A parazit�k, vagy �l�sk�d�k egy gazdatest felsz�n�n vagy belsej�ben �lnek �s onnan t�pl�lkoznak. A parazitizmus a fajok k�zti k�lcs�nhat�sok egyike. Most a legborzaszt�bb �s legk�l�nlegesebb k�ls� �s bels� parazit�k k�z�l mutatok be n�h�nyat.

D�l-Amerik�ban egy alig 6 cm hossz� kis hal tartja retteg�sben a term�szetes vizekbe mer�szked� embereket. Az Amazonas-vid�k�n �l� indi�n t�rzsek j�l ismerik a kandirunak nevezett apr� halat, amelyi a harcs�k csal�dj�ba tartozik. Ismertebb neve: v�mp�rhal �s ez az elnevez�s val�ban illik r�. Az emberek jobban f�lnek t�le, mint a piranj�t�l, ugyanis ez a parazita hal m�s �l�l�nyek (bele�rtve az embert is) testny�l�saiban �l�sk�dik. A halak kopolty��regeibe telepszik, felmereszthet� kamp�s t�sk�ivel megkapaszkodik �s �ldozat�nak v�r�t sz�vja. Az emberek k�z�l a meztelen�l f�rd�z�k vannak a legnagyobbb vesz�lyben. A vizelet kifejezetten vonzza a v�mp�rhalat, amely miut�n r�tal�lt a gyan�tlan f�rd�z�re, fel�szik annak p�nisz�n, vagy vagin�j�n �t a h�gycs�be, iszony� f�jdalmat okozva. Ha egyszer bef�szkelte mag�t, nagyon neh�z elt�vol�tani. Az indi�nok ismernek n�h�ny gy�gyn�v�nyt, p�ld�ul a buz�rf�lkhez tartoz� jagua n�v�nyt �s a Buitach-alm�t, ami meg�li a kandirut, �m m�g akkor sem enged a t�sk�s kamp�k szor�t�s�b�l. A n�v�nyi gy�gyszerek sokszor t�l k�s�n �rkeznek �s addigra hatalmas puszt�t�st v�gzett a szervezetben. A leggyakoribb m�dszer a seb�szi elt�vol�t�s �s ez kor�ntsem vesz�lytelen. A foly�k mellett �l� t�rzsek arra tan�tj�k gyermekeiket, hogy ne vizeljenek a v�zbe, mert a hal a vizelet sugar�t k�vetve k�pes a v�z felsz�n�t�l f�lm�teres magass�gba feljutni. Sok f�rfi a f�jdalmak ellen�re k�nosnak �rzi a dolgot �s nem fordulnak orvoshoz. 1997-ben egy fiatalember az Amazonas v�zgy�jt� ter�let�hez tartoz� egyik foly�ba vizelt. Az illet� r�vid id�n bel�l er�s alhasi f�jdalmat �rzett, amely 3 nap ut�n elviselhetetlenn� v�lt. Felkereste Dr. Anoar Samad brazil urol�gust Manausban, akinek endoszk�ppal siker�lt p�niszamput�ci� n�lk�l elt�vol�tania a parazit�t. Ez ritka eset, mivel sokszor csak az amput�ci� seg�t a betegen. A szerencs�sen v�gz�d� esettel a telev�zi� �s a sajt� is foglalkozott.

 

Afrika egyik legnagyobb �tka az alig 1cm nagys�g�, b�g�lyh�z hasonl� cecel�gy. A rovar a h�rhedt �lomk�r terjeszt�je. Az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet szerint Afrik�ban jelenleg 300 ezer ember �rintett ebben az alattomos betegs�gben �s 35 ezer ember hal bele �vente a fert�z�sbe. A cecel�gy a Szahar�t�l d�lre, a 20. �szaki sz�less�gi fok �s a 20. d�li sz�less�gi fok k�z�tti ter�leten honos. A szavann�s, ny�lt vid�keket kedveli. A s�r�gsbarna l�gy, mely a sz�rnyait jelelgzetes oll� alakban tartja, szint�n v�rrel t�pl�lkozik. Miut�n tal�l egy gazda�llatot, marh�t vagy antilopot, megsz�rja a b�r�t �s v�rt sz�v, majd ha ezut�n egy embert is c�lba vesz, megfert�zi az �lomk�rt okoz� egysejt�kkel, k�l�nb�z� Tripanosoma-fajokkal. A cs�p�skor a fert�z�s kock�zata region�lisan is elt�r�, de �ltal�ban 1:100 nagys�grend�. Vannak ter�letek, ahol jelent�sen nagyobb a megfert�z�d�s korck�zata. A betegs�g lefoly�sa f�gg a kiv�lt� k�rokoz� fajt�j�t�l. El�sz�r f�jdalom jelentkezik, majd a sz�r�s hely�n fek�ly alakul ki. A nyirokcsom�k megduzzadnak, a v�gtagok f�jnak, a beteg l�zas lesz, melyet heves verejt�kez�s k�s�r. A tulajdonk�ppeni �lomk�r hetek, vagy h�napok m�lva l�p csak fel. Ekkora a k�rokoz� m�r a k�zponti idegrendszerbe is bejutott. Az �lomk�r alv�szavarokkal kezd�dik, �ltal�ban megfordulnak a beetg alv�si szok�sai, vagyis nappal alszik, �jjel pedig �lmatlans�g gy�tri. Szellemi zavarts�g, ideges kit�r�sek, szem�lyis�gv�ltoz�s jelentkezik. Felborul a t�pl�l�kfelv�tel, ami s�lyveszt�ssel j�r. Kezeletlen�l biztos hal�llal v�gz�dik. Ha a k�rokoz� egyszer bejutott a k�zponti idegrendszerbe, a beteg kil�t�sai nagyon rosszak. A kezel�s rendk�v�l f�jdalmas, �s 5% annak mell�khat�saiba hal bele.

