Először hadd mutassam be a legismertebb mutációt, az albinizmust. Valójában ez nem is színváltozat, hiszen gyakorlatilag minden szín hiányát jelenti. Az állat veleszületett színpigment képzési zavarral rendelkezik, ennek következtében csökkent, vagy hiányozik a a testéből a melanin nevű színpigment. Az albínó élőlények bőre és szőrzete fehér és fényérzékeny, szemük pedig pirosas. Ez az örökletes rendellenesség mindenféle állatnál előfordul, beleértve az embert is, ráadásul minden rasszban megjelenhet. A tudomány még nem tudta megfejteni a melanin részleges vagy teljes hiányának okát. Ezen egyedek utódai nem mindenkor öröklik e génhibát, de a következő utódok esetében nagyobb lehet az öröklődés gyakorisága.
Madarak közt előfordult: fecske, feketerigó, fácán, kakukk, kolibri, papagájok, páva, szajkó, veréb. Itt megfigyelhető a teljesen, vagy részlegesen fehér színű toll.
A többi állat esetében pedig a szőrzet illetve a bőr teljesen, vagy részlegesen fehér.
Vízi állatok esetében: bálna, cápa, delfin, fóka, hód, pingvin, rája, rák és különféle halak.
Hüllőknél: gekkó, karmosbéka, kígyók és krokodil.
Puhatestűeknél: meztelen csiga.
Rágcsálóknál: egér, patkány, csincsilla, tengerimalac, hörcsög, nyúl, nutria.
A rovarvilágban: imádkozó sáska, fülbemászó, légy, pók.
Szárazföldi emlősök esetében a legszélesebb körben: bivaly, elefánt, jávorszarvas, kenguru, koala, kutya, tigirs, láma, ló, macska, medve, mosómedve, prérikutya, sün, szamár, szarvas, őz, tarajos sül, vadászgörény, vakond, zebra, zsiráf, pávián, gyűrűsfarkú maki.
A pigmenthiány következményeként az albínóknál bőrbetegségek alakulhatnak ki, valamint immunrendszer meggyengülése és látási rendellenességek is rontják a túlélési esélyeket.
A növényevők rejtőzködését a fehér szín hátráltatja, feltűnőbbek lesz és hamarabb esnek áldozatul a ragadozóknak. A vadonban tehát az albinizmus nagyon ritka, mivel a ragadozók egyszerűen levadásszák az ilyen színű állatokat, így a színhiba nem tud több generáción át továbböröklődni.
A ragadozók sincsenek előnyösebb helyzetben. Szintén a feltűnő szín miatt lehetetlenné válik a zsákmány megszerzése.
Nagyobb az esélyük a hosszabb életre állatkertekben vagy rezervátumokban, ahol emberi segítségre van szükségük. Bár nem mindig jelent garanciát ez sem. Pl. Barcelona állatkertjében a Hópehely nevű gorillát, mely a világon egyedülálló volt, 37 évesen bőrrák miatt kellett elaltatni 2003-ban. Addig 22 utódja jött világra, de egyikük sem lett albínó. Ám a következő generációban már esélye lesz ilyen egyednek.
Mivel ritkák, az albínók iránt mindig nagy a érdeklődés. 2004-ben Srí Lanka területén Ruhunu Nemzeti Parkban figyeltek fel albínó elefántra. Korát tekintve 11 év körüli lehetett.
2007-ben az ipolyszakállosi határban tűntek fel albínó őzek.
Ugyanebben az évben egy francia állatkertben egyszerre 4 kis albínó oroszlán gazdagította az állományt. A világon összesen 30 albínó oroszlánt tartanak nyilván.
Németországban, a szászországi erdőben is vannak fehér őzek. Az ottani babona, mítosz szerint, aki ilyen állat életére tör, azt vagy családtagját 1 éven belül az átok megöli. A kevésbé babonásak veszélytényezőnek tekintik az albínókat, félnek az elszaporodásuktól.
Akármi az igazság, tény, hogy az albínó őzek megmentésére kisebb népi mozgalom van kibontakozóban.
Hazánkban is akad ilyen szenzáció. Több állatkertben született már albínó kenguru.
Egyéb színmutációk és különleges színváltozatok
Fehér oroszlánok
Az albinizmust sokszor összetévesztik egy másik, fehér színt eredményező mutációval: a leucizmussal. A test itt is fehér, ám a legszembetűnőbb különbség, hogy az állat szeme nem piros, hanem fekete vagy kék. A leucisztikus állat testében csökkentett mennyiségben van melanin, erre utal a szemszín, vagy az esetleges sötét foltok, csíkok. A természetben gyakrabban fordul elő, mint az albinizmus. Az egyik leghíresebb leucisztikus állat a fehér oroszlán, vagy a sötét csíkokkal rendelkező fehér tigris. A fehér oroszlán színét egy recesszív gén okozza, Dél-Afrikában a vadonban is megtalálható kis létszámban, ám rezervátumokban és állatkertekben is létezik.
