Most azokkal a h�zimacsk�kkal ismerkedhet�nk meg, melyek �j fajt�knak sz�m�tanak, s�t a v�gleges kialak�t�suk n�h�ny esetben m�g folyamatban van. A „l�trehoz�suk” �s kialakul�suk vagy sz�nd�kosan t�rt�nt, vagy v�letlen felfedez�snek k�sz�nhet�. Ezekb�l a k�l�nleges macsk�kb�l nagyon kev�s van vil�gszerte, �ppen ez�rt szeretn�m a cikkemben r�viden bemutatni �ket, hogy min�l t�bben megismerhess�k �ket.

R�vidsz�r�ek:

 

Cheetoh: ezt a fajt�t 2001-ben hozta l�tre egy teny�szt� a beng�li �s az ocicat fajt�kat keresztezve. A beng�li vonalnak k�sz�nhet�en a fajta v�r�ben vadmacska v�r is kering az �sziai leop�rdmacska r�v�n. A cheetoh nev�b�l ered�en egy gep�rdra eml�keztet�, hossz� l�b�, karcs� de izmos test�, p�tty�s, vagy rozett�s bund�j� macska. Vad k�lseje ellen�re bar�ts�gos �s intelligens �llat, kiv�l� csal�di macska, gyerekes csal�dokban is tarthat�. A kand�rok sem agressz�vak, a hi�zhoz hasonl�an r�szt vesznek a k�lyk�k nevel�s�ben. J�l kezelhet�, tanul�kony macska. Amerik�ban is �j fajnak sz�m�t, egy p�ld�ny �ra kb. 800 doll�r.

 

Toyger: ez a fajta tigrisszer� k�ls�vel rendelkezik. Judy Sugden beng�li macsk�kb�l �s h�zimacsk�kb�l hozta l�tre a fajt�t az 1980-as �vekben Amerik�ban, b�r teljes �rt�k� fajt�nak csak 2007-ben ismert�k el. M�rete megegyezik egy norm�lis h�zimacsk��val, b�r csontozata er�sebb �s vastagabb. Nagyobb csontt�meges miatt t�bb k�lciumra van sz�ks�ge, mint a t�bbi fajt�nak. �tlagosan 3-6kg s�ly�ak. A test�n tigrisre eml�keztet� s�t�t foltok vannak. Min�l t�bb cs�k van rajta �s min�l tigrisszer�bb, ann�l k�v�natosabb. Szel�d fajta, j� v�laszt�s gyerekek mell� is. Kutyaszer� term�szete van, szereti apport�rozni a j�t�kait �s n�h�ny egyed a v�zt�l sem f�l. Sajnos nehezen beszerezhet� az eg�sz vil�gon �s nagyon dr�ga, egy k�ly�k �ra 1500-5000 doll�r k�z�tt mozog.

 

Serengeti: 1994-ben teny�sztette ki Karen Sausman a szerv�lhoz hasonl�, vad k�lsej� fajt�t beng�li �s keleti r�vidsz�r� p�roztat�s�val. Nagyon ritka fajta, 16 teny�szt k�zel 900 egyede ismert. Bar�ts�gos, j�t�kos, besz�des �s akt�v macska. N�h�ny egyed hajlamos a vese �s h�gyh�lyag k�vesed�s�re, de ezt lesz�m�tva eg�szs�ges fajta.

 

