Szerencs�re rengeteg term�szetes ragadoz�juk van, melyek j�csk�n megtizedelik a tetveket.

A zsir�fnak ugyanannyi nyakcsigoly�ja van, mint az embernek, vagyis 7db, csup�n ezek sokkal nagyobbak, ny�jtott alak� csigoly�k. A zsir�f hossz� nyak�nak �s eg�sz test�nek fel�p�t�se egyed�l�ll�. Iv�skor terpeszbe kell �llnia, viszont a hossz� nyaka miatt ilyenkor fen�ll a vesz�ly, hogy a t�l sok v�r �ramlik az �llat fej�be. Ezt a zsir�f �gy oldotta meg, hogy egy billenty� tal�lhat� a nyak�ban, ami megg�tolja, hogy a v�r a fej�be folyjon. A zsir�f nyaka 2 m hossz�, a nyelve 50cm, �s a sz�r�s ak�ciat�sk�ket is k�pes elfogyasztani. El�ri a f�k lombkoon�j�nak tetej�t is, mivel a fej�t majnem f�gg�legesen felfel� tudja hajl�tani. 

  

 

 

 

 

Forr�s: internet

 

 

Vissza a bloghoz