A k�vetkez� cikk a legnagyszer�bb magyar versenyl�r�l, s�t a vil�g egyik legjobb lov�r�l, Kincsemr�l sz�l.

A l�versenyz�sr�l

A lovak gyorsas�g�nak �sszem�r�se minden bizonnyal egyid�s a l�haszn�lattal. Versenyz�sre a leggyorsabb lovakat igyekeztek kiv�lasztani �s ezek ut�daib�l m�g jobb versenylovakat nevelni. Angli�ban a 17. sz�zadban kir�lyi rendelet nyom�n a helyi vegyes sz�rmaz�s� �s k�llem� l��llom�nyt keleti (arab, t�r�k, berber) lovakkal kezdt�k keresztezni. �gy egy ac�los szervezet�, tetszet�s k�llem� �s nagyon gyors, versenyz�sre t�k�letesen alkalmas l�fajta alakult ki: az angol teliv�r. Az 1750-ben Angli�ban megalakult Jockey Club a kor�bban spont�n szervez�d� l�versenyeket szab�lyozott �s szervezett kereket k�z� fogta �ssze. Ett�l az id�pontt�l sz�m�tjuk a modern l�versenyz�s kezdet�t. 

Az angol mint�j� l�versenyz�st Magyarorsz�gon gr�f Sz�ch�nyi Istv�n �s b�r� Wessel�nyi Mikl�s honos�totta meg. A mai, klasszikus l�versenyz�s Angli�b�l sz�rmazik, a legfontosabb versenyfajta a derby. Az els� derbyt 1780-ban rendezt�k. A n�v onnan ered, hogy 1779-ben a Jockey Club eln�ke, Sir Charles Bunbury �s Lord Derby elhat�rozt�k, hogy versenyt �rnak ki a 3 �ves m�nek �s kanc�k sz�m�ra. A n�vad�st fej vagy �r�s d�nt�tte Derby jav�ra, �gy neve halhatatlann� v�lt.

A Jockey Club az 1750-es �vekt�l ir�ny�tja a versenyeket, els� k�lf�ldi tagja gr�f Batthy�nyi Guszt�v, akinek Galopin nev� lova nyerte az 1850 �vi derbyt.

A Magyarorsz�gon meghonos�tott l�versenyz�s a 19. sz�zad elej�n szinte kiz�r�lag Angli�b�l hozott teliv�rekkel indult, majd a sz�zad m�sodik fel�ben elkezd�d�tt a hazai teny�szt�s is.

A galopp- �s �get�versenyek legjobbjai k�z� tartoznak az angol teliv�rek. Ezeket a nemes k�lsej�, sz�lsebes �s er�s lovakat a vil�g minden r�sz�n teny�sztik. Magyarorsz�gon sz�mos angol teliv�r �rt el kimagasl� eredm�nyeket a 19. �s 20. sz�zadban.

Eur�pa l�teny�szt�s�ben a 17-18. sz�zadban a spanyol lovakat haszn�lt�k nemes�t� fajtak�nt. Ezt a szerepet a 19. sz�zad elej�n az arab, majd az angol teliv�r vette �t. Magyarorsz�gon mindk�t fajt�t m�dszeresen, egym�sra �p�l� m�don haszn�lt�k a l�teny�szt�sben. Az arab lovak teny�szt�si b�zisa a B�bolnai M. Kir�lyi �llami M�nes, az angol teliv�r� a Kisb�ri M. Kir. �llami M�nes volt. A Mez�hegyesi M. Kir. �llami M�nesben nem folytattak angol teliv�rteny�szt�st, de az angol teliv�r m�nek meghat�roz� szerepet j�tszottak a Mez�hegyesen kiteny�sztett fajt�k – a n�niusz, a gidr�n, �s a mez�hegyesi f�lv�r (mai nev�n furioso – North Star fajta) – kialakul�s�ban.

Magyarorsz�gon a k�zteny�szt�sben a gyenge min�s�g�, heterog�n kanca�llom�ny nemes�t�s�nek klasszikus receptje szerint els� l�p�sben az arab teliv�r m�nekkel egys�gess� tett�k az �llom�nyt. A k�vetkez� f�zisban kifog�stalan k�llem�, angol f�lv�r m�nekkel megfelel� csontozat� �s testt�meg� �llom�nyt hoztak l�tre. A befejez� f�zisban angol teliv�r m�neket haszn�ltak a tetszet�s k�llem �s a nemess�g el�r�se �rdek�ben. 1962-ben a magyar l�teny�szt�s nagy �tszervez�se k�vetkezt�ben a legjelent�sebb angol teliv�r m�nesek (Kisb�r, Di�spuszta, Kertesk�) a B�bolnai �llami Gazdas�ghoz ker�ltek. A rendszerv�lt�sig a B�bolnai �llami Gazdas�g (k�s�bb Mez�gazdas�gi Kombin�t) volt a legjelent�sebb angol teliv�r teny�szt� Magyarorsz�gon. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a lovassportban �s a sportl�teny�szt�sben kapott jelent�s szerepet az angol teliv�r fajta. 