Sokoke: A sokoke egy h�zias�tott fajta, melynek �sei a kenyai Arabuko Sokoke erd�b�l sz�rmaznak. Az 1980-as �vekben egy Watamu nev� kisv�rosban �lt Jeni Slater �s f�rje, David, a Sokoke erd� k�zel�ben. Az egyik nap egy alomnyi kiscic�t tal�ltak a kertj�kben. Val�sz�n�leg egy kis test� vadmacska elhagyta k�lykeit. Jeni �gy d�nt�tt, hogy k�t kiscic�t hazavisz, egy kand�rt �s egy n�st�nyt. Felnevelte a k�lyk�ket, akik beilleszkedtek a csal�d �let�be. Gazd�juk azonban �szrevette, hogy macsk�i nem vad�sznak madarakra, hanem rovarokat esznek. Egy nap azt mondta neki az �llatorvos, hogy az Arabuko Sokoke erd�ben t�bbsz�r tal�lkozott m�r ilyen macsk�kkal, de eddig m�g nem siker�lt befognia egy p�ld�nyt sem. Azt is elmondta, hogy a helyiek ezeket a macsk�kat „Khandzono”-nak nevezik, m�g a h�zimacsk�kat „Paka”-nak h�vj�k Keny�ban.  Jeni arra az elhat�roz�sra jutott, hogy teny�szteni fogja ezt a sz�p fajt�t. Afrikai r�vidsz�r� macska n�ven k�s�rleti macskafajtak�nt bejegyezt�k 1983-ban. Hivatalos bejegyz�st a FIF�-n�l 1992-ben kapott. Az egyik probl�ma az, hogy t�bb olyan p�ld�ny van, amely nem term�keny. A lelkes teny�szt�k kicsi, de elk�telezett csoportja D�ni�ban, Eur�pa t�bbi orsz�g�ban, �s az USA-ban is megpr�b�lj�k fenntartani a sokoke fajt�t. K�zepesen nagy test� macska. Nagyon izmos, de eleg�ns megjelen�s�. Mellkasa j�l fejlett, hangs�lyos. Hossz�, v�kony l�bai, kicsi, ov�lis mancsai vannak. A h�ts� l�bai valamivel hosszabbak, mint a mells�k. A v�ge fel� keskenyed�, k�zepes hossz�s�g� farka van. Er�s, neh�z csontozata miatt meglehet�sen s�lyos a m�reteihez k�pest.  A sokoke teny�szt�se csak klasszikus/foltos cirmos mint�zattal elfogadhat�. Az alapsz�n a sz�rk�t�l a meleg barn�ig v�ltoz�, a minta fekete, melynek sz�rsz�lai t�bb�-kev�sb� spriccelt cirmos mint�zat�ak, ezzel egyedi mint�zatot adva.
   Mivel a sokoke vadmacska �s�kkel rendelkezik, �gy kev�sb� b�j�s �s szeretetre v�gy�, mint a t�bbi fajta. Mindig meg�rzi f�ggetlens�g�t �s m�lt�s�g�t, b�szke term�szet�. Intelligens, szereti a j�t�kot, nagyon akt�v. Szereti a term�szetes k�rnyezetet, ez�rt fontos, hogy biztos�tani tudjuk sz�m�ra a szabadban val� tart�zkod�st. B�r viszonylag t�rsas�gkedvel�, ink�bb azoknak aj�nlott ez a fajta, akik nem �lben alv�, csendes macsk�t szeretn�nek maguknak.

Ausztr�l k�d: 1976-ban jelent meg. A burmai, az abesszin �s a r�vidsz�r� h�zimacska kever�ke. Teste k�zepes m�ret� �s hossz�s�g, izmos, csak r�vidsz�r� lehet. Az �ll er�s, a profil kerek. A l�baknak er�snek �s izmosnak kell lenni�k, a mancsok ov�lisak. A farok hossz�, t�ben vastag, minim�lisan keskenyedik. A sz�re r�vid, f�nyes �s rugalmas, az aljsz�rzettel egy�tt. Sz�nv�ltozatok: gazdag �s meleg r�t t�nus jelentkezik az orron, az arccsonton �s a f�leken, m�g a leghalv�nyabb sz�nekn�l is. A v�gs� sz�n 2 �ves kor k�r�l alakul ki. A mint�zat pettyes �s m�rv�ny. B�rmilyen kor� gyermek mellett tarthat�, ritk�n karmol. A burma �s az abesszin v�rnek k�sz�nhet�en besz�des, akt�v �s j�t�kos fajta.

  

Hossz�sz�r�ek:

 

Chantilly: eredetileg Tiffany-nek h�vt�k, de mivel Eur�p�ban m�r l�tezett egy ilyen nev� �j fajta, ez�rt �tnevezt�k chantilly-re. A fajta pontos eredete nem ismert, de sokan �j gondolj�k, hogy a hossz�sz�r� abesszinb�l �s a barna havanna macsk�b�l alakult ki. A fajt�r�l sok�ig azt hitt�k, kihalt, de 1967-ben New Yorkban felt�nt k�t egyed �s az �sszes ma �l� p�ld�ny erre a p�rra vezethet� vissza. Ov�lis szemei, legt�bbsz�r barna vagy csokol�d�sz�n� bund�ja van. �rdekess�ge, hogy mad�rszer�, csicserg�sre hasonl�t� hangokat k�pes kiadni. Kiv�l� csal�di kedvenc, akivel folyamatosan foglalkozni kell. Ha a macska unatkozik, t�lz�sba viheti a mosakod�st, �s gy�ny�r� bund�ja kihullhat, ez�rt �gyelni kell, hogy mindig k�ss�k le �llatunk figyelm�t.

