A k�vetkez�kben a t�rt�nelem el�tti vil�g legnagyobb ragadoz�i k�z�l ismerhet�nk meg 3 fajt: egy dinoszauruszt, egy �sc�p�t �s egy �ri�skrokodilt.

Spinosaurus

A Spinosaurus (nev�nek jelent�se t�sk�s gy�k, vagy h�tgerinces gy�k) a Theropoda dinoszauruszok egyik k�pvisel�je, mely �szak-Afrik�ban �lt a kr�ta id�szakban (106-93 milli� �vvel ezel�tt). Fosszili�it el�sz�r 1910-ben Egyiptomban fedezte fel Ernst Stromer n�met �sl�nykutat�. Az eredeti maradv�nyok megsemmis�ltek a m�sodik vil�gh�bor� alatt, de k�s�bb �jabb leletek ker�ltek el�. A Spinosaurusnak ma 2 ismert faja van, az Egyiptomban �lt Spinosaurus aegyptiacus �s a Marokk�ban felfedezett Spinosaurus marocannus. A Spinosaurus az eddig ismert egyik legnagyobb h�sev� dinoszaurusz. Az �llcsont �s a koponya 2005-ben publik�lt leletanyaga alapj�n a leghosszabb koponyj� ragadoz� dinoszaurusz. Kopony�ja 1,75 m hossz� volt.  A Spinosaurus vitorl�j�t nagyon magas h�tcsigolyany�lv�nyok alkott�k. Ezek a t�sk�k h�tszer, de ak�r tizenegyszer is magasabbak voltak a csigoly�kn�l, amikb�l ki�lltak.  A vitorla funkci�ja m�g vitatott. Egyes elm�letek szerint a h�szab�lyz�sban vette haszn�t az �llat, amikor a napsugarak ir�ny�ba �llt, a v�red�nyekkel teli vitorla el tudta vezetni a felesleges h�t.

Nem tiszt�zott, hogy a Spinosaurus els�dlegesen sz�razf�ldi ragadoz� volt-e, vagy ink�bb halev�, amire meghosszabbodott �llcsontja, k�pos fogai �s magasan elhelyezked� orrlyukai utalnak. Azt az elm�letet, ami szerint a spinosaurid�k halev�sre specializ�l�dtak, kor�bban A. J. Charig �s A. C. Milner a Baryonyxszal kapcsolatban vetette fel. Ez a krokodilokn�l �s a t�pusp�ld�ny bord�i m�g�tt tal�lt, gyomorsav �ltal k�ros�tott halpikkelyek anat�miai hasonl�s�g�n alapul.

Felfedez�se �ta a Spinosaurus versenyben �ll a leghosszabb �s legnagyobb theropoda dinoszaurusz c�m�rt, b�r ez a t�ny a nyilv�noss�ghoz nem jutott el a Jurassic Park III. c�m� filmben val� szerepl�s�ig �s egy �j p�ld�ny 2005-ben t�rt�nt le�r�s�ig. Friedrich von Huene �s Donald F. Glut az �ttekint�seikben �vtizedekre egym�st�l, 6 tonn�s t�meggel �s 15 m�teres hosszal a legs�lyosabb theropod�k k�z�tt tartott�k sz�mon. 1988-ban Gregory S. Paul szint�n a leghosszabb theropod�k k�z� sorolta be 15 m�teres testhosszal, a t�meg�t azonban kisebbre becs�lte. A legut�bbi, �j p�ld�nyokon alapul� t�megbecsl�sek 16–18 m�tert �s 7–9 tonn�t �llap�tanak meg.

Fran�ois Therrien �s Donald Henderson 2007-es cikk�ben egy koponyahosszon alapul� ar�nysz�m�t�s tal�lhat�, ami ellent�tben �ll a kor�bbi becsl�sekkel, eszerint ugyanis a meg�llap�tott hossz t�l nagy, a t�meg pedig t�l kicsi. A sz�m�t�s alapj�n a hossz 12,6–14,3 m�ter, m�g a t�meg 12–20,9 tonna. A tanulm�nyt kritika �rte az �sszehasonl�t�shoz haszn�lt theropod�k kiv�laszt�sa (a nagy theropod�k csontv�z�nak t�bbs�g�t arra haszn�lt�k fel, hogy be�ll�ts�k a spinosaurid�k�t�l elt�r� testfel�p�t�s� tyrannosaurid�khoz �s carnosaurusokhoz tartoz� kiindul�si egyenleteket) �s a spinosaurida koponya rekonstrukci�ik miatt.  A becsl�sek helyess�g�r�l val� d�nt�shez teljesebb fossz�li�kra lenne sz�ks�g, �m teljes csontv�zat eddig m�g nem tal�ltak, s�t Spinosaurus mells� v�gtagokat sem.

B�r hagyom�nyosan k�t l�bon j�r� �llatk�nt �br�zolj�k, az 1970-es �vek k�zep�n felmer�lt, hogy a Spinosaurus legal�bbis alkalmank�nt n�gy l�bon mozgott. N�h�ny �jabb kelet� tanulm�ny szerint a Spinosaurus �s rokonai a krokodilok�ra eml�keztet�, f�lig v�zi �letm�dot folytathattak. Erre utalnak az arccsontokon lev� ny�l�sok, melyek a krokodilok�hoz hasonl� m�don, a v�z alatti vad�szatot seg�t� nyom�s�rz�kel�ket tartalmazhattak.

A Spinosaurus a Jurassic Park III. c�m� film bemutat�sa ut�n v�lt vil�gszerte n�pszer�v� �s ismertt�. A filmben az egyik jelenetben a Spinosaurus v�gez egy Tyrannosaurussal, �m ez a val�s�gban nem t�rt�ntetett meg, hiszen a k�t faj �vmilli�kra �lt egym�st�l k�l�nb�z� korszakokban. A film �ta azonban gyakori szerepl�je a videoj�t�koknak �s egy�b term�keknek. 

Alapos modern, a k�zelm�ltban t�rt�nt vizsg�lati elj�r�sokkal most m�r biztosan tudjuk, hogy a Spinosaurus olyan �letm�dot folytatott, mint k�zeli rokona, a Baryonyx, vagyis v�zk�zelben, s�t v�zben �lt. Egyre t�bb Spinosaurus fog leleten fedeznek fel halpikkelyeket, vagy halcsont maradv�nyokat, illetve t�bb �shal gerincet �s csigoly�t is felt�rtak, melyekbe Spinosaurs-fogak voltak belet�rve. A Spinosaurusnak kolossz�lis m�rete ellen�re val�sz�n�leg a krokodilhoz volt hasonl� a harap�sa, vagyis nem t�l er�s, �llkapcs�val �s fogaival viszont t�k�letesen meg tudta ragadni a cs�sz�s test� vagy ak�r a p�nc�los halakat is. A kutat�k �gy v�lik, hogy v�zk�zelben �lt, de sz�razs�g idej�n elt�volodhatott a v�zpartt�l, teh�t nem f�gg�tt t�le teljes m�rt�kben. Ha a sz�ks�g r�vitte, akt�v vad�sz �s d�gev� is lehetett. A h�t�n meredez� vitorla pedig a v�zben val� man�verez�sben is szerepet j�tszhatott.

 

                                                                                                                                  

 

Megalodon

A Charcarodon megalodon a valaha �lt egyik legnagyobb ragadoz� hal. K�r�lbel�l 16 milli� �vvel ezel�tt jelent m�g �s 1,6 milli� �vvel ezel�tt t�nt el a F�ld sz�n�r�l a k�s� oligoc�n �s a korai pleisztoc�n id�szakokban. Nev�nek jelent�se "nagy fog". Az �ri�sc�pa sokak szerint a feh�r c�pa egyik �se volt, b�r a mai vizsg�latok alapj�n a mak�c�p�val is kapcsolatba hozz�k. Egy d�li-amerikai lelet alapj�n a tud�sok valahol a feh�rc�pa �s a mak�c�pa k�z�tt helyezik el az �sc�p�t. Az �sszehasonl�t�sokat csup�n a megmaradt fogleletekre alapozz�k, hiszen a t�bbi c�p�hoz hasonl�an porcoshal l�v�n, a Megalodonnak is csak a fogai, illetve n�h�ny t�red�kes csontja maradt fenn.

Az eddigi kutat�sok eredm�nyek�pp a tal�n legjobban �sszerakott  Megalodon rekonstrukci� az USA Maryland �llam�ban a Solomons szigeteken tal�lhat� Calvert Marine Museumban van ki�ll�tva.