A l�versenyz�s az eur�zsiai puszt�k lovas n�pein�l �sid�k �ta n�pszer� volt. Ennek nyomai a magyar n�phagyom�nyban, pl. a p�nk�sdi kir�lyv�laszt�sban a 19. sz�zadig megtal�lhat�k. Az angol mint�ra szervezett, modern l�versenyek hazai t�rt�nete az 1800-as �vek elej�n kezd�d�tt. Az els� (nem hivatalos) futtat�sokra Hunyadi J�zsef �rm�nyi birtok�n 1814 �s 1820 k�z�tt �vente 1-2 alkalommal ker�lt sor. Pesten az els� l�versenyt 1827-ben rendezt�k meg. A hazai l�versenyz�s a kiegyez�s �s az els� vil�gh�bor� k�z�tti „boldog b�keid�kben” �lte f�nykor�t. Az Osztr�k-Magyar Monarchia egy „k�z�s” derby volt, amit B�csben futottak. A Monarchia felboml�sa ut�n minden ut�d�llam saj�t derbyt alap�tott. Ez az oka annak, hogy Magyar Derby csak 1921 �ta l�tezik. Az els� vil�gh�bor� vesztes�gei ut�n a magyar l�verseny�let hamar felvir�gzott.  

Az angol mint�j� l�versenyz�st Magyarorsz�gon gr�f Sz�ch�nyi Istv�n �s b�r� Wessel�nyi Mikl�s honos�totta meg. A mai, klasszikus l�versenyz�s Angli�b�l sz�rmazik, a legfontosabb versenyfajta a derby. Az els� derbyt 1780-ban rendezt�k. A n�v onnan ered, hogy 1779-ben a Jockey Club eln�ke, Sir Charles Bunbury �s Lord Derby elhat�rozt�k, hogy versenyt �rnak ki a 3 �ves m�nek �s kanc�k sz�m�ra. A n�vad�st fej vagy �r�s d�nt�tte Derby jav�ra, �gy neve halhatatlann� v�lt.

A Jockey Club az 1750-es �vekt�l ir�ny�tja a versenyeket, els� k�lf�ldi tagja gr�f Batthy�nyi Guszt�v, akinek Galopin nev� lova nyerte az 1850. �vi derbyt.

A Magyarorsz�gon meghonos�tott l�versenyz�s a 19. sz�zad elej�n szinte kiz�r�lag Angli�b�l hozott teliv�rekkel indult, majd a sz�zad m�sodik fel�ben elkezd�d�tt a hazai teny�szt�s is.

A galopp �s �get�versenyek legjobbjai k�z� tartoznak az angol teliv�rek. Ezeket a nemes k�lsej�, sz�lsebes �s er�s lovakat a vil�g minden r�sz�n teny�sztik. Magyarorsz�gon sz�mos angol teliv�r �rt el kimagasl� eredm�nyeket a 19. �s 20. sz�zadban.

 

Kincsem (1874-1887)

Magyarorsz�g �s a vil�g legjobb lova k�ts�gk�v�l a veretlen Kincsem. 2 �s 5 �ves kora k�z�tt n�gy teljes szezon ment�n Eur�pa legjobbjaival n�zett szembe, 54 versenyen vett r�szt �s mindet megnyerte. Ez olyan vil�gcs�cs, amit soha senki nem tudott megd�nteni. Kincsem a legt�bb versenyt nyer� veretlen l� a vil�gon. B�r egyik ut�dja sem �rte el �sanyja kimagasl� eredm�nyeit, de megbecs�l�st szereztek a kiv�l� v�rvonalnak szerte a vil�gon. Ennek k�sz�nhet�en sz�mos, nagy versenym�lttal rendelkez� orsz�gban neveztek el r�la versenyeket, olyan orsz�gokba is, ahol a csodakanca �lete sor�n meg sem fordult. B�r Kincsem �sei t�bbnyire brit sz�rmaz�s�ak, a s�t�t m�js�rga kanca m�gis a magyar teny�szt�s eredm�nye �s mind a mai napig t�k�letes p�ld�ja a fajt�nak.

Apja Cambuscan import angol teliv�r m�n, (sz�letett 1861-ben Newminster �s Arrow csik�jak�nt) akit 1871-ben v�s�rolt meg Francis Cavaliero a Kisb�ri M�nes sz�m�ra v�rfriss�t�s c�lj�b�l. Francis Cavaliero spanyol nemesi sz�rmaz�s�, de angol sz�let�s� igazi vil�gpolg�r volt. Angol nyelvtan�rk�nt dolgozott a Monarchi�ban (Rudolf t�n�r�k�s nyelvtan�ra is volt), de mint lovas, idom�r �s kiv�l� teliv�rszak�rt� lett h�res. 1866-1882-ig az Osztr�k Jockey Club versenytitk�ra volt. A kisb�ri m�nes az � tan�cs�ra vette meg fedez�m�nnek Cambuscant.