 

A mal�ria ut�n a legvesz�lyesebb �s legismertebb tr�pusi betegs�g a bilharziasis, amelyet a p�rosm�tely nev� parazita okoz. Nev�t onnan kapta, hogy p�rban �lnek, a h�m egy hasi bar�zd�ban hordozza a n�st�nyt.  A 2 cm hossz� f�rgek �letciklusa bonyolult: el�sz�r az ember szerveiben �l� pet�knek a testv�lad�kokkal ki kell jutniuk valamilyen v�zbe. Ott kikelnek a l�rv�k �s vizicsig�kra telepednek. A csig�kban egy m�sodik l�rvaalakk�, �n. cercari�kk� fejl�dnek, melyek 6 h�t eltelt�vel a csiga l�gz�ny�l�s�b�l t�vozva visszaker�lnek a v�zbe. V�gs� gazd�juk egy eml�s�llat, vagy ember lesz. Ha f�rd�z� embert tal�lnak, �szrev�tlen�l bef�rj�k magukat a b�rbe �s m�ris bent vannak a testben. A behatol�s hely�n er�s viszket�s jelentkezik. A v�rkering�sen kereszt�l a cercari�k napokon bel�l eljutnak a b�l �s a h�gyh�lyag v�nah�l�zat�ba, valamint  a l�p �s a m�j v�red�nyeibe, ahol kifejlett m�telyekk� alakulnak. A megfert�z�tt szervezteben ak�r 15 �ven kereszt�l �lhetnek, v�rt sz�vnak �s naponta 100 �s 3000 k�z�tti pet�t termelnek! Ezek a t�sk�vel ell�tott pet�k gyullad�sra ingerlik a sz�veteket, az immunrendszer is heves m�k�d�sbe l�p. A megt�madott szervt�l f�gg�en hasmen�s, v�res vizel�s, b�lg�rcs�k jelentkeznek �s visszaford�thatatlan k�rokat visznek v�ghez. Ak�r rosszindulat� h�lyagtumor is kialakulhat a m�telyfert�z�s k�vetkezm�nyek�nt. Az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet becsl�se szerint jelenleg vil�gszerte t�bb mint 200 milli� ember fert�z�tt p�rosm�tellyel, ebb�l 120 milli� nagyobb, 20 milli� pedig s�lyos, eg�szs�get vesz�lyeztet� panaszokkal k�zd. �vente 20 ezer ember hal meg bilharziasisban. A bilharziasist 1852-ben felfedez�j�r�l, a n�met orvos, Theodor Bilharz ut�n nevezt�k el. Olt�s nincs, az idej�ben t�rt�n� diagnosztiz�l�s eset�n gy�gyszerekkel kezelhet�. A tr�pusi vid�keken ker�lni kell a a lassan foly� tavakat �s meleg viz� folyamokat.

 

Tal�n a legborzaszt�bbak azok az �l�sk�d�k, melyek k�pesek megv�ltoztatni a gazda�llat viselked�s�t �s sz� szerint �tveszik a test�k felett az ir�ny�t�st. A galandf�rgek Schistocephalus solidus nev� faja madarak, f�leg g�mek �r�l�k�vel beker�lnek a vizekbe. Ott bef�szkelik magukat egy kis evez�l�b� r�kba. A r�kot nemsok�ra zs�km�nyul ejti egy t�sk�s pik� nev� hal. A pik� viselked�s�t teljesen megv�ltoztatja, ugyanis a f�regnek vissza kell jutnia egy mad�rba ahhoz, hogy befejezze �letciklus�t. A f�reggel fert�z�tt pik� a ny�lt v�zen marad, nem menek�l el. K�nnyen kisz�rhat�k a fert�z�tt pik�k az eg�szs�gesekkel �sszehasonl�tva, mivel duzzadt a hasuk. A halban a saj�t test�vel megegyez� m�ret� f�reg is �lhet. Miut�n a beteg pik�t r�videsen elkapja egy g�m, a f�reg visszajutott els� gazd�j�ba. A tud�sokat r�g�ta �rdekli, hogy mi�rt van sz�ks�ge a parazit�knak ilyen bonyolult �s k�r�lm�nyes �letciklusra illetve t�bb gazdaszervezetre a sikeres szaporod�shoz. A szakemberek arra is k�v�ncsiak voltak, hogy a gyakorlatilag passz�v �l�sk�d�k, akiknek a sorsa tulajdonk�ppen a ragadoz�-pr�da viszonyt�l f�gg, mik�nt k�pesek �letciklusaikat optimaliz�lni. A k�s�rletek alapj�n a tud�sok meg�llap�tott�k, hogy ahhoz, hogy ezt a bonyolult gazdacser�lget�st valamelyest ir�ny�tani tudj�k, az �l�sk�d�k kifejlesztettek egy m�dszert, amivel el�rhetik, hogy az �ppen aktu�lis gazdaszervezetben elt�lt�tt idej�k �ppen megfelel� legyen.