A tigris színváltozatai
A tigrisnek számos érdekes variációja ismert. A fehér tigris a bengáli tigris egy változata, erdetileg a vadonban fedezték fel, manapság azonban szinte kizárólag fogságban tenyésztik. A fehér tigrisek általában nagyobb testűek a normál színű tigriseknél. A fehér színt náluk egy homozigóta recesszív allél okozza a genomjukon. Tigrisből is létezik teljesen fehér, csíkozás nélküli leucisztikus példány is. A tigrisnek akad egy nagyon ritka sárgás színű változata, melyet golden (arany) szín néven ismernek. A világon kb. 10-15 ilyen színű egyed él és kizárólag fogságban találkohatunk velük. Vannak olyan tigrisek, melyek normál színűek, ám hordozói ennek a ritka mutációnak. A normálnál világosabb színt is egy recesszív gén mutáció okozza. Az arany tigris bundája a csíkjaival együtt narancssárgás, míg a hason és a pofán tiszta fehér szín is jelen van.
Ismerünk beszámolókat rendkívül érdekes, "kék" tigrisekről is, ám ez nem teljesen bizonyított. Elvileg lehetséges, hiszen házimacskák esetében valóban létezik kék szín: pl. az orosz kék, a karthauzi vagy a brit rövidszőrű esetében. Már az 1910-es évektől kezdve szemtanúk állítják, hogy a vadonban sötét árnyalatú, kékes bundájú, szürke csíkos példányokat láttak Dél-Kína erdeiben. Egyre több ilyen észlelés kerül napvilágra, már Burmában is Indiában is látni véltek kék tigriseket. Az 1960-as években Oklahomában fogságban született egy kék tigris, melyet később kitömtek (lásd a 4. képen). Az állat fekete csíkos, ám valóban kékes színű. Ez az egyetlen kézzel fogható bizonyíték a kék tigris létezésének. Állatkertekben születtek már fekete tigrisek is, melyeknek testén nagy mennyiségű sötétbarna, vagy fekete szőr volt található. A jelenséget az okozza, hogy az állat fekete csíkjai annyira vastagok és közel vannak egymáshoz, hogy egyszerűen egybeolvadnak, így megnövelve a fekete területek arányát a testen. A fekete szín megjelenhet normál sárga és leucisztikus tigris esetében is. Bármennyire is szépek ezek a színváltozatok, ne felejtsük el, hogy ezek mind rendellenességek, mutációk és sajnos veleszületett egészségügyi problémákat hordozhatnak. Az esetek nagy részében látási és hallási problémák (kancsalság és süketség) immungyengeség, óriásnövés, vagy egyéb deformitások jelentkeznek a szokatlan színű tigriseken.
Királygepárdok
Egy másik érdekes eset a királygepárdok esete. A királygepárt egy különleges, csíkos bundájú gepárd, amely a vadonban létezik és emberi behatás nélkül fejlődött ki. Először 1926-ban találtak ilyen állatokat Dél-Rodéziában, a mai Zimbabwe területén. 1927-ben Reginald Innes Pocock természettudós önálló fajként írta le a királygepárdot, ám ma már tudjuk, hogy genetikailag egy színmutáns standard gepárdról van szó. 1974-ig azonban senki nem fényképezett le élő királygepárdot a vadonban. A királygepárd jegyei a pofán, a nyakon, a háton és a farkon a legszembetűnőbb. A nyakon néha, különösen a hímek kisebb "sörényt", dúsabb szőrzetet viselnek. A háton márványrajzolatú hosszanti fekete csíkok futnak egészen a faroktőig. A farok a normál gepárdénál sötétebb. Genetikai kutatásokkal megállapították, hogy egy recesszíven öröklődő gén okozza ezt a színváltozást is. Nagyon ritka, mert a legtöbb egyed csak hordozó, csak akkor születik királygepárd, ha mindkét szülő ilyen színű, vagy hordozó. A gepárnak léteznek melanisztikus, illetve albínó változatai is. Már az 1600-as évekből maradtak fenn írások albínó gepárdokra utalva. Salim Nuruddin Jahangir mughal uralkodó, aki nagy vadász hírében állt, 1608-ban kapott egy albínó gepárdot Indiában.
A zebra színváltozatai és melanisztikus állatok
A tigris mellett a zebrának is léteznek szokatlan változatai. Ilyen például a nagyon ritka fekete zebra. A fekete párduchoz hasonlóan a fekete zebrák testén sok a fekete színpigment, a csíkjai összeolvadnak, vagy olyan hatást keltenek, mintha az állat fekete alapon fehér csíkos lenne. A sötét pigmentek túlzott jelenlétét melanizmusnak nevezzük. Olyan zebrákat is lefényképetek már, melyeken szabálytalanok voltak a csíkok, illetve a gerinctől egyre távolodva egyre kevesebb színanyag volt jelen az állaton, pl. a láb minta nélküli fehér volt. A zebránál is ismerünk albínó egyedeket. 2004 márciusában egy albínó csikó született egy nairobii nemzeti parkban Kenyában.
A melanizmus leghíresebb esete a fekete párduc, ami valójában nem teljesen egyszínű fekete, mivel a testen jelen vannak a foltok. Az állatvilágban ismerünk fekete mókust, rókát, zebrát, fókát, farkast, pingvint, delfint, hüllőket és még sok egyéb állatot is.
Arany krokodilok
Az arany krokodil főleg két faj, a bordás krokodil és a sziámi krokodil keresztezésével jön létre. Ausztrál állatkertekben él néhány arany színű hibrid példány. Ám a vadonban megfigyeltek már fajtatiszta nílusi krokodilokat is, melyek a normáltól eltérően sárgás színük volt.
Források:
ww.wikipedia.com
http://www.messybeast.com/genetics/hybrid-cats.htm
http://www.messybeast.com/genetics/hybrid-cats.htm
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum