Ebben az �r�somban egy lebecs�lt �s sokak �ltal nem kedvelt halacsk�r�l, a zebras�vos s�g�rr�l fogok �rni. Nekem szem�ly szerint fajt�t�l f�ggetlen�l a s�g�rek a kedvenc halaim, de a zebras�vos s�g�r mindig is k�l�nleges helyet foglalt el a sz�vemben. Sok akvarist�val ellent�tben �n kedvelem ezt a halat. T�ny, hogy sz�mos rossz tulajdons�ga van, �m ha megfelel�en tartjuk, megl�tjuk, hogy j� fej halacska.

A zebras�vos s�g�rt m�r sz�mos rendszertani csoportba besorolt�k (Archrocentrus, Heros, Cryptoheros �s Cichlasoma nemek), jelenleg Amatitlania nigrofasciata n�ven ismerik. Sok �llatkeresked�sben egyszer�en "zebras�g�r" n�ven �rus�tj�k, �m val�j�ban ez az elnevez�s egy m�sik fajt takar, amelynek semmi k�ze a zebras�voshoz. Az igazi zebras�g�r val�j�ban a kelet-afrikai Malawi-t�ban honos Maylandia estherae, ezzel szemben a zebras�vos s�g�r testfel�p�t�s�ben, t�pl�lkoz�s�ban, �l�hely�ben �s ut�dgondoz�s�ban is teljesen elt�r� faj. A zebras�vos �l�helye D�l-Amerika, Guatemal�t�l Panam�ig. Kedveli a szikl�s foly�partokat �s b�v�helyekkel tark�tott �l�helyeket. A vadonban nagyr�szt ragadoz�, fogs�gban viszont mindenev�. Akv�riumi tart�s�n�l gyakorlatilag egy szempontot kell figyelemben venn�nk: nagy akv�riumot ig�nyel! Ez azt jelenti, hogy ha nem akarunk v�rf�rd�t, 1 p�rra 100 liter vizet sz�m�tsunk. 200 liter f�l�tti medenc�be val� hal, n�la nagyobb �s hasonl� temperamentum� halakkal, esetleg csak fajt�rsak mell�!

Ami�rt ki�rdemelte sok akvarista ellenszenv�t, az az agressz�v term�szete. Nagyon b�tor �s ter�letv�d� halacska, b�tran nekimegy a n�la j�val nagyobb fajoknak is �s s�lyos s�r�l�seket tud okozni a lak�t�rsainak. �ppen ez�rt kell� gonddal v�lasszuk meg az akv�riumi t�rsait. Megfelel� fajt�k a zebras�vos s�g�r mell�: narancsv�r�s tigriss�g�r (Cichlasoma festae), nyolcs�vos gy�ngys�g�r (Rocio octofasciata), szemfoltos tarkas�g�r (Heros severum), m�rv�nys�g�r (Astronotus ocellatus), gy�ngyh�zs�g�r (Herichthys cyanoguttatus), Sajica-s�g�r (Cryptoheros sajica), z�szl�s b�lcs�sz�j� hal (Mesonatua festiva), v�r�stork� s�g�r (Thorichtys meeki), citroms�g�r (Apmhilophus citronellus), Texasi s�g�r (Herichtys carpintis), k�kszem� zebras�g�r (Archocentrus spirulum) �s nagy m�ret� �ri�s algaev� (Hypostomus plecostomus). N�h�nyan egy�b gyors mozg�s� halakat, p�ld�ul szum�trai d�szm�rn�kat, vagy nagyobb test� pontylazacokat �s lazacokat is betelep�tenek a s�g�res medenc�be �n. "elterel�" halakk�nt, ami azt jelenti, hogy az agressz�v s�g�rfajok ezeket a halakat veszik �ld�z�be az akv�riumban �l� m�s �rt�kes s�g�rek helyett. Val�j�ban m�s halakkal csak abban az esetben tarthat� zebras�vos s�g�r biztons�ggal, ha mind�ssze 1 zebras�vos �l az adott akv�riumban. Mag�nyosan tartva jelent�sen m�rs�kl�dik az agresszi�ja, nem fog sem a ter�let�rt, sem az ikr�i�rt harcba sz�llni. Ebben az esetben azonban unalmas lesz az �lete. K�v�ncsi term�szet� hal, az akv�rium �veg�n �t folyton figyeli az emberek s�rg�s�t-forg�s�t.