Kincsem anyja, Waternymph, az ozorai Eszterh�zy-m�nes neveltje (sz�letett 1860-ban Cotswold �s The Mermaid csik�jak�nt). 1873-ban vitt�k Kisb�rre teny�szt�sre. Kincsem sz�let�se egy v�letlennek k�sz�nhet�, mivel Waternympet el�sz�r nem Cambuscannak, hanem egy m�sik m�nnek, Ostreggernek n�zt�k ki, v�g�l egy t�ved�s folyt�n m�gis Cambuscan fedezte be. Waternymph k�vetkez� csik�ja m�r Ostreggert�l sz�letett, �s ez a csik� m�sodik helyez�st �rt el a N�met Derbyn. William Benson a k�vetkez� le�r�st adta Kincsem anyj�r�l: "Waternymph nagy, magas kanca volt, nemes fejjel, j� hossz�ra, ny�l� marral, r�zs�tos lapock�val, t�rdkal�csa termet�hez kicsi, els� l�bai, inai, cs�dje, �s k�rme kifog�sta�lan �ll�s�ak. H�ta hossz�k�s, k�t�se nem a legjobb, h�ts� r�sze szab�lyos, cs�nkja �s a t�bbi r�szei j�k, bord�i ink�bb laposak, mellkasa �s m�lys�ge ritkas�g sz�mba men�, term�szete igen j�, de h�st nem szedett mag�ra. Ak�r munk�ban, ak�r pihenve, mindig finny�s, �tv�gytalan l�v�n, rossz kin�z�s�nek tetszett, de mindennek dac�ra izmok bor�tott�k. Ev�sre csakis a zabj�ba kevert keny�r, s�rgar�pa �s z�ldtakarm�nnyal felv�ltva lehetett r�b�rni. Beteg soha sem volt, l�bai sem adtak soha aggodalomra okot. �gy a kem�ny, mint a puha p�ly�t egyar�nt gy�zte, eg�szs�gesen ker�lt a m�nesbe. Rossz �get� akci�ja, de j� gallopja volt." A csodakanca anyja huszonk�tszer futott, h�tszer gy�z�tt, h�tszer volt m�sodik, k�tszer harmadik, 10,0073 1/3 forintot �s 500 aranyat nyert tulajdonos�nak. M�sodik l�nya volt Kincsem. A Nemzeti D�jat nyer� Waternymph k�l�n�s l� volt: csak �gy lehetett r�venni az ev�sre, ha takarm�ny�ba r�p�t �s egy�b z�ldtakarm�nyt kevertek.

 

Kincsem 1874. m�rcius 17.- �n sz�letett T�pi�szentm�rtonban, egyes forr�sok szerint Kisb�ren. A legut�bbi id�kig �gy tudtuk, hogy Kincsem gr�f Blaskovich Ern� t�pi�szentm�rtoni birtok�n l�tta meg a napvil�got, de az �jabb kutat�sok sz�let�se hely�t m�r Kisb�rre teszik. Hesp R�bert d�dunok�j�nak, Hesp J�zsef kutat�sai azonban szint�n azt bizony�tj�k, hogy Kincsem T�pi�szentm�rtonban sz�letett.

Tulajdonosa Blaskovich Ern�, tr�nere az Angli�b�l hazatelep�lt Hesp R�bert volt. Hesp R�bert egy farmer fia volt Slinsby-b�l, a Yorkshire-i gr�fs�gb�l. Job Marsdenn�l, a nagyh�r� tr�nern�l tanult Maltonban. Fiatalkor�ban ker�lt Magyarorsz�gra �s itt a h�res f�ti, majd cs�k�i falkavad�szatokon dolgozott. 1868-ban Leps�nyben kapott �ll�st, itt kezdte a galopplovak idom�t�s�t. 1875 elej�n saj�t idom�t�telepet nyitott G�d�n. 1875 �sz�n megj�tt Kincsem �s ez Hesp nev�t felejthetetlenn� tette a turf t�rt�net�ben. Hatalmas szerepe volt abban, hogy Kincsem 4 �ves versenyz�i p�lyafut�sa alatt soha nem betegedett meg, �s mindv�gig versenyk�pes �llapotban maradt. � �s eg�sz csal�dja t�k�letesen besz�lte a magyar nyelvet, ami ritkas�gnak sz�m�tott az angol tr�nerek �s zsok�k k�z�tt. Annyira elmagyarosodott, hogy �j szok�sai miatt angol koll�g�i „Bob cs�rd�snak” nevezt�k el.