 A fosszili�k alapj�n 12-16 m�teresre becs�lik az �llat hossz�t �s 30-60 tonn�ra a s�ly�t. A tal�lt fogak hossza meghaladja a 10cm-t is. Megalodon fogak a vil�g minden r�sz�r�l el�ker�ltek. Olyan hatalmas m�ret� volt, hogy eg�szben k�pes lenne lenyelni egy kifejlett orrszarv�t. M�ret�b�l �s erej�b�l ad�d�an val�sz�n�, hogy nagytest� �shalakra, b�ln�kra �s primit�v f�k�kra vad�szott. Az �llkapocs gyeng�n �zes�lt az �llat test�hez �s ez�rt hatalmasra tudta nyitni az sz�j�t. Szabad mozg�st is biztos�tott az el�reugr� �llkapocsnak. A hatalmas test korm�nyz�s�hoz j�val nagyobb m�ret� �sz�kra volt sz�ks�g, mint amit a ma �l� rokonok hordanak magukon.   

Kihal�s�t t�bbf�lek�ppen magyar�zz�k. Egyes tud�sok szerint az �ce�nok leh�l�s�vel magyar�zz�k, mivel a Megalodon a tr�pusi meleg vizek lak�ja volt. A hatalmas b�ln�knak nem okozott neh�zs�get, hogy a hidegebb vizekbe v�ndoroljanak, ahov� azonban a Megalodon nem tudta k�vetni �ket. A m�sik te�ria szerint elfogyott a t�pl�l�k: a hatalmas t�pl�l�kig�ny� �llat els�dleges t�pl�l�kforr�sainak egy r�sze (egyes delfin- �s b�lnafajok) szint�n kihaltak. Van olyan elm�let is, amely a n�la f�rg�bb ragadoz�k megjelen�s�vel magyar�zza az �gy kialakult t�pl�l�khi�ny miatti elt�n�s�ket. Egyesek szerint a j�gkorszak bek�sz�nt�vel az eljegesed� v�z sokukat ejthette csapd�ba, s a tengerszint �ltal�nos cs�kken�se a p�rz�sukkor haszn�lt sek�ly v�zi ter�letek m�ret�t is jelent�sen cs�kkentette. Mai ismereteink szerint a Megalodonnal volt a leger�sebb harap�sa a f�ldi �l�l�nyek k�z�tt. Ma �l� �llatok harap�s�nak ereje �s a fellelt fog �s �llkapocsmaradv�nyok alapj�n a tud�sok 10-18 tonna k�z� becs�lik az �sc�pa harap�s�t. �sszehasonl�t�sk�pp a feh�r c�pa viszont "csak" 1,8 tonn�s n�gyzetm�terenk�nti szor�t�ssal rendelkezik, az ember �llkapocsizma nagyj�b�l 80 kilogrammot k�pes kifejteni. Az USA-ban nemr�giben tal�ltak egy b�lnafosszili�t, melyet valamilyen m�sik �llat kett�harapott. A kutat�k szerint egyetlen akkor �lt �llat volt el�g nagy �s er�s ehhez: a Megalodon.

A Megalodon a Spinosaurushoz hasonl�an egyre gyakoribb szerepl�je a reg�nyeknek �s filmeknek.

 

Sarcosuchus

A Sarcosuchus imperator nev� �skrokodilb�l eg�szen a k�zelm�ltig csup�n n�h�ny fog �s pikkelymaradv�ny l�tezett az 1950-es �veb�l, �m 1997-ben �s 2000-ben Paul Sereno paleontol�gus 6 �j egyedet, k�zt�k egy f�l csontv�zat tal�lt a Szahara-sivatagban. Minden p�ld�nynak csak a kopony�j�t tal�lt�k meg, ez�rt neh�z meg�llap�tani, hogy melyik a legnagyobb faj. A Sarcosucchus k�ts�gk�v�l a valaha �lt egyik legnagyobb krokodil. Nev�nek jelent�se "h�s krokodil". 110 milli� �vvel ezel�tt, a korai kr�ta korszakban, a tr�pusi Szahar�ban �lt. Hossz�t 11-02,5 m�terre becs�lik, a s�ly�t 8 tonn�ra. A feln�tt �llatok 80%-�t�l vett pikkelygy�r�k vizsg�lata azt mutatja, hogy a Sarcosuchusok eg�sz �let�kben n�ttek, ami elt�r a mai fqajokn�l, hiszen a modern krokodilok kb. 10 �ves korukig el�rik feln�ttkori m�ret�ket, ut�na n�veked�si �tem�k nagy m�rt�kben lelassul. A Sarcosucchus �llkapcs�ban 132 k�p alak� fog sorakozott, melyek nem harap�sra, hanem a zs�km�ny fogvatart�s�ra �s sz��t�ps�re volt megfelel�. Ennek ellen�re az �skroki harap�sa nem volt gyenge, kb. 80 kilonewton erej� lehetett.