 A zebras�vos s�g�rt tartsuk p�rokban. A legmegfelel�bb, ha egyenl� sz�m� h�met �s n�st�nyt tartunk, mert ha az egyikb�l t�bb van, a partner n�lk�li egyed folyamatosan azon fog munk�lkodni, hogy a megl�v� p�rokat zaklassa �s sz�tszedje. A zebras�vos s�g�r eg�sz �lete a szaporod�s k�r�l forog, m�g a n�st�nyek is k�pesek vet�lkedni a h�mek figyelm��rt. Rettent� szapora faj, az "akv�rium nyulainak" is nevezik �ket. Ha teny�szteni szeretn�nk, nincs m�s teend�nk, csak egy h�met �s egy n�st�nyt szerezni. N�ha el�fordul, hogy a h�mnek nem tetszik a n�st�ny �s megveri, ez�rt alak�tsunk ki sok b�v�helyet, illetve szoktassuk egym�shoz �ket. Kedvelik a rejtett zugokat, szikl�kat, k�veket, barlangokat, vir�gcserepeket, b�rmit, amibe be tudnak b�jni. Term�szetesen vegy�k sz�m�t�sba az �llat m�ret�t, k�l�n�sen a h�mek teste el�g magas. A kisebb n�st�nyek kis helyekre is bef�rnek, de pl. ikr�z�skor tegy�k lehet�v�, hogy a h�m is bef�rjen a rejtekhelyre, ahol a n�st�nyhez csatlakozva megterm�keny�theti az ikr�it.

12-14 cm hossz� hal. A h�mek nagyobbak, a n�st�nyek ritk�n n�nek 7- 8 cm-n�l nagyobbra. A nemek els� r�n�z�sre nagyon k�nnyen meg�llap�that�k, f�leg ivar�rett egyedek eset�n, de ak�r m�r p�r h�napos korban is. A h�mek nagyobbak, h�t-, �s has�sz�juk hosszabb, melynek v�ge elhegyesed�. Az id�sebb h�mek fej�n egy zs�rdudor alakul ki, melynek funkci�ja vitatott. A h�mek oldal�n a cs�kok gyakran megt�rnek, illetve nem szab�lyosak, a n�st�nyek�n ez nagyon ritka, n�luk szab�lyos kereszts�vokat l�tunk. A n�st�nyek �sz�i r�videbbek, test�k is r�videbb �s teltebb, de a legszembet�n�bb k�l�nbs�g a sz�n�k. A n�st�nyek, k�l�n�sen ha ikr�sak, a hasukon �s a h�t�sz�juk als� r�sz�n gy�ny�r� piros foltokat mutatnak. Ez szinte teljesen hi�nyzik a h�mekr�l, illetve ritk�n el�fordulhat, hogy 2-3 pikkely a hason vagy a h�ton piros a h�meken is. Ha egy h�m t�l sz�nes, az szinte biztosan valamilyen hibrid s�g�r. A zebras�vost k�nnyen keresztezhetj�k m�s s�g�rekkel �s ez esetben kialakulhatnak rendk�v�l sz�nes h�mek is. T�bb internetes oldal t�vesen azt �rja, hogy a h�m a sz�nesebb. Ez nem igaz, a n�st�ny sokkal szebb �s sz�nesebb! Manaps�g a t�lteny�szt�s miatt egyre t�bb a hossz�, ny�lt h�t�sz�j� n�st�ny, melyek ink�bb h�mekre eml�keztetnek els� r�n�z�sre. A h�meket viszont semmi esetre nem lehet �sszet�veszteni a n�st�nyekkel.

T�pl�l�k szempontj�b�l egy�ltal�n nem v�logat�s, mindenre r�veti mag�t, ami bef�r a sz�j�ba, legyen az �l� eles�g, rovar vagy f�reg, halt�p, forr�zott z�lds�g stb. Kedveli a tiszta vizet, de nem k�nyes a v�zmin�s�gre. Az ide�lis h�fok 24-27 fok.

A hangulat�t�l �s a h�tt�rt�l f�gg�en k�pes s�t�t, vagy vil�gos �rnyalatokat felvenni. Ha megijed, illetve ha a talaj vil�gos sz�n�, akkor a test�n l�v� cs�kok nagy m�rt�kben elhalv�nyodhatnak. Amikor azonban izgatott, s�t�t a h�tt�r �s a talaj, akkor viszont sz�p s�t�tek lesznek a cs�kok. Az alapsz�ne n�ha teljesen kifeh�redhet a ked�ly�llapot�t�l f�gg�en. Az id�sebb h�mekre jellemz�, hogy az �sz�i s�t�tk�k �rnyalatokat vesznek fel. A n�st�nyek h�t�sz�ja pedig gyakran z�ldesk�ken iriz�l. A hal alapsz�ne �ltal�ban ez�st�ssz�rke, 8-9 kereszts�vval.

A faj 1934-ben ker�lt Eur�p�ba, ahol �rdekes ut�dgondoz�si szok�sainak k�sz�nhet�en r�vid id�n bel�l az akvarist�k kedvence lett. Az�ta sajnos le�ldoz�ban a csillaga, annak ellen�re, hogy egy alapfaj �s a tart�sa nagyon egyszer�. Neh�z dolgunk van, ha d�szhalkeresked�sb�l szeretn�nk beszerezni. Viszonylag ritk�n kaphat� faj, ami annak tulajdon�that�, hogy a sz�k�s medenc�kben nem j�n ki j�l m�s halakkal �s a keresked�knek luxus minden p�rt k�l�n akv�riumban elhelyezni. A t�pett �sz�j� �s hegekkel tark�tott zebras�vosok pedig eladhatatlanok. Interneten rengeteg hirdet�st tal�lhatunk ingyen elvihet�, t�lzottan nagyra n�tt p�ld�nyokr�l, vagy p�r centis b�bikr�l. Sokan eles�g�llatk�nt haszn�j�k a fajt �s a felesleges szaporulatot �s a n�vend�k halakat feletetik m�s s�g�rekkel, piranj�kkal, ragadoz� halakkal.

A Malawi-t�ban �l� s�g�rekkel ellent�tben a D�l-Amerik�ban honos s�g�rek nem "forgatnak", nem a sz�jukban nevelik az ut�dokat, hanem rejtett terept�rgyakra, szikl�k belsej�be ikr�znak �s elsz�ntan �rzik azokat. A n�st�ny m�ret�t�l f�gg�en 10-200 ikr�t rak, melyek 3-4 nap m�lva kelnek ki. Az ut�dok el�sz�r egyhelyben vonaglanak, majd p�r nap eltelt�vel felsz�v�dik a szikzacsk�juk �s el�sznak. Ekkor k�n�ljuk meg els�k�nt nagyon apr� t�pl�l�kkal, ami lehet �l� eles�g (pl. Artemia), ivad�kt�p, vagy ak�r nagyon apr�ra t�rt lemezes eles�g is. A kicsik gyorsan n�nek, 3-4 h�napos korukban m�r cs�kosak �s a n�st�nyeken megjelenik a jellemz� pirosas folt. Hamar ivar�rett� v�lnak, de 7-8 h�napos kor, illetve egy bizonyos m�ret el�r�se el�tt ritk�n �vnak. A n�st�nyek csak a n�luk nagyobb m�ret� h�meket fogadj�k el, a kisebbeket rendszerint el�ld�zik. T�bb internetes oldalon azt �rj�k, hogy a n�st�ny neveli az ut�dokat. Az ivad�knevel�sben mindk�t sz�l� akt�van r�szt vesz! A n�st�ny annyival gondosabb, hogy vezetgeti a kicsiket, �sszeszedi a lemarad�kat, m�g a h�m a ter�letet k�mleli, n�ha el�szik, de nem az�rt, hogy p�rj�ra hagyja a gyereknevel�s �sszes teend�j�t. A h�m folyton �beren �rk�dik, t�vol tartja a betolakod�kat. A zebras�vos s�g�rnek gyakran t�mad "lakberendez�si m�ni�ja", k�l�n�sen ikr�z�skor. Lehet�leg apr� kavicsot, vagy homokot haszn�ljunk talajk�nt. Ami nem tetszik nekik, azt sz�tt�rj�k, a homokb�l �s k�vekb�l nagy hegyeket hordanak �ssze, az ikr�z�s el�tt a kiszemelt terept�rgy k�r� kr�tert �p�tenek, elsz�ll�tj�k onnan a felesleges aljzatot, s�t az oda nem ill� n�v�nyeket is kit�pik. �l� n�v�nyt nem igaz�n �rdemes a medenc�j�kbe rakni, a l�gy f�f�l�ket �s h�n�rokat mindenk�pp felejts�k el. Az er�sebb �s nagyobb Anubias-fajokkal pr�b�lkozhatunk, de azokat is �trendezhetik.

A zebras�vos s�g�r az ut�dnevel�s ideje alatt az egyik legagressz�vabb akv�riumi halfaj. Az ut�dai�rt mindenre k�pes, nagyon odaad�, gyeng�d �s figyelmes sz�l�. Az ikr�kat folyamatosan legyezgetik �sz�jukkal, hogy megfelel� mennyis�g� oxig�nt kapjanak �s hogy ne telepedjen meg rajtuk a pen�sz. Sokszor a pen�szes ikr�kat maguk a sz�l�k t�vol�tj�k el. Az el�szott ivad�kokat, ha elkalandoznak a sz�jukba veszik �s a t�bbi kishal k�z� sz�ll�tj�k, minden egyes apr�s�gra odafigyelnek, est�nk�nt a b�v�helyre terelik a n�pes kis csal�dot, s�t n�ha az anya �sszer�gott lemezes eles�get k�p a kicsik k�z�, �gy etetve �ket. Az ikr�k lerak�sa ut�na a n�st�nyr�l elt�nik a piros foltozotts�g, majd amikor �jra k�szen �ll az ikr�z�sra, ism�t bepirosodik. Ha l�tjuk a n�st�nyt ism�t piross� v�lni, hamarosan sz�m�thatunk �jabb adag kishalra. A h�m minden mozg� �l�l�nyt el�ld�z csal�dja k�zel�b�l, m�g a beny�l� emberi kezet is megharapja. �les fogaik vannak, amelyekkel cs�nya, ak�r hal�los sebeket tudnak okozni az ellens�g�k�n. Ha feld�h�dik, val�s�gos kis bulldog, sz�tfesz�ti kopolty�fed�it �s kit�rt �sz�kkal megt�madja a betolakod�t. Ha k�t h�m �sszekap, sz�jukkal �sszeakaszkodnak, �s ide-oda csipkedik, l�kd�sik egym�st. A fiatalok kor�n elkezdenek civakodni egym�ssal, b�r komoly k�rt m�g nem tudnak okozni. Az al�bbi k�pen l�v� h�met egy fajt�rsa int�zte el ilyen cs�ny�n.

Ritk�n el�fordulhat, hogy az egyik sz�l� annyira v�delmez�en l�p fel, hogy a saj�t p�rj�t is megpr�b�lja t�vol tartani a kicsikt�l. �ltal�ban az er�sebb h�m szokta megt�p�zni a p�rj�t. Erre figyelj�nk oda, mert a v�geredm�ny hal�los is lehet. Azonban a n�st�ny is s�lyosan megsebes�theti a h�met. Ilyen esetben t�vol�tsuk el a megt�madott felet, akkor is, ha az a n�st�ny �s a h�met kell az ivad�kokkal hagynunk. N�h�ny h�nap ut�n azonban vegy�k ki az �sszes ut�dot, mert egyr�szt a sz�l�k az �jabb gener�ci�k �rkez�s�t tervezik, m�sr�szt kezdenek ellenfelet l�tni az ut�dokban �s el�fordulhat, hogy megcsipkedik, vagy megpr�b�lj�k felfalni azokat. Nagyon szapora faj, ha elvessz�k a lerakott ikr�kat, szinte havonta �vnak. �lettartama 8-10 �v. Kezd� haltart�knak t�k�letes v�laszt�s, ig�nytelen, mindenev�, egyszer�en teny�szthet� �s �rdekes viselked�s� �llat. Ha megfelel� m�ret� medenc�t biztos�tunk a sz�m�ra, az agresszivit�sa is kord�ban tarthat�. Tegy�nk sok b�v�helyet az akv�riumba, ahov� a gyeng�bb �s al�rendelt egyedek elb�jhatnak.

 

3 sz�nben fordul el�. A legismertebb a norm�l k�k sz�n� cs�kokkal, de n�lunk is nagyon n�pszer� a t�vesen alb�n�nak hitt feh�r, barack, vagy r�zsasz�nes v�ltozata, ami val�j�ban nem alb�n�, hanem leucisztikus, a test sz�nanyag n�lk�li, a szem viszont fekete. A cs�koz�s hi�nyzik. A n�st�nyek nagyon sz�nesek lehetnek a feh�r sz�n� v�ltozat eset�ben, itt nem piros sz�n�ek, hanem narancss�gra a hasuk �s a h�tuk. A legt�bb egyed azonban csak halv�ny narancs sz�n�, az al�bbi k�pen l�that� n�st�ny rendk�v�l sz�nes, ritka p�lda.

K�lf�ld�n ismert, n�lunk m�g egy�ltal�n nem l�tez� v�ltozata a m�rv�ny vagy m�sn�ven calico mint�s, amit a feh�rb�l teny�sztettek ki. Ez a koi vitorl�shalhoz hasonl�t, a test vil�gos, szab�lytalan feket�s �s narancsos foltokkal, p�tty�kkel, cs�kok n�lk�l. A teny�szt�k igyekeznek kiteny�szteni olyan norm�l k�k sz�n� s�g�rt, ami egyszerre k�k sz�n� �s m�rv�nyos is. A m�rv�ny zebras�vos s�g�r a feh�rb�l teny�szthet� ki.

  

 

L�tezik �n. "ballon" zebras�vos s�g�r, melynek testalkata t�mzsi, gerince g�rbe, faroknyele r�vid, �s duci kin�zetet k�lcs�n�z az �llatnak. Ezt a papag�js�g�rrel val� keresztez�s r�v�n hozt�k l�tre. A papag�js�g�r m�r �nmag�ban is egy hibrid faj. A zebras�vos s�g�rt gyakran v�lasztj�k m�s s�g�rekkel val� keresztez�s alany�nak. A ballon v�ltozat olyan, mint a g�mbmolli nev� n�pszer� hal. Az ilyen g�rbe h�t� �llatok azonban sokszor betegesek, tart�suk nem aj�nlott. T�vol-keleti orsz�gokban terjedt el a k�l�nf�le fest�kekkel �s fluoreszk�l� anyagokkal kezelt halfajok, ezek k�z�l feh�r zebras�vos s�g�rek is akadnak, melyeket z�ld, vagy lila fest�kkel fecskendeztek be. Ezek szerencs�re n�lunk nagyon ritk�n kaphat�k, tart�sukat sz�les k�rben el�t�lik a vil�g �llatv�d� szervezetei, mivel a f�jdalmas elj�r�ssal festett halak l�trehoz�sa �llatk�nz�snak min�s�l.

  

K�nnyen keresztez�dik m�s d�l-amerikai s�g�rekkel. Kereztezhetik a Honduran Red Point n�ven ismert Crypoheros sp. hallal, melynek rendszertani hovatartoz�sa egyel�re m�g vitatott. K�ls�re nagyon hasonl�t a zebras�vos s�g�rre. Gyakori a "flowerhorn" n�ven ismert hibrid fajjal val� keresztez�se, valamint a citroms�g�rrel, a tigriss�g�rrel �s a nagyon hasonl� Sajica-s�g�rrel val� mesters�ges p�ros�t�sa. El�fordulhat, hogy ha ezeket a fajokat k�z�s akv�riumban tartjuk, a halak nem saj�t fajtabeliekkel, hanem egy m�sik faj egyed�vel fognak magukt�l p�rba �llni. A legt�bb hibrid zebras�vos szaporod�k�pes, de akadhatnak medd� p�ld�nyok is. 

Folyamatban van a zebras�vos s�g�r f�tyolfark� v�ltozat�nak l�trehoz�sa.

 

 

V�gezet�l pedig l�ssunk n�h�ny �rdekes hibridet:

Zebras�vos s�g�r x v�r�stork� s�g�r

 

Zebras�vos s�g�r x narancsv�r�s tigriss�g�r p�r (az els� k�pen a h�m)

    

 

Zebras�vos s�g�r x texasi s�g�r

  

 

Zebras�vos s�g�r x Sajica-s�g�r

 

Zebras�vos s�g�r x kubai s�g�r

 

 

A cikk teljes tartalma saj�t �r�s!

 

Vissza a bloghoz