Mostani bejegyz�semben egy kiv�teles ember �let�tj�t ismerhetj�k meg. Az �llatok ir�nti rajong�sa t�retlen volt eg�sz �let�ben. Sokat tett az afrikai ragadoz�k tudom�nyos megismer�s�ben, hiszen vel�k �lt �s ez�ltal alapos feljegyz�seket �s megfigyel�seket k�sz�tett r�luk. K�l�n�sen oroszl�nokr�l sz�l� k�nyvei r�v�n ismeri a hazai k�z�ns�g. Az�rt v�lasztottam �t a sz�mtalan term�szettud�s �s term�szetv�d� k�z�l, mert kiv�teles �letet �lt, szem�ly szerint az egyik kedvencem �s gyerekkori p�ldak�pem � volt. Megvan az �sszes magyarul olvashat� k�nyve, melyeket sajnos sok�ig nem lehetett megszerezni, nemr�giben viszont �jra kiadt�k n�h�ny k�nyv�t. � volt az els�, aki fogs�gban nevelt fel afrikai �llatokat, majd sikeresen visszavad�totta �ket eredeti �l�hely�kre.

 

Eredetileg Friederike Victoria Gessner n�ven l�tta meg a napvil�got 1910-ben Ausztri�ban. M�r kiskor�t�l kezdve sz�vesen hallgatta �desanyja t�rt�neteit a vad�llatokr�l. Fiatal feln�ttk�nt B�csben lakott a nagyanyj�n�l. Zongoraleck�ket vett, �nekelni tanult, megismerkedett a k�pz�m�v�szettel �s a restaur�l�ssal. 25 �ves kor�ban feles�g�l ment az amat�r ornitol�gushoz, Victor von Klarwill-al �s Keny�ba k�lt�ztek. Ott tal�lkozott a sv�jci botanikussal, Peter Ballyvel, aki m�sodik f�rje lett. Bally adta neki a Joy nevet. Amikor Peter Bally �ll�st kapott a Nairobi M�zeumban, Joy azzal seg�tette, hogy megfestette a gy�jt�tt n�v�nyeket. H�t k�nyvet illusztrl�t Kelet-Afrika n�v�nyvil�g�r�l. K�s�bb kenyai bennsz�l�tteket kezdett festeni hagyom�nyos ruh�zataikban �s d�szeikben. Hat �v alatt 700 k�pet festett 54 t�rzs tagjair�l. A festm�nyeket l�thatjuk a Nairobi Nemzeti m�zeumban.

               

Joy r�szt  vett �sember �sat�sokban a Rift-v�lgyben, Keny�ban �s Tanz�ni�ban a Ngorongoro-kr�terben a vil�gh�r� antropol�gussal, Louis Leakey-vel.

Egy szafarin megismerkedett George Adamsonnal, majd 1944-ben �sszeh�zasodtak. Egyszer egy n�st�nyoroszl�n retteg�sben tartott egy falut, az �llatot George-nak le kellett l�nie, �m k�s�bb megtal�lt�k h�rom �rv�n maradt k�lyk�t. Az egyik k�ly�k (a legkisebb) volt a h�res Elza, akit Joy �s George nevelt fel, majd visszaengedt�k a vadonba. Elza k�t testv�re a rotterdami �llatkertbe ker�lt. George felmondta az �ll�s�t �s �gy d�nt�tt, eg�sz �let�t az oroszl�nokkal val� munk�nak szenteli. Ekkoriban adt�k ki Joy legismertebb k�nyveit: Oroszl�nh�s�g, Elza �s k�lykei. Elza �let�r�l nagysiker� film is k�sz�lt. Joy �s k�nyvei a vadvil�g meg�rz�s�ben el�rt eredm�nyei alapj�n sok orsz�gban d�jakat kaptak. Hossz� h�napok felk�sz�t�se ut�n Elz�t siker�lt megtan�tani vad�szni �s szabadon engedt�k. Elza volt az els� oroszl�n, akit sikeresen visszavad�tottak a term�szetbe, ut�na is rendszeresen visszaj�rt a t�borba, s�t a k�lykeit is bemutatta Joynak. Elza elvitte a t�borba h�rom k�lyk�t, akikkel Joy �s George tisztes t�vols�got tartott, nem akart�k, hogy megszelid�ljenek. 1981-ben Elza egy hal�los, kullancs cs�p�s okozta betegs�gben elpusztult 5 �ves kor�ban. A k�lyk�k m�r el�g nagyok voltak, �m anyjuk n�lk�l a farmerek h�zi�llataira kezdtek el vad�szni. Joy �s George ez�rt befogta �s elk�lt�ztette �ket egy biztons�gos, emberekt�l t�voli vid�kre a Serengeti Nemzeti Parkban.

 

Elza hal�la ut�n Joy figyelme a gep�rdok fel� fordult. Innent�l kedzve gep�rdokkal szeretett volna foglalkozni, m�g f�rje az oroszl�nokkal elkezdett projektj�t k�v�nta folytatni. Elza mellett Joy m�sik h�res neveltje a k�ly�kk�nt hozz� ker�lt Pippa, a n�st�nygep�rd volt. Joy nyomon k�vette Pippa �s 4 alomnyi k�lyk�nek a mindennapjait. Pippa hal�la ut�n 1976-ban egy �rva n�st�nyleop�rd, Penny ker�lt Joy t�bor�ba, akit szint�n felnevelt �s a vadonba engedett. Penny a m�sodik alomnyi k�lyk�t nevelte, amikor Joy kiadta a r�la sz�l� utols� k�nyv�t, a Shaba kir�lyn�j�t. A k�nyvet nem is tudta teljesen befejezni.

 

Huszon�t �vnyi h�zass�g ut�n a p�r elv�lt. Joy bek�lt�z�tt a v�rosba �s rengeteget utazott a vil�gban, de tov�bbra is j� kapcsolata volt f�rj�vel, pl. a kar�csonyokat mindig egy�tt t�lt�tt�k.     

1980 janu�rj�ban Joy Adamsont egy kor�bbi alkalmazottja meggyilkolta. 69 �ves volt. A temet�s�n George meg�g�rte, hogy folytatja munk�j�t. Joy hamvait k�v�ns�ga szerint Elza az oroszl�n �s Pippa a gep�rd s�rj�n sz�rt�k sz�t.

1989-ben Kampi Ya Simb�n�l ("az oroszl�nok t�bora") George Adamson orrvad�szok �ldozata lett.

      

 

Joy Adamson magyarul megjelent m�vei (enn�l j�val t�bb k�nyvet �rt, de azok nem jelentek meg magyarul):

Oroszl�nh�s�g (1960)

Elza �s k�lykei (1961)

Elza falk�ja- �r�kk� szabadon (1962)

A pettyes szfinx (1969)

A pettyes szfinx nyom�ban (1972)

A f�rk�sz� szellem (�n�letrajz, 1978)

Shaba kir�lyn�je- egy afrikai leop�rd t�rt�nete (1980)

 

R�la k�sz�lt filmek:

Born free- Szabadnak sz�letett (1966, angol, rendezte: James Hill)

Living free (1972, angol, rendezte: Jack Couffer)

 

 

 

Vissza a bloghoz