William Benson ezt �rja Kincsemr�l: "Kincsem Kisb�ren elletett, (a M�nesben, ahol az apja Cambuscan fedezett �s lakott) s els� �veir�l nem sokat tudok. Csak mint 3 �vest l�ttam a pesti p�ly�n futni. Feje nem volt olyan nemes, mint az anyj��, marja magas, h�ta �s k�t�se igen j�k voltak, mondhatni, hogy eg�szben v�ve t�k�letes volt. Ink�bb nagyanyj�ra (The Mermaid) �t�tt, hatalmasabb volt anyj�n�l, de egy kiss� durv�bb.
Mid�n a start fel� �getett, mindenkit meglepett ugr�saival. Csendes men�skor lomh�nak t�nt, mid�n sebesen v�gtatott, �gy t�nt fel, mintha a t�bbi l� meg�llt volna egy helyben. Versenyeit j�tszva nyerte. Sz�ne nem volt sz�p s�rga. Sok utaz�sa alatt teljesen nyugod�tan viselkedett s abrakja elfogyaszt�sa ut�n 3-4 �r�t pihen�ssel t�lt�tt minden alkalommal, nem t�r�dve a k�r�l�tte t�rt�nend�kkel."

Kincsem onnan kapta a nev�t, hogy a t�pi�szentm�rtoni versenyp�ly�n az �sszes �vj�ratt�rs�t legy�zte �s val�s�gos kincse lett tulajdonos�nak. Ennek ellen�re Blaskovich Ern�nek nem tetszett az egy�ves csik� nyakigl�b termete �s nagy csontozata, nem v�rt t�le sokat. A f�ma szerint Blaskovich k�t r�szre osztotta csik�it 1875-ben, v�g�l elad�sra k�n�lta �ket. L�nyai gr�f �s Orczy b�r� 6 lovat megvettek, de a sz�mukra nem t�l tetszet�s k�lsej� Kincsem nem kellett senkinek.

A kanca karrierje 1876-ban kezd�d�tt, k�t �vesen. Ebben az �vben �sszesen t�z versenyen vett r�szt. J�nius 21.-�n futott el�sz�r a berlini Criteriumban, ahol h�rom ellenfel�t n�gy hosszal verte. �lete sor�n v�gigutazta zakatol� vonaton eg�sz Eur�p�t. Legnagyobb gy�zelmeit Magyarorsz�gon (soproni Polg�r D�j), Ausztri�ban (b�csi Klaudrubi D�j), N�metorsz�gban, Angli�ban �s Franciaorsz�gban �rte el. J�nius 21. �s okt�ber 29. k�z�tt versenyzett �s nyert Pr�g�ban (Klaudrubi D�j), Hamburgban (m�sf�l hosszal nyert), Doberanban, Hannoverben (egy hosszal nyert), Frankfurtban (10 hosszal nyert), Baden-Badenben, �s Budapesten.

A Baden-badeni versenye el�tt hal�lra r�m�tette gazd�it, mivel nem volt hajland� inni semmilyen v�zb�l sem. Hoztak neki vizet az �sszes k�rny�kbeli telep�l�sr�l, a Rajn�b�l, forr�sokb�l, de hi�ba. V�g�l egyik m�snapi ellenfel�nek tulajdonosa, Reeves megeml�tette, hogy van a k�zelben egy beomlott k�t, melynek viz�t lovai sz�vesen issz�k. Kincsemnek hoztak egy v�d�rrel �s ezt m�r azonnal felsz�rcs�lte. Senki nem �rtette a dolgot, v�g�l h�s�ges gondoz�juk, Franzl a homlok�ra csapott:- „H�t persze, �pp olyan pocsolya�ze van, mint amit otthon, G�d�n, az ist�ll�udvar k�tj�b�l h�zunk!”

Hesp R�bert ragaszkodott a T�pi� menti zabhoz, Kincsem mindig ezt kapta takarm�nyk�nt. Kincsemet kiss� bogaras term�szet� l�nak mondt�k. Legjobb bar�tja egy fekete-feh�r n�st�ny k�bormacska volt. A cica minden verseny�re elk�s�rte, mert n�lk�le a kanca nem volt hajland� futni. Egyszer a Deauville-i kik�t�ben elt�nt a macska, az eg�sz ist�ll�szem�lyzet k�ts�gbeesetten kereste, m�g v�g�l �pp idej�ben, a verseny el�tt meglelt�k. Hesp R�bert m�g jutalmat is felaj�nlott a cica megtal�l�j�nak, v�g�l 2 napos keres�s ut�n el�ker�lt a sz�kev�ny cica.

Egy m�sik alkalommal Hesp R�bernek r�m�lten �js�golta az ist�ll�vezet�, hogy Kincsemnek valami baja van, mert nem hajland� arr�bb l�pni. Kider�lt, a l� r�l�pett t�rsb�rl�j�re, egy ny�lra, �s �rezte, hogy valami mozog, ez�rt ink�bb mozdulatlanul v�gig�llta h�rom l�bon az �jszak�t.

Versenyei ut�n tulajdonosa, Blaskovich Ern� a p�ly�n sokszor egy kis bokr�t�val v�rta, amit homloksz�j�ba t�z�tt. Ezt Kincsem annyira megszokta, hogy amikor a gy�zelem ut�n visszavezett�k, egy�bk�nt is m�lyen hordott fej�t m�g lejjebb hajtotta, mintegy k�vetelve a vir�got.

H�rom �vesen tizenh�t alkalommal indult versenyen. Gy�z�tt az Osztr�k Derbyn, a b�csi Jockey Club D�jon �s Cs�sz�r D�jon, Pozsonyban a Trial Stakes versenyen, a Baden-Badeni Nagyd�jon, ami a korszak egyik legmagasabb d�jaz�s� futama volt,  �s a Budapesti Szt. Leger versenyen �s Nemzeti D�jon. Tizenh�t gy�zelmet aratott, ellenfelei mindennel pr�b�lkoztak ellene, de hi�ba, Kincsem meg�ll�thatatlan �s legy�zhetetlen volt. A pozsonyi Trial Stakes, a pesti Nemzeti D�j �s a Hazafi D�j ut�n az Osztr�k Derbyn a Baltazzi-fiv�rek akart�k megveretni, hazahozatt�k Angli�b�l hatalmas cs�d�r�ket, aki a 2000 Guiness-ben szoros negyedik lett. A m�nnek m�g kabal�b�l nem adtak nevet, s ez m�r Epsomban egyszer bev�lt, csup�n a b�csi futam el�est�j�n kapta a Tall�s nevet. A verseny trib�nj�n jelen volt Ferenc J�zsef, Erzs�bet kir�lyn�, �s Rudolf tr�n�r�k�s is. A versenyen Kincsem 1400 m�tern�l az �lre t�rt �s kenterbe verte Tall�st. 6 n�met verseny ut�n egy h�nap pihen�t kapott G�d�n, majd okt�ber 2.-�n futott el�sz�r Magyarorsz�gon, Sopronban. K�t h�t m�lva Pesten kilenc ellenfelet vert meg, ennyien soha t�bb� nem �lltak ki ellene. F�l hosszal legy�zte ist�ll�t�rs�t, a szint�n �g�retes Csalog�nyt is.

 

N�gy �vesen B�csben kezdte a versenyszezont, 1878. �prilis 22.-�n. Addigra 27 versenyen szerepelt veres�g n�lk�l, abban az �vben tizen�tsz�r �llt starthoz. Nyert Budapesten az Els� �s M�sodoszt�ly� �llami D�jon, �s a franciaorsz�gi Deauville-ben is (itt t�nt el a macska). Kincsem eljutott Angli�ba az augusztus 1.-j�n rendezett Goodwood Cupra, de Newmarketben k�lik�s t�neteket mutatott. Hesp R�bert r�j�tt, hogyan veheti r� a lovat, hogy igyon a meszes v�zb�l: el�sz�r felforralta, majd leh�t�tte a vizet. Azt�n j�rv�ny t�rt ki, elhull�sokr�l is h�rt kaptak, egyre t�bb ellenf�l adta fel. Az utols� t�rl�sn�l nyolc l� maradt versenyben, mind nagy ellenf�l, a kor legjobbjai. Ezut�n tov�bbi lovak mondt�k le a versenyt, k�zt�k tal�n a legnagyobb riv�lis, Petrarch, de a Charon nev� l� is les�ntult, Norwich az el�z� versenyeken t�ls�gosan kimer�lt, hogy rajthoz �lljon, Chamant megf�zott, a 4 �ves francia Verneuil cs�nkja pedig �kl�mnyire dagadt, �gy csak ketten �lltak ki Kincsem ellen. A versenyen jelen volt a walesi herceg, a bradfordi �rgr�f, Spencer gr�f, Batthy�nyi Elem�r �s Francis Cavaliero is, a kor legnagyobb lovas szakembere. Az egyenesbe �rve Kincsem m�g 6 hosszal volt lemaradva, a magyarok elfojtott sz�vvel figyelt�k. V�g�l Kincsem zsok�ja megsarkanty�zta lov�t �s v�g�l az utols� sz�z m�tereken els�pr�, 2 hosszas gy�zelmet arattak.

M�sik nevezetes fut�sa szeptember 9.-�n Baden-Badenben t�rt�nt. Gr�f Hugo Henckel lova, Prince Giles The First fej-fejt v�gzett vele, a b�r�k holtversenyt �llap�tottak meg. Ezt a d�ntetlen eredm�nyt Blaskovich annak tudta be, hogy zsok�ja, Elijah Madden el�z� �jjel alaposan bepezsg�z�tt. Ezzel a kit�n� l�val tulajdonosa t�zszer �llt ki Kincsem ellen, most majdnem siker�lt legy�znie. Blaskovich Ern� azonban nem fogadta el az eredm�nyt, s�t orrhosszal Kincsemet l�tta gy�ztesnek. Akkoriban az volt a szok�s, hogy ha holtverseny alakul ki �s az egyik tulajdonos nem akarja megfelezni a d�jat, k�rhett�k az �jrafut�st. Prince Giles The First j�val er�sebb fizikai fel�p�t�s� m�n volt, r�ad�sul Kincsem hat �s f�l kil�val nehezebb zsok�t vitt. Ketten egyes forr�sok szerint nem sokkal az els� verseny ut�n lefutott�k a t�vot m�g egyszer, mivel Blaskovich tudta, ha a holtverseny ut�n le�ll�tja lov�t, akkor j�n ki rajta az igazi f�radts�g. Ekkor m�r Kincsem egy�rtelm�en, 6 hosszal megnyerte a 3200 m�teres t�vot.

Okt�ber 22.-�n a Budapesti Kanca-d�jon csak f�l hosszal nyerte a 2400 m�teres t�vot, ami szokatlannak sz�m�tott a f�rad� Kincsemt�l. A zsok�, Madden �tszerz�d�tt a Baden-Badeni kritik�k miatt a Baltazzi Arisztid-Springer Guszt�v p�roshoz, v�g�l N�metorsz�gba ker�lt Hohenloke-Oehringen herceghez. Maddennel Kincsem 42 gy�zelmet aratott. Kincsem �j zsok�ja a v�kony alkat� Wainwright lett, h�rom utols� verseny�n pedig Busby lovagolta.

Kincsemet n�gy �ves kor�ra a t�voli K�n�ban is ismert�k. Ott is tudt�k, hogy van egy l� Magyarorosz�gon, aki mindig fut �s mindig nyer.

�t �vesen tizenk�tszer �llt starthoz, t�bbek k�z�tt Berlinben, Frankfurtban �s harmadszor Baden-Badenben. Utols� versenye a budapesti Kancad�j volt.

Kincsemet hat �vesen is futtatni szerett�k volna, de a felk�sz�l�s sor�n kider�lt, hogy l�bai nem eg�szs�gesek. 90 �v m�lva Feh�r Dezs� �llatorvos �llap�totta meg, hogy mi�rt kellett Kincsemnek abbahagynia a versenyz�st. Karrierj�t egy pici csontelv�ltoz�s pecs�telte meg. A csontv�z�t vizsg�lva szembet�n�, hogy a sz�rcsonthoz a bels� kapocscsontok t�z cm hosszan hozz�n�ttek, vagyis az �sszek�t� r�vid szalagok elcsontosodtak. Kincsem egy m�nesbe ker�lt, �j korszak kezd�d�tt a sz�m�ra, ez�ttal teny�szkancak�nt bizony�thatott. V�rvonala, f�leg N�metorsz�gban, a mai napig tov�bb �l.

T�pi�szentm�rtoba k�ldt�k, ahol 5 csik�t ellett. El�sz�r Verneuillel fedeztett�k, de Kincsem nem vemhes�lt.

 

Kincsem els� ivad�ka, Budagy�ngye 1882-ben sz�letett egy Buccaneer nev� m�nt�l. Buccaneert 1865-ben v�s�rolta meg a Magyar Kir�lyi �llami M�nes fedez�m�nnek. K�t �vtized alatt 184 angol teliv�r �s 544 f�lv�r kanc�t fedeztt be, �gy kit�n� tulajdons�gait az eg�sz orsz�gban �r�k�tette. Ut�dai 13 derbyt nyertek. Buccaneer Angli�ban 11 versenyt nyert �s 1865/66-ban els�sz�m� teny�szm�nnek sz�m�tott. T�bbek k�z�tt � az apja a Kincsemmel egyid�ben �lt m�sik h�res magyar versenyl�nak, Kisb�rnek is, aki 1876-ban 5 hosszal megnyerte a legrangosabb angol versenyt, az Epsom Derbyt, majd a p�rizsi Grand Prix-n is els� lett 3 perc 22 m�sodperces id�vel. Ezt a kett�s gy�zelmet el�tte csak a francia Gladiateur teljes�tette 1865-ben �s 150 �v alatt is csak 5 teliv�r �rte el!