 A Sarcosuchusnak az orrhegy�n volt egy sz�vetdomborulat (ghara). Ez a k�pz�dm�ny a mai gavi�lon is megvan. M�g a gavi�lokn�l a ghara csak a h�meken van jelen, addig a Sarcosuchus minde eddig fellelt p�ld�ny�n megtal�lt�k. Ez arra k�vetkeztet, hogy a Sarcosuchusn�l nem j�tszott szerepet a p�rv�laszt�sban. A val�di szerepe m�g rejt�ly. Sereno �s t�bb h�ll� kutat�t megk�rdeztek a sz�vetk�pz�dm�ny fel�l, de t�bb, k�l�nf�le v�laszt kapott: vagy a szagl�sban seg�tette az �llatot, vagy hangokat tudott kiadni vele. Mint a mai krokodilok, a Sarcosuchus is k�pes lehetett sokf�le hang kiad�s�ra. Val�sz�n�leg a hangokat a territ�rium v�delmez�s�re, a p�rkeres�sre �s a fiatalokkal val� kommunik�ci�ra haszn�lta.

A 11 m�ter hossz� Suchomimus, amely egy theropoda dinoszaurusz volt, vet�lyt�rsa lehetett az �ri�skrokodilnak.  Mind a k�t fajt ugyanabban a k�zetben tal�lt�k meg. Sereno szerint, „mivel ez az �si �llat olyan hatalmas volt, k�nnyen elb�nt a nagy dinoszauruszokkal, k�zt�k a massz�v hossz� nyak�, kis fej� sauropod�kkal, melyek k�z�ns�ges �llatok voltak Afrik�ban”. A t�pl�l�k�t halak, tekn�s�k �s dinosazuruszok alkott�k, az ut�bbiakat beh�zta a v�z al�, ahol azok megfulladtak. Roppant �llkapcs�val sz�tz�zott mindent, ami a sz�j�ba ker�lt.  M�s krokodil kutat�k nem fogadj�k el ezt az elm�letet, miszerint �ri�si �llatokat volt k�pes zs�km�nyolni. A Sarcosuchus hossz�, keskeny orra hasonl�tott a mai gavi�l�hoz �s m�s keskeny �llkapcsos krokodil�hoz, ezek pedig mind hallal t�pl�lkoznak, �s k�ptelenek elb�nni a nagyobb �ldozatokkal. A keskeny �llkapocs �s a sok hal a k�rnyezet�ben, arra hagy k�vetkeztetni, hogy a Sarcosuchus nem egy dinoszaurusz gyilkos volt, hanem egy hatalmas halev�, egy t�lm�retezett v�ltozata a gavi�lnak. B�r a fiatal p�ld�nyok �llkapcsa hasonl�t a mai keskeny �llkapcsos krokodilok�ra, a feln�ttek� kisz�lesedik. B�r �sszehasonl�tva a n�lusi krokodil�val, keskenyebb, a gavi�l�n�l m�gis sz�lesebb. Ezenk�v�l a fogak nem akadnak egym�sba, mint a mai halev� krokodilokn�l, ami arra k�vetkeztet, hogy a Sarcosuchus m�gis kieg�sz�tette �trendj�t sz�razf�ldi �llatokkal, hab�r csak feln�tt kor�ban. A Sarcosuchus idej�ben a halak is rendk�v�l nagym�ret�ek voltak. Akadtak 1,8m hossz� �s 100kg fajok is.  Ez a t�ny is meger�s�ti a „hal�sz Sarcosuchus”-elm�letet, teh�t nem a dinoszauruszok miatt nagy a krokodil, hanem a nagy halak miatt. Sok halfaj csontos lemezekkel v�dt�k magukat.  

 

 

Forr�sok:

Helmut Werner: 1000 dinoszaurusz k�nyv

Paul Berrett: Dinoszauruszok k�nyve (National Geographic)

www.wikipedia.com

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vissza a bloghoz