Törpe fogasponty (Heterandria formosa)
Észak-Amerikában, Dél-Karolinától Floridáig elterjedő apró termetű halacska. Csupán 3,5-5 cm-re nő meg, emiatt kedvelt lakója a nanoakváriumoknak. A nőstényen nagyobb méretűek és testesebbek a hímeknél. Kisméretű (20-40l) akváriumban tökéletesen érzik magukat. A test alapszíne barna, a has világos. A törzs hossztengelye mentén sötét csík látható, amelyhez derékszögben kilenc harántcsík csatlakozik. A hát és a farok alatti úszó tövét egy-egy fekete folt díszíti. Csak hasonló nagyságú halfajokkal tartsuk együtt! Legtöbbször kisméretű garnélarákokkal (üveggarnéla, amano, Red cherry) és más törpe fajokkal, pl. törperazbórával vagy galaxy-razbórával tartják együtt. 1 nőstényre 2 hímet nyugodtan számolhatunk, mivel a sikeres tenyésztéshez inkább több hímet vegyünk, mint nőstényt.
Szeretnek laza csoportokban élni, ezért minimum 3-5 egyedet tartsunk együtt. Nagyon békések, a hímek sem agresszívek egymással. Mindenevők, de nagyobb részben kapjanak növényi eredetű táplálékot. Félénk természetű halak, melyek szeretik a növényekkel és búvóhelyekkel dúsan beültetett akváriumot. A legideálisabb a 22-26 fok a számukra. Az édesvizen kívül tarthatjuk brakkvízben is, kifejezetten kedveli az enyhén sós vizet.
Kis méretéből adódóan kevés utódja születik. A nőstény 2 hetente 1-2 ivadéknak ad életet, melyeket mindenképp el kell különítenünk a szülőktől. A hímeknek, az elevenszülőkre jellemző módosult farok alatti úszójuk, gonopódiumuk van, amely a szaporítószervnek felel meg. A nemek ez alapján könnyen megkülönböztethetők, a nőstények farok alatti úszója legyező alakú, míg a hímeké egy kis csövecske. Élettartamuk 3 év. Én jelenleg 1 állatkereskedést ismerek, ahol rendszeresen szokott lenni ez a faj, bár mostanában pont nem láttam és nagyon hamar elviszik azt a kevés példányt is, amit hoznak.
Fémes fogaspontyocska (Girandinus metallicus)
Bár ez a pici nem különösebben színesek, mégis magukra vonják a tekintetünket, különösen azok a fekete, tenyésztett példányok, melyeknek igen hosszú a gonopodiumuk (a nemi szervvé alakult farok alatti úszójuk), valamint a hátukon, meg a két oldalukon fekete folt van. A vadon élő példányok Közép-Amerikában élnek és egyszínű szürkék. Méretük 4-7 cm, a hímek itt is kisebbek és karcsúbbak. Ez a békés természetű kis elevenszülő fogasponty jól érzi magát egy közös akváriumban, de akkor érzi magát a legjobban, ha a saját nemzetségéhez tartozó halakkal lehet együtt. Változatos, zöldnövényeket tartalmazó eleséget igényel. Ha jól van tartva, hamar világra hozza az első ivadékokat. Ezek nagyon hamar felnövekednek, a szülők se jelentenek fenyegetést, ugyanis nem falják fel őket. Nemi érésük is korán kezdődik, ilyenkor külön kell választani a hímeket a nőstényektől, hogy elkerülhessük a túl korai szaporodást és a beltenyészetet. A jó szűrés (óránként a medence térfogatának kétszerese) nagyon fontos. Minimum 40-60 literes medencét igényelnek, kedvelik a víz felszínén úszó növényeket. 23-28 fokon érzik jól magukat. Élettartamuk 3-4 év.
Nagyon szeretik a szúnyoglárvát, a tubifexet, de mint minden eleveszülő, igénylik a növényi táplálélot. Az ivadék Artemia naupliával és Spirulinával könnyen nevelhető.
Az enyhén savas vízben nagyon könnyen szaporodik. A hímek kissé tolakodóak lehetnek (de nem agresszívek), ezért mindenképp 1 hímre 2-3 nőstény jusson. Kb. 15-30 utódjuk születik. Bár nem jellemző a fajra a kannibalizmus, tapasztalatom és külföldi oldalak szerint ajánlatos vemhes nőstényeket vagy a megszületett utódokat egy nevelőhálóba vagy bébimedencébe áthelyezni.
Én személy szerint egyszer láttam ezt a fajt egy díszhalkereskedésben, vettem is egy csapatot, de azóta is hiába keresem.
Feketesávos limia (Limia nigrofasciata)
Közép-Amerikában és Haitin él ez az érdekes faj. Méretét tekintva a kistestű halak közé tartozik, 4-6cm-re nő. A nőstények néha rendellenesen nagy hasat növesztenek, főleg ha túl vannak etetve és vemhesek is. Európai forgalomba 1912-ben került, ennek ellenére hazákban nagyon ritkán találkozni vele. Inkább gyűjtőktől és ritkán börzékről (főleg külföldről) lehet beszerezni. A természetes élőhelyén félsós vizekben, tavakban, folyókban honos. A kifejlett állatok mérete 4-6 cm. A test formája idővel megváltozik, az idősebb hímek háta púpos lesz, és oldalról laposabbá válik. A test ezüstösszürke fekete keresztcsíkokkal és látványos fémes csillogással és sárga beütéssel. A nőstények háta barna, zöldessárga csillogással. Az előzőekben ismertetett fajoknál kissé kényesebb, érzékenyen reagál a stresszre és a hirtelen változásokra. Hőigénye 26-30 fok. Ne tartsuk 24 fok alatt! Békés természetű hal, a hímek néha kergethetik egymást, de halálos összecsapásokat nem vívnak. A nemek könnyen felismerhetők a hímek gonopódiumáról, laposabb testéről és sötétebb színezetéről. A vemhesség 5-6 hétig tart, 10-30 kishal jön a világra, melyek viszonylag fejlettek (közel 1cm hosszúak) és könnyen nevelhetők. Úgy tűnik, hogy a fiatalok nemét befolyásolja, hogy a megtermékenyítés pillanatában milyen a medence pH-ja, ezért igyekezzünk a pH értéket 7 közelében tartani, hogy a nemek aránya kiegyensúlyozott legyen.
Kedvelik a felszínen úszó, lebegő növényeket. Minimum 60-80 literes medencét igényelnek, melyben egy csapatot tartsunk (több legyen a nőstény). 100 literre 8 hal legyen a halnépesség. Élettartama: 2-3 év. Társas akváriumban pontylazacokkal, más elevenszülőkkel és harcsákkal remekül kijön. A limiák összes fajta ritka Magyarországon a kereskedelemben. Én kétszer láttam eddig feketesávos limiát egy ismerősöm állatkereskedésében, melyek vadbefogottak voltak, de csak pár darab hal volt és mind hím. Egy másik alkalommal egy díszhalkereskedésben pedig véletlenül megláttam egy hímet, és az eladó azt mondta tud még szerzeni Szlovákiából. Több mint 1 hónapot vártam rájuk, de megérte, mert nagyon szép és nagy példányokra sikerült szert tennem. Egy másik alkalommal pedig egy hüllős szakkereskedésben láttam és vettem is szalagos limiákat egy neves hazai tenyésztő révén. Szóval ha valaki ilyen fajokat akar beszerezni, nehéz dolga van.
Félcsőrös csuka (Dermogenys pusilla)
Ázsia, Thaiföld és Malajzia enyhén sós, tengerhez közeli vizeiből származik ez az érdekes külsejű halacska. A hímek 5, a nőstények 6-7 cm hosszúak. Hosszú csőrszerű alsó állkapcsukról könnyen felismerhetők. Rovarevők, a víz felszíne alatt várnak áldozataikra. Akváriumban férgekkel, apró legyekkel, vízibolháva, tubifexxel és szúnyoglárvával táplálkoznak, feltétlenül élő eleséget igényelnek! A lemezes eleséget nem fogadják el! Táplálása emiatt egy kicsit problémás, talán ennek is köszönhető, hogy szinte egyáltalán nem találkozhatunk vele a díszhalüzletekben. A víz felszínén úszó dús növényzetben rejtőzködnek és lesnek táplálékukra. Minimum 100 literes akváriumban tartsuk, kedvelik a tágas tereket. 10 literenként adagoljunk 1 kávéskanál sót a vizükhöz. A hímek agresszívak egymással, ezért lehetőleg 1-2 példányt tartsunk. Viszonylag kevés számú utódjuk születik (5-5db), melyek sóféreglárván nevelkedve hamar megnőnek. A kigömbölyödött hasú nőstény ellés előtt a többiektől távol egy félre eső sarokba húzódik. Ilyenkor hasának olíva zöld színe élénkebben látszik. A nőstény az ivadékokat könyörtelenül megeszi, ha módjában áll, ezért mindenkép helyezzünk az akváriumba úszó, lebegő növényeket. A nőstények nem képesek hímivarsejteket raktározni, ezért a tenyésztési terveinknél vegyük figyelembe, hogy a tartó akváriumunk egyben tenyésztő akvárium is legyen, így hímjeink folyamatosan megtermékenyíthetik a nőstényeket. Az újszülött kicsik egyből a vízfelszínre úsznak, hogy megtöltsék úszóhólyagjukat levegővel. Az ivarok már 1-2 hetes korukban elkülöníthetők, bár a hímek párzószerve nem olyan látványos, mint az eleveszülők családjának többi fajánál. Táplálásuk méretükből adódóan könnyű, frissen kelt sórákot, cyclopsot, porrázúzott granulált díszhaltápokat bátran adhatunk nekik. Napi kétszeri etetés következtében növekedésük kirobbanó, de semmiképp sem szabad megfeledkeznünk a rendszeres vízcserékről, valamint, hogy csak annyit etessünk, amennyit egyből elfogyasztanak. Áltagosan 4 évig élnek.
Fiatal példányokat néha lehet már látni az állatkereskedésekben, de egyáltalán nem elterjedt faj. Bár az itt említett többi fajhoz képest a nehéz táplálás ellenére a féllcsőrös csukát a legkönnyebb beszerezni véleményem szerint.
Források: http://diszhal.info/elevenszulok.php
Lányi György: Elevenszülő fogaspontyok c. könyve