 

Napoleon: 1996-ban Joe Smith teny�sztette ki a munchkin �s a perzsa keresztez�s�vel �s nevezte el a kis n�v�s�r�l ismert Bonaparte Napoleonr�l. L�tezik r�vidsz�r� v�ltozata is, de a legt�bb egyed a perzsa �s�knek k�sz�nhet�en hossz�sz�r�. A perzs�val ellent�tben azonban a napoleon macsk�nak nem nyomott az orra, ez�rt nem k�nnyezik �s nincsenek l�gz�si probl�m�i. A tacsk�szer�, r�vid l�bai miatt lehetnek eg�szs�g�gyi probl�m�i: a t�rpen�v�s miatt fell�phet sz�vbetegs�g, gerincferd�l�s, p�poss�g �s a mellkasi fejl�d�si rendelleness�gek �s ugyanolyan j� ugr�, mint a norm�lis l�bhossz�s�g� macsk�k. Minden sz�nben el�fordulhat.  Kedves, �rdekl�d� szem�lyis�g. A mells� l�bai r�videbbek a hossz�akn�l.

 

Nebelung: hossz�sz�r� orosz k�k macskak�nt ismert, de 1984 augusztus�ban bebizonyosodott, hogy nem ett�l a fajt�t�l sz�rmazik. Egy r�vid sz�r�, fekete, nem fajtatiszta any�t�l �s egy orosz k�khez hasonl� ap�t�l a coloradoi Denverben sz�letett egy h�m, melynek egyed�lik�nt az alomban hossz� sz�re volt. Ezt a k�lyk�t Cora Cobb vette mag�hoz �s Wagner Nibelung-beli h�se ut�n Siegfriednek nevezte el. �t h�nap eltelt�vel �jabb k�lyk�k sz�lettek ugyanatt�l az orosz k�khez hasonl� h�mt�l �s az alomban szint�n lett egy hossz�sz�r� n�st�ny, akit Cora Cobb ugyan�gy mag�hozvett, �s Brunhild�nek nevezett el. Majd megsz�lettek Siegfried �s Brunhilde els� k�z�s ut�dai, akik Siegfried fel�p�t�s�t �s Brunhilde gy�ny�r�, csillog� bund�j�t �r�k�lt�k. Cora Cobb elkezdte a teny�szt�si programot �s elk�sz�tette az els� fajtastandardot. K�zepes termet� macska, �tlagosan 4-5 kg s�ly�. J�t�kos, sz�rakoztat� egy�nis�g. Idegenek el�tt f�l�nk �s b�tortalan, sokszor a gyerekekkel is t�vols�gtart�.

 

 Sz�rtelenek:

 

Minskin: val�s�gos minimacska, a feln�tt p�ld�ny is ak�r fele akkora lehet, mint egy rendes m�ret� macska. Boston k�rny�k�r�l sz�rmazik a 80-as �vekb�l, a munchkin, a sphinx �s a devon rex fajt�k keresztez�s�vel hozt�k l�tre. A TICA-n�l 2005 �ta elfogadott fajta. Mint minden sz�rtelen fajt�t, a minskint is heti rendszeress�ggel kell f�rdetni, mivel sz�r h�jj�n nem igaz�n mosakszik �s a b�r�n felgy�lemlik az olaj �s a szennyez�d�seket is k�nnyen felszedi.�gyelj�nk az �rz�keny b�rre, mely a napon k�nnyen le�ghet, t�len pedig k�nnyen megf�zhat. Kiz�r�lag szobamacska legyen!

 

Donskoy: 1987-ben Oroszorsz�gban, a Don-foly� partj�n egy n� tal�lt egy kiscic�t, melyek gyerekek k�n�ztak. A n� kimentette a kaismacsk�t �s hazavitte, �m az �llat am�gy sem d�s sz�re nemsokkal k�s�bb kihullott, amit az �t�lt traum�nak tulajdon�tott a n�. Amikor a cicusnak saj�t kicsinyei lettek, azok teljesen sz�rtelenek volta, vagy nemsok�ra kihullot a sz�r�k. Ekkor teny�szt�k kezdt�k az �j fajt�t kialak�tani.  Eredetileg Don sphinx volt a fajta neve, k�s�bb v�ltoztatt�k donskoyra. A sphinxhez hasonl�an az �llat teste csupasz, vagy csak minim�lis mennyis�g� sz�r tal�lhat� rajta. �rdekess�ge, hogy l�bai k�zt �sz�h�rtyaszer� k�plet tal�lhat�. Min�l r�ncosabb a b�re, ann�l jobb. J� csal�di h�zikedvenc, j�l kij�n emberrel �s m�s �llatokkal egyar�nt.

 

Dwelf: angol neve a dwarf, azaz a t�rpe �s az elf, vagyis a man� szavakb�l ered utalva az �llat szokatlan k�lsej�re. A munchkinb�l, az amerikai hull�mos sz�r�b�l �s a sphinxb�l alak�tott�k ki a fajtastandardot. Kistest� macska, egy �tlagos macska fel�re n�het. Mells� l�bai r�videbbek a munchkin felmen�kre visszavezethet�en. A teny�szt�k �s egyes�letek k�r�ben �les etikai vit�kat v�ltott ki ez a fajta, mivel sok eg�szs�g�gyi probl�m�ja lehet a gerincb�ntalmakt�l a sz�vbetegs�gekig, de a leggyakrabban csontrendszeri elv�ltoz�sokkal rendelkezhet. Csak megb�zhat� teny�szt�t�l v�s�roljunk.

 

G�nd�r sz�r�ek, tacsk�l�b�ak, kurtafark�ak �s g�rbef�l�ek:

 

Lambkin: tal�n a legritk�bb fajta a vil�gon, csup�n p�r tucat l�tezik bel�le. Nem minden egyes�let ismeri el �n�ll� fajt�nak. A g�nd�r sz�r� selkirk rex �s a munchkin keresztez�s�vel j�tt l�tre. Bund�ja g�nd�r, farka hossz�, teste ny�l�nk r�vid l�bakkal. T�nyleg olyan, mint a nev�ben szerepl� „kisb�r�ny”. Genetikai probl�m�i lehetnek. Nyugodt term�szet�, csal�dcentrikus.

 

Munchkin: m�r az 1940-es �vekben is dokument�ltak szokatlanul r�vidl�b� macsk�kat. A munchkin tudatos kialakul�sa 1983-ban kezd�d�tt, amikor Sandra Hochenedel 2 kismacsk�t tal�lt az utc�n. Hazavitte �ket, az egyiket megtartotta �s mikor k�lykei sz�lettek, azok r�vidl�b�ak voltak. A tacsk�szer�en hossz� test �s r�vid l�bak a munchkin ismertet�jegyei. A mells� l�bai a h�ts�kn�l is r�videbbek, ennek ellen�re semmiben nem akad�lyozza a t�rpen�v�s. L�tezik r�vid �s hossz� bund�ban is. �tlagos alkat�, 3-5 kg s�ly�. B�rmilyen sz�nv�ltozat megengedett. K�s�bb t�bb �j fajta kialak�t�s�n�l haszn�lt�k a munchkint. Kedves term�szet�, j�t�kos �llat. Hajlamos lehet genetikai eredet� betegs�gekre �s csontb�ntalmakra, ez�rt csak j� nev� teny�szt�t�l v�s�roljunk.   

 

Kuril szigeti csonkafark�: a Kuril szigetekr�l sz�rmazik. L�tezhet r�vid �s hossz�sz�r� v�ltozata is. Eredetileg r�vidsz�r� volt �s egy kb. 200 �vvel ezel�tt megjelent term�szetes mut�ci� �ltal l�trej�tt fajta, melyet macskateny�szt�k vettek a „sz�rnyaik al�”. 1994-ben ismert�k el �n�ll� fajt�nak. R�vid farka pompomszer�, picit hosszabb h�ts� l�bakkal, mint mells�kkel. Teste robosztus �s izmos. Minden sz�n megengedett kiv�ve a colorpoint. A h�rom leggyakoribb sz�n a cirmos, a v�r�s �s a k�k.

 

Amerikai g�rbef�l�: a f�lek f�lholdszer� kunkorod�sa egy spont�n mut�ci� r�v�n j�tt l�tre. A f�l g�rb�l�s�t okoz� mut�ci�t egy domin�ns g�n okozza, amely egy sz�l� r�v�n is tov�bb�r�k�thet�. M�ret: k�zepes; s�ly: 3-5 kg. Karcs�, kiegyens�lyozott testfel�p�t�s�. A fajta megk�l�nb�ztet� jegye az egyed�l�ll� g�rbe f�l. Az amerikai g�rbe f�l� macska kiegyens�lyozott szem�lyis�g, j� term�szet�. Csintalan, j�t�kos, kellemes t�rs, csak ritk�n " sz�lal meg". Bar�ts�gos, kedves, szeret� j�sz�g, gazd�j�hoz ragaszkodik. J�l megf�r m�s macsk�kkal. kuty�kkal �s szereti a gyerekeket. Az amerikai g�rbe f�l� macska igen akt�v �s sok mozg�sra van sz�ks�ge, �gy egy z�rt kert a legmegfelel�bb sz�m�ra.

 

Forr�sok:

Cats 101 (101 Kiscica) c. m�sor az Animal Planeten

Esther Verhoef: Nagy macska enciklop�dia c. k�nyv  

A Macska magazin n�h�ny sz�ma

 

 

Vissza a bloghoz