Kincsem els� csik�ja,  Budagy�ngye is sok gy�zelmet tudhatott mag��nak, gy�z�tt p�ld�ul Hamburgban a Norddeutsches Derbyn. Nev�t onnan kapta, hogy Kelenf�ld�n sz�letett egy vagonban szilveszter �jszak�j�n. Blaskovich pedig a h�v�sv�lgyi Budagy�ngy�ben k�sz�nt�tte az �j �vet, amikor �rtes�lt a kancacsik� vil�gra j�tt�r�l. Budagy�ngye unok�ja, a gy�ny�r�, vil�gos s�r�ny� s�rga m�n, Beregv�lgy, aki nemcsak t�nem�nyes jelens�g volt a p�ly�n, hanem kiemelked� k�pess�g� versenyl� is, sok �r�met szerzett teny�szt�j�nek, Blaskovichnak. Megaj�nd�kozta �t a harmadik osztr�k Derby gy�zelm�nek dics�s�g�vel �s � m�r a negyedik �ltala teny�sztett nemzed�ket jelentette. Beregv�lgy nyolc fut�sb�l hatszor gy�z�tt �s k�tszer volt m�sodik.

Budagy�ngye

 

K�vetkez� csik�ja Buccaneert�l Ollyan Nincs, egy m�sik pej kanca, aki szint�n sikereket �rt el a versenyp�ly�kon, Szent L�szl� D�jat �s St. Legert nyert. 1884-ben nem sz�letett Kincsem-csik�, de 1885-ben Buccaneer �s Kincsem harmadik csik�ja, Talpra Magyar is megl�tta a napvil�got. Talpra Magyart nem versenyeztett�k, de kiv�l� apam�n lett bel�le, ut�dai k�z�tt sz�mos j� versenylovat tal�lunk. Mind�ssze egy Asszonys�gok D�jat nyert. Gyors, de szesz�lyes �s gyenge ellen�ll�k�pess�g� l� volt.

1886-ban Kincsemet egy m�sik m�nnel, az Angli�b�l hozatott Doncasterrel fedeztett�k, meg�rkezett Kincs�r. A fiatal s�rga m�ncsik�t is be akart�k nevezni a N�met Derbyre, de hirtelen hal�la megakad�lyozta abban, hogy f�nyes eredm�nyeket �rjen el. Kincs�r az 1889-es Osztr�k Derbyn m�sodik lett, �g�retes csik�nak tartott�k. A hamburgi verseny el�tti napokban azonban k�ts�gbeejt� �llapotban tal�ltak r� az ist�ll�ban, m�snapra elpusztult. Egyesek m�rgez�sr�l besz�ltek, de az igazs�g az, hogy m�r N�metorsz�gba �rkez�sekor k�lik�s t�neteket mutatott, sokkal val�sz�n�bb hogy ebbe pusztult bele. Az utols� pillanatban nevezt�k be Uram-B�ty�mot a N�met Derbyre helyettes�t� l�nak, aki meg is nyerte a futamot. A csodakanca utols� ivad�ka Kincs volt, akinek szint�n Doncaster volt az apja. Kincs 1887-ben sz�letett, teny�szkanca v�lt bel�le. Egyik l�nya, Napf�ny eredm�nyes versenyl� lett k�s�bb.

Elgondolkodtat�, hogy a k�t legkevesebb eredm�nyt felmutat� ivad�k, Talpra Magyar �s Kincs adt�k a k�vetkez� gener�ci�ban a legkiv�l�bb k�pess�g� versenylovakat. Talpra Magyar fia, a T�tle�ny nev� kanc�t�l sz�letett Tokio rendk�v�l szesz�lyes, kisz�m�thatatlan, de kiv�telesen j� versenyl� volt. Nehezen kezelhet� term�szete m�r k�t�ves kor�ban ki�tk�z�tt, munk�ban alig t�rt meg lovast a h�t�n. M�sodik startj�n�l hosszakat vesztett nyugtalans�ga miatt, a t�voszlopn�l zsok�ja ostorhoz ny�lt, erre kit�rt, majdnem keresztbefutott a p�ly�n, el�sz�r eg�szen a k�ls� korl�tig, de �gy is k�t hosszal gy�z�tt. Lovasa, Thomas Carlyle azzal sz�llt le r�la, hogy enn�l jobb k�t�ves lovon m�g sosem �lt.

Kincs sz�let�se ut�n Kincsem eg�szs�ge megromlott, b�lg�rcs�k gy�t�rt�k. 1887. m�rcius 17.-�n, tizenharmadik sz�let�snapj�n m�lt ki egy s�lyos, kezeletlen k�likaroham k�vetkezt�ben.  Idom�rja, Hesp R�bert egy h�nappal �lte t�l szeretett lov�t, elszeg�nyedve halt meg B�csben.

A kanc�k r�sz�re rendszeres�tett legnagyobb angol teny�szversenyt, az Oakst 1974-ben (Kincsem sz�let�s�nek centen�rium�n) Polygamy, Kincsem 13. anya�gi lesz�rmazottja nyerte. Kincsem unok�ja, Miczi (Apja: Mindig – Anyja: Napf�ny) a legjobb Kincsemt�l ered� versenyl�, aki megnyerte a Kir�ly D�jat, az Osztr�k �s Magyar Kancad�jat, a Nemzeti Hazafi D�jat, �s a Batthy�nyi-Hunyadi D�jat.  Miczi eredm�nyeit Blaskovich Ern� sajnos m�r nem �rte meg. A Kincsem-csal�d 46 klasszikus, �s 75 nagyd�jnyer� ivad�kot hozott, akik �vsz�zadokig hirdett�k angol, francia, n�met, osztr�k �s m�s versenyp�ly�kon a csodakanca dics�s�g�t.

Kincsem kor�ban a l�versenyek eg�szen m�s iramban zajlottak, mint ma. A lovak a verseny jelent�s r�sz�ben csak lass� v�gt�ban haladtak, �s gyakorlatilag csak az utols� sz�z m�terekben gyors�tottak fel nagy m�rt�kben. Egyes szak�rt�k megkock�ztatj�k azt mondani, hogy ha Kincsemnek a mai versenyszab�lyoknak kellene megfelelnie, bizony�ra legy�zn�k. Ennek ellen�re nem szabad lebecs�lni, �gy is p�ratlan teljes�tm�nyt ny�jtott, k�ts�gtelen�l a korszak legjobb versenylova volt az eg�sz vil�gon.

T�pi�szentm�rtonban a lovasparknak lett n�vad�ja Kincsem. Itt 1999. m�rcius 20-�n ny�lt meg a Kincsem M�zeum, melynek bej�rata elõtt egy bronzb�l k�sz�lt Kincsem szobor fogadja az ide �rkezõket, ezzel a felirattal: "V�ndor, aki itt j�rsz, �llj meg egy percre �s eml�kezz, tisztelegj Kincsem eml�k�nek, aki itt �lt, ezen a ter�leten, az egykori Blaskovich birtokon." Kincsemet k�lf�ld�n Hungarian Wonder, azaz Magyar Csoda n�ven ismerik. A teliv�rteny�szt�s szent�ly�nek mondhat� angliai Newmarket m�zeum�ban (Horse Racing Museum) fel�ll�tott�k a magyar kanca szobr�t, a t�rl�kban pedig p�ratlan karrierj�nek dokumentumait. M�r �let�ben nev�t viselte a f�v�rosi palota, nagyd�jakat rendeznek a tisztelet�re. A mai napig is a Guinness Rekordok k�nyv�ben egyed�l�ll� vil�grekordj�val "A legsikeresebb l�k�nt" szerepeltetik. Csontv�za 1952-ig az �llatorvosi Egyetemen volt ki�ll�tva, ma a Budapesti Mez�gazdas�gi M�zeumban l�that�. 1978-t�l nev�t viseli a f�v�rosi versenyp�lya, a Kincsem Park. Nev�t a Budapestin k�v�l a b�csi �s a Baden-Badeni versenyp�lya is felvette. Kincsem egy�ltal�n nem tartozott a gyeng�bbik nemhez, hiszen a gyepen az �sszes m�nt is cs�fosan megverte, ak�r egy kilom�tern�l r�videbb, ak�r 4000 m�ter volt a verseny t�vja.

Manaps�g sokan elfeledik Kincsem eredm�nyeit. A mai galoppsport eg�szen m�s szab�lyokra �p�l, val�sz�n�, hogy a mai versenyz�kkel nem tudn� felvenni a versenyt. Egyes nemzetk�zi felm�r�seken, statisztik�kon Kincsem csup�n a harmincadik helyen, vagy m�g h�tr�bb szerepel, mivel viszonylag r�gen �lt �s az akkor versenyszab�lyok j�csk�n elt�rtek a maiakt�l. A legt�bb statisztika �s felm�r�s �l�n 20. sz�zadi lovak szerepelnek. Sokan elfelejtik azonban, hogy Kincsem toronymagasan az els� a legt�bb versenyt nyer� veretlen galopplovak k�z�tt az eg�sz vil�gon!

 

1904-ben a Sportman c�m� tekint�lyes angol szaklapt�l egy olvas� megk�rdezte, hogy Ormonde, Eclipse, Flying Fox �s St. Simon k�z�l melyik volt a vil�g legjobb lova, mire azt v�laszolt�k, hogy Kincsem.

 

Forr�sok: http://www.tbheritage.com/

Farkash�zy Tivadar: Overdose- a veretlen

Dr Hecker Walter: H�res versenylovaink

Myriam Baran: 100 legend�s l�

Kincsem-Imperi�l: H�res magyar versenylovak; a Magyar Mez�gazdas�gi M�zeum id�szaki ki�ll�t�sa

 

Vissza a bloghoz