 

 

Egy hasonl� m�dszert kifejleszt� f�reg a h�lyagf�reg, amely a vadonban farkasokban, de ak�r h�zikuty�kban is jelen jehet. 14 naponk�nt a f�rgek utols� szelv�nye lev�lik, a farkas�r�l�kkel a pet�k kiker�lnek �s v�rj�k, hogy egy j�vorszarvas szervezet�be jussanak. A j�vorszarvasban �ri�si puszt�t�st okoznak, ciszt�kat alkotnak, amely addig n�, m�g csontot nem �r. Elk�peszt� m�ret�re k�pes �gy megn�ni. A fert�z�tt szarvasnak f�jdalmai vannak, legyeng�l, leleassul �s a szaga is megv�ltozik. A parazita itt a szarvast haszn�lja k�ztigazd�nak, de vissza kell jutnia kiindul�si pontj�ra, egy farkasba. A farkasok sz�m�ra a k�l�n�s szag� szarvas vonz�bb a t�bbin�l, �gy hamar levad�ssz�k, a parazita pedig beker�l oda, ahov� szeretett volna.

 

Tal�n a legsz�rny�bb parazit�k egyike a toxoplazma parazita, mert teljesen megv�ltoztatja a gazda�llat viselked�s�t, �tveszi az agya felett az ir�ny�t�st. A toxoplazma a macska�r�kl�kkel ivaros sejteket juttat a k�lvil�gba, ahol rendk�v�l sz�v�s, ak�r 14 h�napon �t k�pes �letben maradni arra v�rva, hogy egy k�ztigazda, leggyakrabban egy patk�ny szervezet�be ker�lj�n. A patk�ny test�ben �talakul, v�ndorol. Az agyat el�rve ciszt�kat k�pez �s �tveszi az ir�ny�t�st. A fert�z�tt patk�ny egy�ltal�n nem f�l a macsk�t�l, ez pedig v�gzetes a sz�m�ra. Egy k�s�rlet sor�n tud�sok k�l�nf�le t�rgyakkal, �lelemmel �s szagokkal teli dobozokot helyeztek el fert�z�tt patk�nyok el�tt �s �rdekes m�don az �sszes beteg patk�ny a macskavizeletet tartalmaz� dobozba ment be. Egy macska nemsok�ra v�gez a fura viselked�s�, f�lelmet nem �rz� patk�nnyal �s a parazita imm�r a macska test�ben szaporodik. A toxoplazma legel� �llatok test�be is beker�lhet, p�ld�ul szarvasmarh��ba �s a nem megfelel�en �ts�tt�tt h�ssal ak�r az emberbe is bejuthat. Felm�r�sek szerint az Egyes�lt �llamokban napjainkban 6 milli� toxoplazma fert�z�tt ember �l. A kutat�k �rdekes �sszef�gg�st tal�ltak a fert�z�s �s a k�z�ti balesetek k�z�tt. A baleseteket okoz�k k�z�tt ugyanis nagyon nagy ar�nyban tal�ltak toxoplazm�val fert�z�tt szem�lyeket. Mivel a fert�z�ttek reakci�ideje nagy m�rt�kben cs�kken, az ilyen szem�lyek sokkal t�bb balesetet okoznak, mint az eg�szs�ges emberek. Sajnos a toxoplazmosis nev� betegs�get neh�z kezelni, a legt�bb gy�gyszerre nem reag�l. Fontos a megel�z�s, alaposan mossunk kezet, k�zvetlen�l ne �rintkezz�nk utc�n �l� �s a szabadba kij�r� macsk�k �r�l�k�vel, illetve ha lak�sban tartunk macsk�t, rendszeresen takar�tsuk az alm�t �s tartsuk azt tiszt�n. K�l�n�sen el�vigy�zatosnak kell lenni, ha terhes n� van a csal�dban.

 

Forr�s:

Mario Ludwig: A vil�g 55 legvesz�lyesebb �llata c. k�nyv

�llati rekordok dokumentumfilm sorozat - Testny�v�k; 5. �vad 6. r�sz  

 

 

 

 

Vissza a bloghoz